Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében a kormány az egészségre káros termékek jövedéki adóját, valamint az LPG üzemanyag adómértékét 2013-ban meg akarja emelni. A költségvetés körülbelül 51 milliárd forintnyi többletbevételt remél ezekből, és a kormány nem titkolt szándéka, hogy a káros anyagok esetleges háttérbe szorítása révén az egészségügyi kiadások is csökkenhetnek. A szándék jó, azonban van még mit csiszolni a terven.
A chipsadó- és a korábbi jövedékiadó-emelések ugyanis megmutatták, hogy a káros termékek fogyasztása nem feltétlenül fog visszaesni, sőt. Mivel az egyes termékek között jelentős minőségi eltérés van - ez az árban is megmutatkozik -, azok a fogyasztók, akik korábban a drágább termékeket választották, könnyen átállhatnak az olcsóbb, de gyengébb minőségű termékek fogyasztására. A gyengébb minőség pedig gyakran párosul az egészségügyre még károsabb anyagokkal, így könnyen lehet, hogy végső soron a kormány szándéka inkább árt, mint használ.
A konkrét emelések az eredeti törvény szerint
* Az aktuális törvényjavaslat szerint január, majd május elején 50-50 százalékkal emelik az LPG adómértékét
* A törvényjavaslat értelmében az alkoholtermékek jövedéki adó mértékét 15 százalékkal emelik – a magasabb alkoholtartalmúakét
* A törvényjavaslat előirányozza a sör és pezsgő jövedéki adó mértékének 10 százalékos emelését. A köztes alkoholtermékek jövedéki adó mértéke szintén 10 százalékkal fog növekedni
* Az eredeti törvény szerint a cigaretta minimumadója és tételes adóját két lépcsőben emelik 1,8-1,8Ft/szál és 3,5-3,5/Ft szál mértékben
* A fogyasztói dohány minimumadója 2013. január 1-jétől 14650Ft/kg-ra, május 1-től 18150 Ft/kg-ra nő
* A törvény véget vet az energiaital-gyártók eddigi ügyeskedésének is. Az előirányzat szerint az az ital is energiaitalnak fog számítani, amely hiába nem tartalmaz taurint, de a metil-xantin tartalma magas
* A törvényjavaslat rendelkezése értelmében a 98 százalékos, és 90 százalékos támogatású gyógyszerészeti segédeszközök az 5 százalékos adómértéke alá sorolódnak
* Végeztünk némi számítást, és az eredeti törvény szerint az alábbi árnövekedésekre jutottunk:
Látható, hogy az áremelkedés leginkább a cigaretta árakat érinti. Természetesen ez nem meglepő, hiszen a mindenkori kormányok előszeretettel emelik a dohánytermékek árát, ha valamilyen intézkedéshez kell pótlólagos finanszírozási forrás. A majd 30 százalékos drágulás amúgy jól tükrözi a kormány által várt bevételek megoszlását.
Ismét győzedelmeskedett a dohánylobbi?
Az eredeti törvény szerint az 51 milliárdos bevétel háromnegyede származna a dohánybevételekből. A Költségvetési Bizottság módosítója alapján azonban a dohánytermékek kétlépcsős adóemelése helyett idén december elsejétől növekedne e termék ára, csupán egy lépcsőben. Így az előirányzott bevétel már is 10 milliárd forinttal felpuhul. A módosító indítvány fényében 30 helyett helyett csak 15 százalékal drágulna a cigaretta ára.
Nem lepődnénk meg, ha ismét a dohánylobbi győzedelmeskedett volna. Nem ez lenne az első eset, amikor a dohányárukra vonatkozó törvény felpuhul a lobbinak köszönhetően. Európai viszonylatban így továbbra is olcsó maradhat a dohány ára Magyarországon.
A chipsadó sem vizsgázott jól
Mint már korábban megírtuk, a népegészségügyi termékadó által várt bevételek sem teljesültek, az eredetileg tervezett 40 milliárdos bevételnek fele sem folyt be. Ez részben azoknak az ügyeskedőknek köszönhető, akiket most meg próbálnak kiszűrni az új törvénnyel. Kérdés, hogy ez mennyire fog összejönni. Nem lepődnénk meg, ha az italgyártók az összetevők koncentrációjának megváltoztatásával próbálnák megint kijátszani a törvényt. A chipsadó amellett, hogy rontja az egyes élelmiszerek versenyképességét, még inflációgerjesztő hatással is bír. Ez utóbbi a mostani törvényre is igaz.
