Ezen a nyáron sem történt nagy meglepetés a NER háza táján: többek között kiderült, hogy a játszóterekre szánt EU-s pénzt is ellopták, miután az EU csalás elleni hivatala elkezdett vizsgálódni az ügyben. Az útépítési bizniszt is átszabták - mostantól még drágábban épülhetnek utak kis hazánkban, ráadásul úgy, hogy borítékolható a borítékosztás a pályázat megnyerése után, ha értitek mire gondolunk.
Természetesen nem is lenne Fidesz a Fidesz anélkül, hogy újabb piackorlátozó, meghatározott üzleti köröket monopolhelyzetbe hozó intézkedést vezessen be. Ezúttal a városnéző-buszok piacáról szorítják ki a konkurenciát, hogy végül egy vállalat vihesse az egész piacot, felsrófolva az árakat.
S persze a felsorolásból nem maradhat ki a legújabb Rogán-találmány, amely nem is biztos, hogy valóban Rogánéké, ugyanis korábban egy nagyon hasonló dolgot már levédettek. Az állítólagos találmányt egyébként a MobiSign cég jegyzi, amely egyébként teljesen véletlenül a kormánytól az Új Széchenyi Terv keretein belül 256 millió 800 ezer forint többségében EU-s forrást kapott a fejlesztésre, majd jó pénzért el is passzolta a technológiát több ügyfélnek, például a Magyar Telekomnak is.
Európa legdrágább játszóterei
Első látásra nagyszerű dolog, hogy az elmúlt években szerte az országban megújultak játszótereink: az utóbbi években összesen 145 önkormányzat jelentkezett a Vidékfejlesztési Minisztérium EU-s pénzből kiírt játszótér pályázatára. Azonban, ahogy az lenni szokott, az összesen 1,7 milliárd forintnyi fejlesztési pénz jó része a korrupt politikusok és gazdaági érdekkörük közreműködése révén magánzsebekbe vándorolhatott.
A módszer egyszerű volt: a projektek megtervezésére és kivitelezésére szerte az országban egy cég jelentkezett az önkormányzatoknál, majd egy másik cég vett részt fővállalkozónál, amelynek kivitelezője volt egy harmadik cég. Ezzel a koncepcióval ralizták végig az országot, óriási pénzeket bezsebelve az önkormányzatoktól, amelyeknek mindegy volt - hiszen nem saját, hanem EU-s pénzeket költöttek. Ehhez pedig asszisztált a Vidékfejlesztési Hivatal, amelynek ellenőrei mindent a legnagyobb rendben találtak.
Probléma csak akkor lett az ügyből, amikor az EU csalás elleni hivatalának is feltűnt az óriási mértékű lenyúlás: a magyar játszóterek ugyanis 35 százalékkal múlták felül az EU-s átlagárakat, s szinte alig volt olyan önkormányzat, ahol megtalálták a számlát. Az EU e miatt vissza is követelte a pénzt, s most jön a csavar: az önkormányzatok persze nem tudtak fizetni, így a központi kormányzat fizette ki a csalás miatt visszakövetelt pénzt, miközben a hazai nyomozó hatóságok a fülük botját sem mozdították az ügyben, pedig nyomozás már évekkel ezelőtt megkezdődött az ügyben, persze eredmény azóta sincs. Könnyű tehát összerakni a képet: a feltehetően felülről szervezett csalás utáni lebukás után a kormányzat kártalanította a csupán transzferszervezetként működő önkormányzatokat. Nekik végül is mindegy, hiszen a kifizetett pénzek úgyis a többszörösen túlárazással dolgozó kiválasztott cégeknél maradtak.
A drágább ajánlat is nyerhet, így szorítják ki Simicskát az útépítési bizniszből
Az útépítés nagy biznisz, és mostantól még nagyobb lesz - persze csak azoknak a cégeknek, amelyeknek jól jön a kormány legújabb változtatása a közbeszerzési törvényben. E szerint nem csupán az számít az útépítési közbeszerzéseknél, hogy a pályázó mennyiért dolgozik, hanem még ennél is fontosabb az a szempont, hogy az építtetőnek milyen közel van az aszfaltkeverő üzeme. A módszert egyébként már büntette az EU a korábbiakban, hiszen eszméletlen mértékű torzítást eredményez.
