A hosszú hétvége után egyetlen – bár annál ünnepélyesebb – napirendi pontra került sor a T. Házban. Napra pontosan egy hónappal Schmitt Pál lemondása után, 2012. május 2-án az Országgyűlés titkos szavazással megválasztotta Áder Jánost köztársasági elnöknek. Az új államfő 262 igen szavazatot kapott, 40 nem ellenében. Ígéretükhöz híven, a szocialisták nem vettek részt a „színjátékban”, míg az LMP bár jelen volt, ám szavazni nem szavazott. A demokratikus ellenzéki pártok tehát továbbra sem fogadják szívesen személyét a Sándor palota új lakójaként.
Áder első elnöki beszédében igyekezett reagálni a jelölése óta felmerülő, a pártkötődését firtató kritikákra. Azt kell mondanunk, nagyon szép, államfőhöz méltó gondolatokat tartalmazó szónoklatot hallhattunk. Ráadásul az abban foglaltakat azóta – az MTI-nek adott interjúban – meg is erősítette. Az új elnök ma foglalja el hivatalát. A kérdés már csak az, hogy rá is áll-e régi barátja és főnöke hitvallása: ne a szavaimat a tetteimet figyeljék!
A mi Áderünk lesz?
Respect
2012. május 2-án, papírforma szerint választotta meg az Országgyűlés Áder Jánost a Sándor palota új lakójának. A zemberek emberét, a törvényalkotás motorját ezzel egy „horgonyember” váltotta fel. (Akármit is jelentsen ez.)
Áder első beszéde – még csak megválasztott elnökként – a pozícióhoz méltó volt. Szó esett benne demokráciáról, tiszteletről, nemzetről, szabadságról és a jogállamiságról is. Megtudhattuk, hogy mielőtt igent mondott volna az őt jelölő Orbán Viktornak, komoly önvizsgálatot kellett tartania, amiben segítségére voltak a személyét érő kritikai megnyilvánulások is. (Reméljük, olvasta a mi írásunkat is, amelyben a mellette és az ellene szóló érveket igyekeztünk számba venni.)
Kompromisszum
Külön megemlékezett elődeiről, egyenként méltatva - és most jön a lényeg - mindegyiküket. Kivétel nélkül. Ha ehhez hozzácsapjuk, hogy elmondása szerint, szándékában áll az ellenzéki pártokkal való egyeztetés minden őket érintő kérdésben, akkor talán lesz miért kellemetlenül éreznie magát Mesterházy Attilának és Jávor Benedeknek, amiért kezdetektől mereven elzárkóznak személye elől.
Hitvallás
Országgyűlési beszédéből, valamint a négy nappal később, az MTI-nek adott interjúból világosan látszik, hogy miként látja saját szerepét az ötödik köztársasági elnök. Konzervatív emberként, rendkívül fontos számára a tisztelet – talán ez az a kifejezés, ami leggyakrabban visszaköszön (a teljesítmény mellett) megnyilatkozásaiból. Az biztos, hogy lesz munkája azzal bőven, hogy az államfő iránti tiszteletet vissza tudja szerezni. Csak rajta múlik.
Márpedig komoly várakozásoknak adhatnak okot az olyan kijelentések, mint például:
Egy nemzetet alkotunk.
Magyarország köztársasági elnökeként magam is maradéktalanul viselni fogom az Alaptörvényben rám rótt felelősséget. Miként abban is biztos vagyok, hogy mindannyian azt várják tőlem, hogy a rám ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesítsem. És érvényesíteni is fogom.
Vegyünk végre egy nagyon nagy levegőt, és fújjuk ki magunkból múltunk minden belénk ivódott átkát és rossz szokását!
Szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt szólítom európai uniós és NATO-beli szövetségeseinket, és innen üzenem nekik, barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük.
Ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni.
A haza mindenek előtt?
Államfőhöz méltó, világos szavak. A kérdés csak az, hogy a ma hivatalba lépő új elnök tettei is ezeket támasztják-e majd alá? Esetében érdemes a szavaira is figyelni? Ezekre a felvetésekre csak a gyakorlat adhat a választ.
Ha Áder az önmaga által kijelölt elvek mentén jár el, akkor nagy szívességet tesz a köztársasági elnöki hivatalnak, az országnak, de még a Fidesznek is. Ha viszont esetében is csak üres frázisokat jelentenek a szép szavak, akkor nem ér el mást, mint a tisztség további erodálódását. Bár ezzel nem egyenértékű, de komoly ütőkártyát is adhat az ellene tiltakozó ellenzékiek kezébe. A bizakodásra okot adó megnyilatkozások után, mindenesetre nem túl jó kezdés, hogy a hírek szerint, leendő hivatalvezetője Haszonicsné Ádám Mária, a Kaya Ibrahim nevével fémjelzett egyik fantomizált cég felügyelő bizottsági tagja volt.
Ez önmagában természetesen még semmit nem jelent. Kíváncsian várjuk: vajon az új államfő tettei megfelelnek-e majd szavainak, képes lesz-e belenőni a köztársasági elnöki kabátba.
