Magyarország továbbra is az Európai Unió négy legversenyképtelenebb országa között szerepel, és még a frissen csatlakozott Horvátország is előttünk áll a 28 uniós tagország versenyképességét vizsgáló felmérésben.
A folyamat nem meglepő, a Ténytár már két éve figyelemmel kíséri Magyarország versenyképességének alakulását, és ezalatt a két év alatt nem sikerült javítanunk a helyezésünkön, sőt a versenyképességi ranglétrákon hátrébb csúsztunk. Orbán Viktor álma nem teljesült ("Mi akarunk lenni Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere"), éppen fordítva: a Fidesz kormány alatt a magyar gazdaság még jobban lemaradt a régió többi országához képest. Mostanra legnagyobb versenytársaink már nem a visegrádi országok, mert Lengyelország és Csehország régen elhúztak mellettünk.
Bürokrácia, korrupció, magas állami újraelosztás, gyenge szolgáltatóipar, semmire sem jó stratégiai megállapodások, átláthatatlan döntések, ezek jellemzik a magyar gazdaságot. A magyar gazdaság az elmúlt 4 évben közelebb került ahhoz, hogy inkább hasonlítson az orosz oligarchikus gazdasághoz, mintsem a nyugati kapitalista rendszerhez. Így nem véletlen, hogy a versenyképességi rangsorban is pont ott vagyunk, ahova egy ilyen típusú gazdaság tartozik.
Hátracsúsztunk és stagnálunk
A 2010-es kormányváltás első éve óta nem sikerült előrelépnünk egyetlen egy versenyképességi rangsorban sem, sőt 2011 óta a legismertebb nemzetközi szervezeteknél (WEF, IMD) tovább rontottunk a korábbi helyezésünkön. A Világgazdasági Fórum 2013/14-es rangsorában például negatív csúcsot sikerült a magyar gazdaságnak felállítania annak ellenére, hogy a recesszióból sikerült kilábalnunk.
A versenyképesség nem csupán a puszta makrogazdasági adatoktól függ, ez ennél sokkal komplexebb térben vizsgálandó. Magyarország pont a további indikátoroknál van a legnagyobb lemaradásban (igaz az ország gazdasági teljesítménye sem a legjobb, annak ellenére, hogy most épp jó számokkal jöttünk elő).
A Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentése sem fest túl rózsás képet hazánk versenyképességéről. A 28 uniós ország között a 25. helyet foglaljuk el, 2012-ben pedig a 24. helyen álltunk (akkor még 27 tagország volt), ami azt jelenti, hogy az elmúlt két évben stagnáltunk, és továbbra is Európa négy legversenyképtelenebb országa közé tartozunk. Romániát, Bulgáriát és a csődbe ment Görögországot előzzük meg, ez talán mindent elárul gazdaságunk helyzetéről.
A magyar gazdaság fő hibái
Ahhoz, hogy érdemben javulni tudjon hazánk versenyképessége, komoly változásokra lenne szükség minden területen. A magyar gazdaságnak számos hibája van, ami hozzájárult ahhoz, hogy már 10 éve nem sikerült előrelépnünk sem a versenyképességben, sem a termelékenységben, sem a gazdaság teljesítőképességében. Összességében tehát nem csak a Fidesz hibája, hogy ott tartunk ahol. A Fidesz viszont ezt tovább fokozta gazdaságpolitikájával az elmúlt négy évben, távol tartva a befektetőket.
De melyek is a magyar gazdaság fő hibái? Lássuk sorjában:
- Gyenge innovációs teljesítmény: bár az WEF felmérése szerint is egyes iparágak jól teljesítenek, mint például az IT-szektor, és a szabadalmak területén sem állunk olyan rosszul, ennek ellenére hazánk innovációs teljesítménye továbbra is gyatra, és elmarad mind Nyugat-Európától, mind az USA-tól. Ez röviden azzal magyarázható, hogy a magyar vállalkozóknak fogalmunk sincs arról, mi az a valódi innováció, nincsenek tudásközpontok, nincs igazi klaszteresedés, nincs szoros együttműködés az egyetemekkel, vagy más kutatással foglalkozó intézményekkel. Összességében egy gyenge hálózati szerkezet jellemzi a magyar gazdaságot.
