A Terrorelhárítási Központ jogállása, jogkörei és tevékenysége már a 2011. január 1-jei megalakítása óta a viták kereszttüzébe került. Az intézmény kialakítását a terrorizmussal szembeni hatékonyabb fellépéssel indokolták.
Bár olyan sok terrorveszéllyel hazánknak azóta sem kellett szembenéznie, a szervezet jogállása csak erősödött. Egyesek azonban úgy vélték, hogy a TEK inkább hasonlít az ókori Római Birodalom elit fegyveresekből álló császári testőrségére, a praetoriánus gárdára. A TEK-kel kapcsolatos viták az utóbbi időben – a Brad Pitt-film fegyvereinek elkobzását követően is – fellángoltak. No meg most újra, a Nobel-díjas Krugman blogjában megjelent, meglehetősen erős megállapítások nyomán.
A helyzet bonyolultabb a sajtóban megjelent egyszerű kijelentéseknél. Ennek jártunk utána, és nem nyugodtunk meg teljesen.
Az előzmények – avagy hány rendőrség van Magyarországon?
2010. december 31-ig a rendőrség mind szakmai, mind szervezeti irányítás szempontjából egységes rendszert képzett. Ám a 2010/11-es átalakítás során, ez az egységes szervezet felbomlott. Bár továbbra is valamennyi rendőri szervezet felett – kormányzati irányítási jogosítványokkal – a belügyminiszter rendelkezik, azonban az országos rendőrfőkapitány szakmai irányítása alól fontos egységeket vontak ki.
Az egyik ilyet a rendőrség „belső elhárítása" jelentette, amely Nemzeti Védelmi Szolgálat elnevezéssel önállósodott. A másik szervezet a Terrorelhárítási Központ (TEK) lett.
Rendőrség vagy titkosszolgálat?
Bár a TEK a rendőrség részét képezi, a legklasszikusabb rendőri feladatok egyikével viszont nem rendelkezik: nem minősül nyomozóhatóságnak, így nem végezhet nyomozati tevékenységet.
Azonban ezen túl, a TEK számos titkosszolgálati jogkörrel is rendelkezik, mert elsődleges feladata nem az elkövetett terrorakciók tetteseinek felderítése, hanem ezen cselekmények megelőzése. Ennek érdekében biztosítottak számára széles körű titkosszolgálati és megfigyelési jogköröket.
Mivel titkosszolgálati jogköröket is gyakorol, ezért a titkos adatgyűjtésre vonatkozó tevékenységének engedélyezése – összhangban a korábbi szabályozási modellekkel – nem a bíróság, hanem az igazságügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozik. Ennek oka, hogy a hatékony és operatív titkosszolgálati munkát úgy biztosítja – a rendszerváltozás óta – a magyar jog, hogy megelégszik a miniszteri engedélyezéssel.
A nyomozóhatósági jogkörök hiányát azonban több fontos rendőri feladat is kárpótolja: például a TEK feladat- és hatáskörébe tartozik a veszélyes személyek elfogása. Ez a TEK számára kiváló „médiafelületet" is biztosít – egyben erősíti az általános, az ORFK irányítása alatt álló rendőri szervek ellenszenvét is velük szemben. Nincs ebben semmi meglepő. Gondoljunk csak bele: a „nagy" ügyekben, amelyeket hosszú munkával felderített a rendőrség, végül gyakran a TEK csap le. Learatva ezzel a sajtóbabérokat, miként Kardos doktor Ötvös Csöpi munkáját követően.
Praetoriánus gárda?
A TEK a terrorelhárításon kívül – amely szerencsére hazánk esetében nem annyira akut és állandóan jelen levő kérdéskör, mint például az Amerikai Egyesült Államokban – széles körű intézmény- és személyvédelmi feladatokat is ellát.
Így ez a szervezet képezi a közjogi tisztségviselők testőrségét, valamint ők felelnek a magyar diplomáciai épületek és személyzet védelméért is. Sőt, most már feladataik közé tartozik a magyar állampolgárok „veszélyes övezetekből" történő kimenekítése is.
A „testőri" feladatok mellett, a TEK annyiban is hasonlít az ókori Róma praetoriánus gárdájához, hogy nekik szintén – a fokozott veszélyesség miatt – kiemelt a bérezésük a többi rendőrhöz képest. Így ez a szervezet mind feladatai, mind bérezése szempontjából egy szűk „elitet" képez a rendőrségen belül.
Szokatlanul széles hatáskörök?
A terrorelhárítás és a személyi védelem ötvözete, a rendőrségi és a titkosszolgálati eszközök ezen kombinációja nem túlzottan gyakori, ám nem is ismeretlen a modern demokráciák körében. Ezért a TEK nem tekinthető példa nélküli centralizációt jelentő rendőri egységnek.
Az is igaz, hogy a rendőrségről szóló törvény szerint a TEK szintén rendőri szerv, így annak eljárásával kapcsolatban is alkalmazhatóak a rendőrség tevékenységére vonatkozó civil kontroll intézményei. Igaz, ezek – tevékenységüknél fogva – az általánosnál valamivel szűkebbek.
Mindezek alapján, első ránézésre azt is mondhatnánk, hogy a TEK létrehozatala igazából csak szervezeten belüli erőeltolódást eredményezett, azaz gyengítette az ORFK feladat- és hatásköreit.
Megnyugodtunk?
A TEK létrehozásának okát mi még mindig nem látjuk tisztán. De az elmondható, hogy a szervezet eddig kommunikációban erősebb, mint terrorelhárításban.
Viszont ha a magyar közelmúlt eseményeire tekintünk – amelyre a kormány is szívesen szokott hivatkozni – akkor már korántsem megnyugtató, hogy egy rendőrségi és titkosszolgálati eszközöket is használó, viszonylag független és erős szervezetről van szó, amelynek – létrehozatala óta – folyamatosan bővülnek hatáskörei.
Így a szervezet létének látszólagos indokolatlanságán túl, a hatáskörei változásának iránya és tendenciája is okot adhat aggodalomra.