Az új alaptörvény nem elsősorban új szimbolikájával, hanem éppen - a viták által nem érintett - technikainak tűnő módosításaival hozhat jelentős változást.
Így többek között az új Alkotmány átalakítaná az állam szociális szerepvállalásáról alkotott felfogását, megszüntetné a magyar és az európai választási rendszerekben általános jelleggel érvényesülő egyenlő szavazati jog elvét, szűkítené a népszavazások sikerének a lehetőségét, megteremtené az önkormányzati rendszer teljes átalakításának, az önkormányzati autonómia erős korlátozásának elvi alapjait, miközben átalakítaná a főváros helyzetét, továbbá erőteljesebben érvényesítené a konzervatív családmodell felfogását.
A 2011. március 14-én az Országgyűlésnek benyújtott alkotmánytervezettel kapcsolatos viták során az abban foglalt szimbolikus kérdések kerültek a média és a politikai pártok reakcióinak középpontjába. Ezek közül kiemelhetjük az 1991-es romániai alkotmány mintáját követő megoldásokat, így például magyar állam hivatalos megnevezésének megváltoztatását Magyar Köztársaságról Magyarországa, valamint az alkotmányt elfogadó képviselők nevének csatolását az alaptörvényhez. Szimbolikus lépésnek tekinthető Szent Korona-tan beemelése, valamint a kereszténység nemzetmegtartó erejének hangsúlyozása a Nemzeti Hitvallásnak nevezett preambulumban.
Azonban a lényeg nem itt van.
Az állam szociális szerepfelfogásának megváltozása
Miként korábbi írásunkban részletesen bemutattuk, az alkotmányterv a jóléti állam felszámolását készíti elő. Az olyan változtatásokkal, mint a szociális biztonsághoz való jog és a nyugdíjkötelezettség csorbítása, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek is hátat fordít, olyan egyezményekkel kerül szembe, mint amilyen pl. a Módosított Európai Szociális Karta. Az ellentét feloldására csak úgy kerülhet sor, ha kilépünk ezekből az egyezményekből, ennek pedig beláthatatlan nemzetközi következményei lennének.
Mindemellett ezek a változtatások - miként részletesen elemeztük - elsősorban az átlagos jövedelemmel rendelkező állampolgárokat érintenék hátrányosan. Hiszen ők azok, akik a táppénz, a nyugdíj, az álláskeresési támogatást gyakrabban igénybe veszik, és jobban számítanak rá.
A népszuverenitás újragondolása
A tervezett magyar alkotmány - ellentétben a hazai történeti hagyománnyal és a modern demokráciák általános gyakorlatával - feladná a szavazati jog egyenlőségének elvét. Mint korábbi írásunkban bemutattuk, ilyen megoldásokat csak viszonylag szűk körben, jellemzően a belföldi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok választójogával összefüggésben alakítottak ki. A kormánypárti többség azonban durván megsértené ezt az elvet - az általunk már szintén tárgyalt - gyermekek után járó szavazat intézményének esetleges bevezetésével.
A népszavazás intézményével kapcsolatban is elhelyezett a kormánypárti többség egy aprócskának látszó, ám jelentős változtatást: az eddigi 25%-os érvényességi feltétel helyett bevezeti az 50%-ost. (Ha korábban is ez lett volna a szabály, akkor érvénytelen lett volna például a NATO és az EU-csatlakozás népszavazása.) Ezzel az egyszerű változással tehát jelentősen szűkítették a sikeres népszavazások lehetőségét.
Az önkormányzati rendszer újragondolása
Az új alkotmány jelentős változásokat hozna az önkormányzati rendszerben is. A tervezet nem nevesíti a fővárost, mint speciális települést, valamint annak kerületeit. Az új rendelkezések szerint a “városokban kerületek alakíthatók”: azaz megnyitja annak a lehetőségét, hogy a“várossá” lefokozott fővárosban megszüntessék a kerületeket. Azt sem mondja meg, hogy milyen szintű egységek az önkormányzati alapjogok címzettjei. Ezzel lehetővé teszi, hogy az önkormányzatokról szóló új, sarkallatos törvény például csak a vármegyéknek, vagy a jövőben kialakítandó önkormányzati társulásoknak biztosítsa az önkormányzáshoz való jogot.
Mindezek mellett az önkormányzatok megbízatási ideje 5 évre emelkedik. A parlamenti és önkormányzati választások időben elválnak egymástól. Ez pozitív változás, hiszen csökkentheti az új kormányok hivatalba lépésekor általánosan tapasztalt közpolitikai bénulást (amikor az önkormányzati választásokra való tekintettel minden népszerűtlen vagy kockázatos döntést elhalasztanak). Kérdés, mikor kerülhet sor az új szabályok szerinti első választásokra.
Közjogi tisztségviselők bebetonozása
Fontos változtatás a konstruktív bizalmatlansági indítvány mellett az egyszerű bizalmatlanság bevezetése. Új kormányfő jelölése nélkül is leválthatóvá válik a kormány. (Az ok egyértelműen arra vezethető vissza, hogy hiába veszítette el parlamenti többségét Gyurcsány Ferenc, gyakorlatilag leválthatatlan volt, mivel nem állt szemben vele egy új miniszterelnököt választani képes többség.) Mindazonáltal a sima bizalmatlansági indítvány bevezetése a stabil kormányzást megrendítheti - így pl. jó eséllyel sem az Antall-kormány, sem az első Orbán-kormány nem tudta volna kitölteni hivatali idejét az új szabályok mellett, és jelentősen nagyobb lett volna a politikai instabilitás az elmúlt húsz évben.
Mindezek mellett a tervezet a legtöbb közjogi tisztségviselő megbízatási idejét felemelte, így - miként az egyik ismert politikai elemző és oktató blogjában írta - legtöbbjüket hosszú távra, egy esetleges 2014-es vagy 2018-as választási vereségen átnyúló jelleggel bebetonozta, szűkítve ezzel az esetleges új kormányok politikai és jogi mozgásterét.
Konzervatív családmodell erősítése
A tradicionális családmodell erősítése is megjelenik a tervezetben. A házasság fogalmának újraszabályozásával kizárja azokból az azonos nemű párokat, valamint a korábban csak egy egyszerű többséggel elfogadott (“feles”) törvényben szereplő magzati életvédelem alkotmányos szintre emelésével megteremti az elvi lehetőségét az abortuszra vonatkozó szabályozás további szigorításának.
A jogbiztonság vége?
Az új alkotmány 2012. január 1-jén lép hatályba. Azt azonban várhatóan 2011. májusáig elfogadják. Ezzel egy nyolc hónapos ex lex állapot jön létre, amikor Magyarországnak nem lesz alkotmánya. Az új alaptörvény hatályba lépéséig egy átmeneti szabályt alkot majd meg a kétharmados kormánytöbbség.
Nagyobb problémát jelent, hogy a Nemzeti Hitvallásban kinyilvánítják az 1949-es alkotmány érvénytelenségét. Ez teljessé teheti a káoszt. Kérdéses, hogy az érvénytelennek minősített alkotmány alapján létrejött jogszabályok mennyiben szabályozzák életünket. Egy ilyen rendelkezés gyakorlatilag a jogállamiság alapját képező jogbiztonság teljes összeomlását hozhatja magával.
Ezen írás a tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