- Oktatás színvonala: nincs mit szépíteni a tényen, a magyar oktatási rendszer nagyon gyenge és elavult. A PISA-teszteken sorra leszerepelnek a hazai diákok, felsőoktatási intézményeink pedig távol állnak az európai top100-tól is. Röviden ez a pénzhiánnyal magyarázható, és az elmúlt négy évben tovább romlott a helyzet: a felsőoktatásból például sok tízmilliárd forintot vettek el, megnehezítve a legnagyobb egyetemek helyzetét is. Ilyen körülmények között pedig ritkán jut pénz minőségi kutatásra.
- Bürokrácia és korrupció: a korrupciómentes világnapon nem volt mivel büszkélkednünk, és a helyzet azóta sem javult. Oligarchák veszik körül a kormánypártot, a közbeszerzések továbbra is átláthatatlanok, sok a túlárazás, milliárdok folynak el a semmibe. Emellett Magyarország egy nagy vízfejre hasonlít, hatalmas a bürokrácia, megnehezítve a vállalkozások helyzetét, ráadásul felesleges százmilliárdokba kerül ennek a bürokráciának a fenntartása.
- Ipar: bár az elmúlt években voltak látványos beruházások, a hazai ipar még mindig nagyon le van maradva az európai átlaghoz képest. Ráadásul a Fidesz koncepciója az, hogy Európa összeszerelő üzeme legyünk, ami egy teljesen téves gondolat. Nyilvánvalóan szükség van az autógyárakra és egyéb üzemekre, középpontba azonban nem ezeket az iparágakat, hanem a szolgáltatószektort és a magas hozzáadott értékkel rendelkező innovációs iparágakat kellene helyezni, ha valóban előre szeretnénk lépni a ranglétrán.
- Döntéshozás és jogbizonytalanság: ad hoc gazdaságpolitikai döntések, nyugdíjvagyon államosítása, visszamenőleges törvénykezés, pénzügyi rendszer megzabolázása, külföld elleni kirohanások, bírósági döntések megkérdőjelezése a kormány részéről, Norvég Alap elleni támadás, sajtószabadság csorbítása, mutyizások - néhány fő jellemzője a Fidesz kormányzásának. Amikor egy külföldi befektető olvassa ezekről a folyamatokról a híreket, kétszer is meggondolja, hogy befektessen-e hazánkban.
- Feketegazdaság: Magyarországon a feketegazdaság mérete hatalmas, erről már egy korábbi részletesebb bejegyzésünkben foglalkoztunk.
- Gazdasági kondíciók: bár az elmúlt egy évben javultak a főbb makrogazdasági számok, még mindig nagy a bizonytalanság hosszú távon.
- Redisztribúció: a GDP-arányos újraelosztás túl nagy, a költségvetésnek rengeteg olyan tételt fedezni kell, amelyhez csak magas adóterheléssel lehet megteremteni a forrást. A még mindig magas adóterhelés pedig nem segíti a versenyképességet.
Hol kellene javítani?
Összességében az imént felsorolt tételeknél mindenhol. Hatalmas átalakítások szükségesek, röviden összefoglalva strukturális reformokra lenne szükség. Ezt már a rendszerváltás idején meg kellett volna lépni, de eddig a politika gyáva volt ahhoz, hogy komolyabb átalakításokba kezdjen. A Fidesz kormány most pedig pont ennek ellenkezőjét csinálja, tovább rontva hazánk helyzetén.
Ezzel a gazdaságpolitikával nem lehet sikereket elérni
Így összességében hiába minden erőfeszítés vagy pozitív gondolat, ha a tettek a versenyképesség további romlását és stagnálását eredményezik. Bár Orbán Viktor előszeretettel hangoztatja, hogy Magyarország Európa növekedési motorja, ez csak egy egyszerű hanta, nem több. A számok, és a versenyképességi rangsorok azt mutatják, hogy hazánk nem csak Nyugat-Európához képest maradt le, hanem a régió többi országa is megelőzött minket. Lenne mit tanulni azoktól az országoktól, akik velünk együtt csatlakoztak 10 éve az Unióhoz, akkor talán még kicsit javulna is a helyzet.