Az új szempont ugyanis igencsak megborítja a piacot: míg eddig a jellemzően olcsó ajánlatokkal nyomuló Simicska-cég, a Közgép nyert sok pályázatot, addig most az azóta kiátkozott oligarcha cége aligha rúghat labdába a nagy útépítők mellett, amelyeknek konzorciumban jóval több telepe lehet. A telep közelsége egyébként valóban óriási mértékben számít, akár több milliárd forintnyi különbség is lehet az ajánlatok között az utak kilométerenkénti költségében úgy, hogy az aszfaltkeverő telep közelségével felpontozzák az amúgy drágábban dolgozó céget. Ezzel tulajdonképpen megszűnik a verseny, a nyertes előre borítékolható - ez pedig nyilvánvalóan növeli a korrupciós kockázatot is.
Ezzel az útépítések jócskán megdrágulhatnak, és egy újabb EU-s büntetés is kinéz hazánknak előbb vagy utóbb a nyilvánvalóan ártorzító szabályozás miatt. A kormányt azonban úgy tűnik ez nem érdekli, hiszen az utakat adófizetői pénzekből fizeti, a büntetést pedig szintén az adófizetők állják majd. Az óriási haszon azonban természetesen a torzítással meghatározott nyerteshez csatornázva végül nyilvánvalóan magánzsebeket töm majd.
Városnéző busz-mutyi
A főváros a nyár közepén írta ki a koncessziós pályázatot a városnéző buszok üzemeltetésére, amellyel megpecsételődne a városnéző-buszozásból élők sorsa: a jelenlegi négy cég helyett ugyanis ezt a piacot is monopolizálnák, mindössze egy cég kezébe adnák az egész piacot. Ezzel persze megint a fogyasztók, jelen esetben a turisták járnak rosszul, a monopol-piac ugyanis árnövekedést, a verseny hiányában könnyen lehet, hogy ezzel párhuzamosan színvonalcsökkenést is hozhat.
A Gazdasági és Versenyhivatal egyszer már majdnem büntetett azért, mert egy szereplő kezébe akarták adni az egész piacot. Tarlósék úgy tűnik, most újra erre készülnek, négyből három cég pedig lehúzhatja a rolót.
Annyi biztos, hogy a buszok káros anyag kibocsátása és a buszok állapota miatt szükség volt az ágazat rendbetételére, azonban az egyszereplős-modell igencsak rossz irány. A fejlesztésekre ugyanis már akkor sokkal inkább költöttek volna a cégek, ha a főváros nem 9 hónapra, maximum egy évre adott volna működési engedélyt számukra. Az új szabályozás azonban cserébe a problémákon egyáltalán nem változtat: nem lesz központi indítóállomás, továbbra is használhatják a lassú városnéző buszok a buszsávot, és arculati elemekről sincs szó a pályázatban.
Rogán Antal feltaláló-mutyija
A legújabban kipattant – bár közel sem friss – mutyiban is központi szerepet játszik Rogán, aki feltalálóként tetszeleg egy biometrikus aláírási technológia megalkotásában. Az egyébként nem túl modern technológiának számító biometrikus aláírást igyekeznek kiegészíteni olyan megoldásokkal, amelyekkel nehezebbé tehető a hamisítás. Azonban nem biztos, hogy a találmány valóban Rogánéké, ugyanis korábban egy nagyon hasonló dolgot már levédettek. Az állítólagos találmányt egyébként a MobiSign cég jegyzi, amely egyébként teljesen véletlenül az Új Széchenyi Terv keretein belül 256 millió 800 ezer forintot kapott a fejlesztésre, majd jó pénzért el is passzolta a technológiát több ügyfélnek, például a Magyar Telekomnak is.
Ami azonban még ennél is érdekesebb, ugyanennek az üzleti körnek egy másik cége, a Hunguard végezte, ezután a Telekomnak eladott MobiSign-aláírórendszer tanúsítását, ami aztán hogy-hogy nem a tanúsításnál mindent rendben talált. A Hunguard szekere egyébként igazán 2013 után lódult meg, miután az Orbán-kormány jogszabályi változtatásokkal elérte, hogy a rezsicsökkentés elvégzésének ellenőrzését is ők végezhessék a közműcégeknél. De ők végezték többek közt a NAV-rendszerre kötött nyerőgépek auditálását is.
A cég 2014-ben a cég hirtelen óriási növekedésnek indult, tavaly már 1,4 milliárdra ugrott az árbevétele. Mostanra azonban a cégtulajdonosok jobbnak látták, ha rejtve maradnának: idén januárban az osztalékfizetés előtt a cég egy máltai offshore-céghálóba került, azt egyébként egy Rogán-körhöz köthető ügyvédi iroda képviseli. Rogán pedig kijelentette, hogy aki azt meri mondani, hogy tulajdonrésze van a Hunguard Kft.-ben, azt bepereli. Van kérdés?