A határon túli magyarok nagyobb mértékű bevándorlása közvetlenül a rendszerváltás utáni időszakra volt jellemző. Betelepülésük folyamatosan enyhítette a romló demográfiai viszonyokat Magyarországon, mivel nagyobb arányban voltak közöttük a gazdaságilag aktív fiatalok és középkorúak, mint az öregedő hazai népességben. Nélkülük már réges régen a bűvös 10 millió alatt lenne hazánk lélekszáma. Ráadásul munkaerőt is szipkáztunk el ezzel a szomszédos államokból.
A korábban bejelentett Wekerle-tervben pedig - melldöngetés helyett - gazdasági erőforrásként is tekint rájuk a magyar állam. Mondjuk annak még jobban örülnénk, ha konkrétumokat is tartalmazna Matolcsyék terve, illetve ha látnánk biztosítékot a benne foglaltak megvalósulására. Így könnyen lehet, hogy ez a terv is csak a nemzetgazdasági miniszter tündérmeséjének egyik újabb fejezete lesz.
Pedig nem akárhonnan érkezett erősítés. Orbán Viktor Szász Jenőt - a Magyar Polgári Párt elnökét - kérte fel a Nemzetstratégiai Intézet vezetésére. Hogy pontosan mivel fog ez az intézet foglalkozni, még nem tudhatjuk, de egyfajta háttérintézményként működhet a magyar közigazgatásban és részt vehet a kormány nemzetpolitikai döntéseinek előkészítésében.
A magyar állampolgárság megszerzése
A rendszerváltozás óta többször is módosították a magyar állampolgárság megszerzéséről szóló törvényt. 2010-ig előfeltétel volt, hogy az azt igénylő külföldi állampolgár huzamosan Magyarországon éljen. A törvény a magyar felmenőkkel rendelkezők esetében egy éves magyarországi tartózkodást írt elő, de a további feltételek tekintetében (például a büntetlen előélet vagy magyarországi lakhatás) nem tett különbséget a magyar és nem magyar származásúak között.
A magyar országgyűlés 2010-ben fogadta el az állampolgárságról szóló törvény további módosításait és bevezette az egyszerűsített honosítási eljárást. Így a határon túli magyarok kötelező magyarországi letelepedés nélkül is megszerezhetik az állampolgárságot. Elegendő a magyar nyelv ismerete és a magyar felmenők igazolása.
A Magyarországon tartózkodó külföldiek állampolgársága
A hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok jelentős része Romániából jött Magyarországra. A rendszerváltás utáni jelentékeny romániai magyarok száma az évtized végére csökkent, majd újra növekedni kezdett. Eközben (kisebb megszakítással) a nem román állampolgárságúak aránya folyamatosan növekedett az erdélyi magyarokhoz képest.
Jól látható, hogy a bevándorlók nagy része a három szomszédos országból (Románia, Szerbia, Ukrajna) érkezett. A legnagyobb kibocsátó ország (Románia) aránya pedig itt is mérséklődni látszik. A magyarországi bevándorlásról összességében elmondható, hogy európai mértékkel mérve igen alacsony. Ráadásul a bevándorlók nagy része nem is határon túli magyar, így nem lehet arról beszélni, hogy Magyarország célország lenne a bevándorlás szempontjából.
Honosítás a elmúlt két évtizedben
A honosítottak száma a '90-es években tízezer körül mozgott, majd lecsökkent az ezredfordulóra. Ezután (kisebb hullámokkal) újra növekedni kezdett. Az állampolgárságot megszerzettek között végig a Romániából érkezettek domináltak. A másik két legjelentősebb kibocsátó ország (Szerbia és Ukrajna) állampolgárainak aránya is csak a töredéke a romániainak.
Honosítás jelenleg - kettős állampolgárság
A nyáron sikerült elérni a 300 ezredik állampolgársági kérelmet, pedig Semjén Zsolt félmillió állampolgársági kérelmet vár a ciklus végére. Ennek segítésére Demokrácia Központokat hoztak létre, ami szép gesztus is lenne, ha nem potenciális szavazóbázisra tekintgetne közpénzből a kormány.
A munkaerő további elszipkázására pedig megoldás lehet az ingázásra adott kedvezmény: lakhatási támogatást kapnának azok az álláskeresők, akiket a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és akik olyan munkaviszonyt létesítenek, hogy az állandó lakóhelyük és munkavégzési helyük közötti távolság legalább 100 kilométer. Erre pedig jogosultak lennének a határon túli magyarok is.
A hazai munkaerőpiac hagyományosan immobil mivoltára is segítséget jelenthetne az ingázás támogatása. Kérdéses, hogy a kkv-k vagy a multik tudják jobban kihasználni a lehetőséget.
Wekerle-terv
A terv a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját tartalmazza. A magyar állam pedig stratégiai partnerségre készül a határon túli magyar közösségekkel. Fő célként pedig erősítené a magyar kkv-k regionális gazdasági beágyazottságát.
A terv azonban egy újabb fejezet lesz Matolcsy tündérmeséjében. Hiányoznak belőle háttéradatok, a megvalósítás konkrét folyamatai. Remekül illeszkednek a nemzetgazdasági miniszter korábbi terveinek sorába, mint például Magyar Növekedési Terv, a Nagy Reformkönyv és más magyar népmesék.
Mit hoz a jövő? - A Nemzetstratégiai Intézet megmondja!
A kárpát-medencei magyarság gazdasági (és kulturális) összefogása lehetőséget teremthetne a külhoni magyarok helyben maradásának, a szórványmagyarság megmaradására, akiknek fő célja már nem az anyaország, hanem Nyugat-Európa, illetve a lassú asszimiláció.
Ráadásul a kormánypártok által látványosan támogatott szomszédos országokban működő magyar pártok favorizálása sem segíti az egymásra találást. Ha a magyar külpolitika nem viselkedne néha úgy, mint az elefánt a porcelánboltban, talán sikerülhetne is kialakítani egy kárpát-medencei együttműködést.
Erre pedig Szász Jenőt a Magyar Polgári Párt elnökét kérte fel a miniszterelnök, aki a Nemzetstratégiai Intézet vezetőjeként egyengetheti a nemzetpolitikát. Részleteket eddig nem árultak el. Mindenesetre az intézet háttérintézményként működhet a közigazgatásban a kormány nemzetpolitikai döntéseinek előkészítésére. Így együtt „brainstormingolhatnak' Semjén Zsolttal, aki a kabinet nemzetpolitikáért felelős tagja.