2011 telén és tavaly nyáron (!) elfogadott közigazgatási reformtörvényeket módosított most ősszel is az országgyűlés. Ennek a sietségnek látszólag nincs oka, ám alaposabban megvizsgálva látható, hogy az új szabályozással már a következő választások utáni ejtőernyőzésre készülnek a kormánypártok.
Ennek keretében jelentősen emelik a járási hivatalvezetők illetményét, akik az új szabályok szerint akár közel 700 ezer forint havi bruttó fizetést is zsebre tehetnek havonta. Ráadásul a járási hivatalvezetőknek megerősítik a befolyását a járási szakigazgatási szervek felett is. A 2014-es önkormányzati választásokig elhalasztják a 2011 végén 2013-ra beígért polgármesteri bércsökkentést, s azt is lehetővé teszik, hogy a 2010-ben megválasztott polgármesterek kitölthessék polgármesteri mandátumukat akkor is, ha 2014-ben képviselővé választják őket.
Mindezek alapján egyértelmű, hogy ezek a lépések a 2014-es - a kormánypártok által nyertesként kezelt - választások utáni politikusi ejtőernyőzéseket készítik elő. Természetesen ezektől nem lesz olcsóbb az államigazgatás, s az is vitatható, hogy jól mutat-e a válság és a költségvetési megszorítások idején egy ilyen csomag. Ezzel valószínűleg a kormánypártok is számoltak, akik ezeket az intézkedéseket több salátatörvénybe rejtették el.
Forrás: Geox Kft.
A járás az új kádertemető?
Miként arra már számítani lehetett, 2013-tól a járások élén politikai vezetők állnak, amely funkció betöltésével 2014-ig az országgyűlési képviselőség sem lesz összeférhetetlen.
Ez a megoldás számos aggályt vet fel: így ugyanis a legalapvetőbb hatósági ügyek intézése felett is (aktuál)politikai és nem szakmai kontroll érvényesülhet, amelynek során a szakmaiság háttérbe szorulhat. Ráadásul az új rendszerben az elsőfokú hatóság a másodfokú hatóságon belüli - igaz önálló hatáskörű - szerv lesz. A járások hatáskörei is szélesedtek: így például a kiemelt építésügyi hatásköröket is hozzájuk telepítették, a jegyzőknél csak a napi rutinügyek maradtak.
Mindezek a változások előrejelezték, hogy a járás egyfajta kádertemetőként szolgálhat. Komoly problémát jelentett e szerep ellátásában, hogy a járási hivatalvezető bére jóval alacsonyabb volt még egy "talpas" országgyűlési képviselő juttatásánál is (havi bruttó 550-600 ezer forint körüli), s hogy a befolyása a hivatal egy része felett korlátozott volt.
A fenti problémát a gordiuszi csomó átvágásával oldotta meg a kormánypárti többség: alig fél évvel a járási törvény elfogadása után módosítaná azt. Ennek keretében a hivatalvezetői béreket megemelte, amely a miniszter döntése alapján így akár 695 ezer 700 forint bruttó is lehet - ez nagyjából összhangban van egy átlagos képviselő havi jövedelmével. Másrészt a munkáltatói jogok módosításával megnövelte a hivatalvezető befolyását az érdemi ügyeket intéző szakigazgatási szervek (így a kiemelt építésügyekben eljáró járási építésügyi hivatal) tekintetében.
Így mindjárt más a leányzó fekvése: a járás új urának több a bére és nagyobb a hatalma. Így nem is olyan fájó, ha a parlamenti széksorokból ide ejtőernyőzik a politikus.
Mindeközben a polgármesterek...
Az olcsóbb állam jegyében 2011-ben az új önkormányzati törvény a polgármesteri bérek jelentős részét 2013. január 1-jével csökkentette volna. Ezt sok polgármester nem vette volna jó néven, főleg, hogy döntési helyzet előtt is állnak, hiszen 2014-től nem lehetnek országgyűlési képviselők.
A jogbiztonságra és a kiszámíthatóságra hivatkozva - amelyben a kormánypártok eddig nem voltak túl erősek - azonban ezt a bércsökkentést javarészt 2014-re halasztották.
Így a helyi vezetők egyik legfájóbb sérelmet elhárították. Ráadásul a helyi hatósági ügyek nagy része is a településeknél maradt. Igaz, ezekben a jegyzők járnak el önállóan - ám a jegyző munkáltatója 2013-tól a polgármester. Az egzisztenciális függés pedig ezekben az ügyekben is erősítheti a polgármester informális befolyását.
Polgármesteri összeférhetetlenség: a 2014-es helyhatósági választásokig elhalasztva
Volt azonban egy másik probléma is: az új szabályozás szerint országgyűlési képviselő nem lehet polgármester. Mivel 2014-ben az országgyűlési választások várhatóan megelőzik a helyhatóságiakat, ezért több, várhatóan a képviselőséget választó polgármester (e körben elég, ha a Fidesz frakcióvezetőjére Rogán Antalra gondolunk, aki a Belváros-Lipótváros polgármestere is egyben) megbízatása megszűnt volna, s ezekben az önkormányzatokban a választásokig átmeneti igazgatás működött volna.
Így akár racionálisnak is tekinthető az a változtatás, amely lehetővé teszi, hogy erre az átmeneti időre a polgármesternek ne kelljen lemondania. Igaz, amíg a 2014-es helyhatósági választásokig az önkormányzat első embere marad, addig nem kaphat képviselői tiszteletdíjat sem.
Mindezek alapfeltétele: jobboldali győzelem a 2014-es országgyűlési választásokon
A fenti módosítások hatékonyságának az a feltétele, hogy a jobboldal a 2014-es országgyűlési választásokon győzzön. Az államigazgatási helyeket ugyanis csak a kormányzat tudja biztosítani. Így nem működhet az ejtőernyőzés akkor, ha nem jobboldali lenne a kormány.
Így ezek a szabályok sokat mondóak: nemcsak arról tanúskodnak, hogy a jobboldal megbecsüli kádereit, hanem arról is, hogy egyértelműen azzal számolnak, hogy a 2014-es parlamenti választást megnyerik, s két év múlva is jobboldali kormánya lesz Magyarországnak.
