Ha esetleg valamelyik olvasónkban felmerül, hogy a kormány a Ténytárról másolja az Alkotmánybírósággal kapcsolatos politikáját, akkor biztosítani szeretnénk: nincs így. Bár hozzátesszük: lassan mi sem vagyunk biztosak ebben.
Pár hete jelent csak meg elemzésünk arról, hogy a közkedvelt feltételezéssel szemben a Fidesznek hosszútávon nem áll érdekében a gyenge alkotmánybíróság, már jön is Lázár János és kihirdeti, hogy olyan változtatásokat eszközölnek, amelyek révén jó eséllyel „szuperbíróság” lesz az AB-ből.
.jpg)
Pedig alig három hónapja mondta az új alkotmány vitája kapcsán az AB régi-új elnöke, Paczolay Péter, hogy a tervezet alapján „szó sem lehet arról, hogy az Alkotmánybíróság szuper-bíróság legyen”, miközben határozott lépésekben halad a kétharmad pont ebbe az irányba.
Lázár bejelentése két aspektusra vonatkozott. Az egyik az, hogy a „német szövetségi alkotmány mintájára 2012 január elsejével az alkotmányjogi panasz intézménye” kerül bevezetésre. Emlékezetes, hogy a Fidesz-alkotmány számolta fel az egyéni beadványok lehetőségét az AB-nál, és a következetesség-deficitet figyelmen kívül hagyó frakcióvezető most a világ legtermészetesebb dolgaként jelenti be, hogy az „alkotmányjogi panasz minden állampolgárt megillet a jogerős bírói ítélettel szemben”. Mi sem tudtuk volna szebben mondani.
Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy szuperbíróság legyen az AB-ből. A meghatározó kérdés, az AB teljes hatáskörének visszaállítása még hátravan, de ennek nyílván várnia kell mindaddig, amíg olyan kormány van, melynek döntéseinek független alkotmányossági felülvizsgálata csakis kommunista ármány lehet. Más szóval legalább a következő választásokig.
Borul a politikai egyensúlytalanság
A másik „szuperbíróság” melletti érv a nagyobb stábbal működő AB, melynek több feladatot kell ellátnia, no meg persze a kiemelkedően kvalifikált jelöltek listája. A nagyobb stáb önmagában érdektelen, az értelmét pont azáltal nyeri el, hogy a létszám felduzzasztása az AB politikai egyensúlyának a jelenleginél is jóval durvább felborítását célozza meg. Azaz teljes Fidesz-dominanciát kíván létrehozni a testületben.
Hogy ne legyen túl egyértelmű a szándék, „csak” két egy új bírójelölt jön egyenesen a Fidesz-frakcióból. Egy másik pedig Kövér László házelnök úr privát ügyvédje, aki az elhíresült "köteles beszédből" próbálta kimosni a Fidesz akkori alelnökét.
Ennek kapcsán olvashatjuk azt a Heti Válaszban, hogy „azokkal az érvekkel ugyanakkor nemigen lehet mit kezdeni, hogy Balsai fideszes és ezért biztosan rossz alkotmánybíró lesz belőle, Orbán szolgája, kvázi.”
Készséggel elhisszük, hogy a Heti Válasz nem tud mit kezdeni ezekkel az érvekkel, de ez nem az érvek hibája.
Önmagában is egyértelmű, hogy visszatetsző, ha arra sem veszi magának a fáradtságot a kormánypárt, hogy nyomon kövesse a bírák ítélkezési gyakorlatát és érvelését, és annak alapján válassza ki a saját jogfelfogásához közel álló új talárosokat. Ehelyett a Lázár által említett nagyobb „gyakorlati tapasztalat” jegyében egyenesen kinevez két nulla bírói vagy jogtudományos tapasztalattal rendelkező kormánypárti politikust.
Jelölésükben nyilván nem játszik szerepet, hogy kormánypárti politikusok, amúgy az ország többmillió nem-bírája közül sokan indultak hasonló eséllyel az alkotmánybírói kinevezésért, csak hát nem az ő számukat húzták ki a gépből.
Az ellenzékiséggel nem vádolt hetilap egyébként az ellenzékiséggel nem vádolt, Stumpf Istvánt hozza fel ellenérvként ama feltételezés ellen, hogy a fideszes stallum automatikus Fidesz-lojalitást szül.
Nézzük ezt az ellenérvet részletesebben. Stumpf Istvánt a törvényes követelményeket - vagy komoly bírói, vagy komoly jogtudományos tapasztalat - semmibe véve jelölte a Fidesz az Alkotmánybíróságba. Stumpf Istvánnak sem jogtudományi teljesítménye, sem bírói gyakorlata nem volt, sőt, nem is dolgozott jogászként.
Ettől még persze lehet jó alkotmánybíró belőle, végülis Pelikán elvtársból is lehetett volna jó vidámpark igazgató, senki nem tudhatta előre, hogy nem lesz az, csak azért, mert polgári foglalkozását nézve amúgy politológus gátőr.
De abban persze igaza van a hetilapnak, hogy a volt miniszter legalább képes volt felismerni, hogy a 98%-os visszamenőleges adó egyértelműen alkotmánysértő; többszörös értelemben is. Azonban Balsai István - mint a Fidesz frakció tagja - ezt az egyértelműen alkotmányellenes előterjesztést minden nyilvános ellenvetés nélkül megszavazta.
Amit még az amatőr Stumpf István is megértett, sőt, egyértelműnek vélt, azt az állítólag kvalifikált jelölt nem fogta fel. Vagy azért, mert szakmailag abszolút nulla, vagy azért, mert a Fidesz iránti lojalitása felülírja a szakmai meggyőződését. Vajon melyik tulajdonság kvalifikálná őt alkotmánybírói kinevezésre?
JAVÍTÁS: Elnézést kérek az olvasóktól, mert komoly tárgyi tévedést tartalmazott a bejegyzés: az AB-jelölt Szalay Péter nem azonos a Fidesz-frakcióban ülő Szalay Péterrel. Köszönjük az olvasóinknak, akik felhívták a figyelmet a tévedésre! A bejegyzés most már a javított formában jelenik meg.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