A lazításoknak és a trükközéseknek köszönhetően a várt bevételek ismét felülbecsültek. Csoda lenne, ha a várt 51 milliárd forint fele is befolyna a kasszába, így az egészségügyi rendszer legalapvetőbb problémáinak megoldását ne várjuk ettől az adótól sem. Igaz, ehhez az 51 milliárd forint eleve is kevés lenne.
Feketén vásárolnak a magyarok
A GfK Hungária legfrissebb adatai szerint a cigaretta vásárlásban a feketekereskedelem aránya ismét növekedni kezdett, pedig 2011 után ez a tendencia megfordult, de most ismét a 2010-es szinten állunk. Az illegális, nem adózott termékeket leginkább a déli határ mentén szerzik be, a kutatás szerint a Dunától keletre a termékek majd 10 százaléka után nem adóztak. A trendforduló magyarázható a jövedéki adó emelkedésével, és a csökkenő reálbérekkel. A kutatás még tartalmazza az év közepén történt adóemelést. Nem történne meglepetés, ha a 2013-as felmérés a növekvő trend nem fordulna meg, hiszen az újabb adóemelés könnyen feketézésére készteti az elszánt, de alacsony fizetéssel rendelkező fogyasztókat - a benzinár drasztikus áremelkedésekor is sokan külföldről szerezték be az üzemanyagot (leginkább a határszéleknél, ahol megérte az utazás).
A szándék jó, de többet kell tenni
Az egészségügyi kiadások jelentős hányada köthető azokhoz a betegségekhez, amely a káros élelmiszerek, italok, illetve dohánytermékek fogyasztásához tartoznak. A rákos, valamint a tüdő és érrendszeri betegségek kezelése sokkal több pénzt visz el, mint amekkora a költségvetés jövedéki adóbevétele. A dohánytermékek esetében nem csak az aktív, hanem a passzív fogyasztók is súlyosan érintettek. Ráadásul 2000 óta lényegi változás csak a férfiak csoportjában történt, a naponta dohányzók aránya a nők körében egyáltalán nem csökkent.
A kormány szándéka jónak mondható, ha arról van szó, hogy egyre több embert akarnak leszoktatni a káros termékek fogyasztásáról. Azonban ehhez mind a chipsadó, mind a mostani jövedékiadó-emelés kevésnek mondható. A valódi bevételek elmaradhatnak a várt bevételektől, ráadásul az áremelkedés hatására sokan áttérhetnek a gyengébb minőségű termékek fogyasztására. Azt már most is látni, hogy a törvényalkotók határozottsága gyenge lábakon áll. A dohány lobbi szép lassan megfúrja az egész törvénytervezetet.
A jövedékiadó-emeléseknek akkor lenne igazán nagy sikere - a benzin és gázolajárra ez most nem vonatkozik -, ha sokakat eltántorítana a káros termékek fogyasztásától, és emiatt csökkennének az egészségügyi kiadások. A költségvetés így jelentős megtakarításhoz tudna hozzájutni.
Mire lenne szükség?
Érdemi eredményeket akkor lehetne elérni, ha végre rendbe tennék az egészségügyi ellátórendszert. Ennek még jelei sem látszanak. A legtöbb dolgozó alulfizetett, és egyre nagyobb a kivándorlás aránya. A nyugati és a hazai bérek közötti rés akkora, hogy a kint dolgozóknak egyszerűen nem éri meg hazajönni. Néhány tíz milliárd forint ehhez kevés lesz.
A káros termékek fogyasztásának problémáját a legelején kellene megragadni. Jobb és minőségi megelőző programokra, tájékoztatókra lenne szükség, már fiatal kortól. Bár most is vannak ilyenek, valódi hatásuk nincsen. A fiatok körében nagyon nagy azoknak az aránya, akik már kipróbálták a cigarettát, vagy rá is szoktak, illetve alkoholt is rendszeresen fogyasztanak. Amennyiben a problémát a gyökerénél sikerülne megragadni, akkor jelentős eredményeket lehetne elérni. Nyilvánvaló, hogy ehhez komoly törvénymódosításokra lenne szükség.
