A Ténytár szerkesztőségének tagjai mostanság kifejezetten örülnek annak, hogy már túlestek az egyetemi éveiken. Az általunk is több alkalommal elemzett felsőoktatási törvénynek hála, az idén felvételiző diákok még mindig nem tudják, pontosan mennyit is kell fizetniük, ha esetleg bekerülnek az általuk kiválasztott felsőoktatási intézménybe. Annak ellenére próbálunk meg segíteni nekik, hogy számos fontos tényező még mindig nem nyilvános a tandíj részleteivel kapcsolatban.
Megkíséreljük hát értelmezni az újonnan kialakított tandíjrendszert. Bár többször részleteztük komoly aggályainkat az új felsőoktatási rendszerrel és a 2.0-ás tandíjjal kapcsolatban, mindenképpen érdemes áttekintenünk, mennyibe kerül a tanulás ma Magyarországon. Megbecsüljük, mennyit fizetnek majd a közel 40 százalékkal csökkentett számú, államilag finanszírozott helyre esetleg nem bejutó, és így teljes vagy részleges taníjat fizető hallgatók.
Összehasonlításként arra is kíváncsiak voltunk, miként alakultak volna a hallgatók költségei a Gyurcsány kormány által 2006-ban bevezetni szándékozott, majd népszavazáson elutasított tandíj (akkori nevén: felsőoktatási részhozzájárulás) esetén.
Becslésünk – a konkrét adatok hiányában – minden esetben hozzávetőleges, és egy „átlagos" diákra vonatkozik, de jól szemlélteti, mekkora terhet jelent a felsőfokú tanulmányok folytatása az államilag finanszírozott, illetve a tandíjas helyeken.
Vizsgálódásaink során arra jutottunk, hogy míg egy állami finanszírozott hallgató 17-18 ezres törlesztőrészlettel, valamint kilenc, illetve tíz éves futamidővel számolhat (vagy számolhatna), addig egy részösztöndíjas hallgató 26 ezres törlesztőrészlet mellett, 17 évi, a költségtérítéses pedig havi 30 ezer forintos teherrel 20 éves visszafizetésre számíthat.
Megélhetési költségek
A diákok számára a havi megélhetés költségét (tíz hónapra) lakhatás nélkül, szűken havi 47 ezer forintra becsültük (étkezés 20 ezer forint, közlekedés (kedvezményes vasúti és helyi közlekedési bérlet) 10 ezer forint, jegyzetek 2 ezer forint, egyéb kiadások (szórakozás, tisztálkodószerek és minden más) 15 ezer forint).
A kollégiumokat illetően komoly szórás van az intézmények, és az egyes, intézményen belüli komfortfokozatok között. Ráadásul az állami finanszírozású hallgatók kollégiumi lakhatásához az állam évi 116 ezer 500 forinttal hozzájárul, ezért a legtöbb helyen a költségtérítéses hallgatóknál jóval kevesebbet fizetnek. Ezek alapján, az állami finanszírozott hallgatók kollégiumi díját havi 10 ezer, a költségtérítéses és részösztöndíjas hallgatók díját 20 ezer forintra becsültük. A 2006-os, „lenépszavazott" FER nem érintette a hallgatói juttatásokat, tehát ott a kedvezőbb díjjal számolhattunk. Ha a diáknak nem jut kollégium és albérletbe kényszerül, akkor ennél általában többet fizet. (Feltételeztük, hogy a részösztöndíjas hallgatók után nem járnak majd a hallgatói normatívák. Ezt sok-sok más tényezőhöz hasonlóan, jelenleg nem tudhatjuk biztosan, mivel a 2012-es költségvetés még a korábbi felsőoktatási törvényre hivatkozik.)
Tandíj és ösztöndíj
A tandíj mértéke a tervezett FER esetében egyértelműen meghatározott, 105 ezer forint évente. Az új költségtérítésnél csak a határok meghatározottak (ami azt is jelenti, hogy az idén jelentkezők még mindig nem tudják, mennyit fizetnek majd). A kiválasztott két képzésnél (műszaki és gazdasági) a közepes, 500 ezer forint/év tandíjjal számoltunk.
Az ösztöndíjat az egyetemek a hallgatói normatívából fizetik. Ennek összege 2012-ben (és már jó régóta) 119 ezer forint/év. Ez a normatíva egyben megadja az ösztöndíjak átlagos mértékét is. Ösztöndíj megint csak az államilag finanszírozott és a FER-es hallgatónak jár. A FER bevételeinek legalább felét az ösztöndíjakra kellett költeni, tehát esetében ezzel is megnöveltük az átlagos ösztöndíj összegét.
Az ábra kattintásra megnő:
A tandíj éves összege
Az adatok alapján, egy év egy államilag finanszírozott hallgatónak 451 ezer forintjába kerül. Összehasonlításként ez azt jelenti, hogy egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló nettó éves jövedelmének kicsit több mint felét kell a gyerek oktatására költenie, magának a diáknak pedig 94, nyolc órás műszakban kell diákmunkát vállalnia ezért az összegért. Ha big macben számolunk, akkor nagyjából napi másfél hamburgerbe kerül a tanulás.
Az elkaszált FER bevezetése viszonylag csak kis mértékben növelte volna meg a szükséges kiadásokat - 503 ezer forintra - mivel az ösztöndíjak is nőttek. Ez a minimálbér 60 százaléka, vagy 107 diák-munkanap, illetve 1,7 hamburger naponta.
Ha viszont a hallgató „részösztöndíjas" státuszba kerül, akkor nemcsak a 250 ezer forintos (rész)tandíjat kell kifizetnie, de elesik a kollégiumi támogatástól és az ösztöndíjtól is. Így költsége már több mint kétszerese az eredetinek, 920 ezer forint. Egy minimálbéres munkavállaló éves jövedelme ez esetben már nem elég a tanulási költségek finanszírozásához, 192 munkanapnyi diákmunkára van szükség, illetve három hamburger árába kerül a képzés.
Végül a költségtérítéses hallgató összességében több, mint 700 ezer forinttal fizet többet évente, mint az államilag finanszírozott társa, és 600 ezer forinttal többet - azaz kétszeresét -, mint amennyit a FER esetén kellett volna. Így a minimálbérnél egyharmaddal több kell a tanulmányok finanszírozásához, illetve 244 diákmunkanap, ami gyakorlatilag egy teljes évi munka. A tanulmányok költségén a diák négy hamburgert vehetne naponta – ha egyáltalán még telne neki evésre.
Mi ezt már megúsztuk, de ti?
Arra, hogy ezeket az összegeket hogyan lehetne fizetni a diákhitelből, megint csak becsléseket tehetünk (mivel a diákhitel kalkulátor nem ismeri még a megemelt összegeket, arányosan megnöveltük a finanszírozási időt). A becslésnél a 2011-ben jellemző 181 ezer forintos főiskolás (BA) kezdőbérrel, és 25 éves korban történő munkába állással számoltunk).
Mindezek alapján, amíg az állami finanszírozott és FER-es hallgató 17-18 ezres törlesztőrészlettel és kilenc, illetve tíz éves futamidővel számolhat vagy számolhatna, addig a részösztöndíjas hallgatónak ez 26 ezres törlesztőrészletbe és 17 évbe, a költségtérítésesnek pedig havi 30 ezer forintos teherbe, és 20 évig tartó visszafizetésbe kerülhet.
Erről a különbségről valóban érdemes volna népszavazást tartani - újra.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
