Az atv.hu vette észre, hogy mind a házelnök, mind pedig a köztársasági elnök a törvényes határidő letelte után írta alá a gránitszilárdságú Alaptörvény negyedik módosítását. Márpedig ha ez tényleg így van, akkor jogosan vetődik fel a legutóbbi Alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének lehetősége.
Erre hivatkozva eddig egyetlen egy alkalommal került sor egy jogszabály megsemmisítésére. Még 2003-ban az Alkotmánybíróság azért kaszálta el az ún. kórháztörvényt, mert azt Mádl Ferenc köztársasági elnök hiába küldte vissza megfontolásra az országgyűlésnek, a T. Ház azt érdemi vita nélkül fogadta el újra. Precedens tehát van.
Hiába hivatkoznak többen arra, hogy az alaptörvényi rendelkezés szerint „az elfogadott törvényt az országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek”, a helyzet ennél bonyolultabb. Ugyanis az Alaptörvény az S. cikkben ennél „konkrétabb" szabályt fogalmaz meg magára az Alaptörvényre és annak módosítására vonatkozóan:
„Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését."
Itt tehát már nincs határidő az országgyűlés elnöke számára, bár Áder János mindenképpen mulasztást követett el, ha igaz amit a hivatalos online rendszerek mutatnak mutattak.
No persze ad absurdum még azzal a gondolattal is eljátszhatunk, hogy a köztársasági elnök ezzel a meglehetősen szokatlan eszközzel kísérelte meg szabotálni ennek a politikailag erősen vitatott újabb módosításnak a hatályba lépését. Ha ez is történt, ez sem változtat azon a szomorú tényen, hogy a módosítás aláírásával végül sikerült egyetlen mozdulattal eltörölnie eddigi államfői tevékenységének pozitív momentumait.
Forrás: amexrap.org
Kövér nincs tisztában a szabályokkal?
Az Alaptörvény-módosításra vonatkozó szabályozás értelmében – ellentétben a törvényekre vonatkozó szabályozással - a házelnököt nem köti határidő, amelyen belül alá kellene írnia a módosítást. Ehhez képest Kövér László az atv érdeklődésére meglehetősen defenzíven reagált. Állítása szerint 2013. március 15-én (4 nappal az elfogadás után) már aláírta a módosítást és a parlament honlapján tévedésből szerepel 18-i dátum.
Kövér reakciójából arra a következtetésre is juthatunk, hogy az Alaptörvény (rá, mint házelnökre vonatkozó) rendelkezéseit nem ismeri. Jelesül, hogy őt nem szorítja a határidő az Alaptörvény és annak módosításainak aláírásakor. (Nem mentségeként, de meg kell említenünk azt a tényt is, hogy majd április 1-jétől az Alaptörvény-módosítás értelmében már a házelnöknek is 5 nap alatt kell aláírnia az Alaptörvényt és annak módosításait.)
Amikor a technika ördöge közbelép
Olybá tűnhet, hogy a T. Ház informatikai rendszere is cserbenhagyta a házelnököt és a köztársasági elnököt is. Hiszen az elnöki aláírás dátuma is módosult: március 25-e helyett már 20-a szerepel a parlament honlapján a módosítás aláírásának időpontjaként.
Minden bizonnyal a technika ördögével állunk szemben... ugye? Ráadásul ez egy olyan ördög, aki szintén nem tudja, hogy Kövért jelenleg semmilyen határidő nem szorítja.
Áder számára nincs kibúvó
Azonban a házelnökkel ellentétben a köztársasági elnök aláírására vonatkozóan mind a törvények, mind az Alaptörvény esetén egyértelműbb a szabályozás:
„…a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.”
Így az általunk felvázolt 1. esetben Áder alaptörvény-ellenesen járt volna el, ha csak március 25-én írta volna alá a módosítást. A „kézhezvétel” absztrakt fogalmának bővebb boncolgatása és értelmezése akár kibúvót is jelenhetett volna számára, ha Kövér vállalta volna, hogy 18-án írta alá. (2 nap csúszást könnyebb lett volna „kimagyarázni”.) De a házelnök állítja, hogy 15-én eleget tett az aláírási kötelezettségének, ilyen körülmények között Áder már sehogy sem vállalhatná fel, hogy 25-én (5 nap késéssel) írta alá a módosítást.
Miért csak 25-én?
Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása március 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Jogosan vetődhet fel a kérdés: ha a 2. opció a valós, miszerint 20-án írta alá Áder, miért várt 25-éig a kihirdetéssel? Miért nem jelenhetett meg 21-én vagy legkésőbb 22-én a jogalkotás legújabb remekműve a hivatalos lapban? Hiszen a jogszabályok általában az aláírást követő 1-2 napon belül megjelennek a Magyar Közlönyben. Pont egy ilyen, a kormányzat számára ennyire fontos változás ne jelent volna meg időben?
Lehetőségek és következményeik
Az Alkotmánybíróság története során volt már példa arra, hogy törvényt közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítettek. Amennyiben az 1. opció a valós, az Alaptörvény módosítás megsemmisítésének alapja lehet a közjogi érvénytelenség. Emellett a dátumok „kozmetikázása” - nem állítjuk, hogy ez történt - értelemszerűen felveti a közokirat hamisítás gyanúját is. Ez esetben az a nem mindennapi eset állna elő, hogy a II. Orbán-kormány gránit szilárdságú Alaptörvényét maga a demokratikus rend őre vette volna semmibe. (Akinek egy intézkedését egyébként - köztársasági elnökök közül először - még bíróság is elmeszelte.)
Sőt, ad absurdum még azzal a gondolattal is eljátszhatunk, hogy Áder János ezzel a meglehetősen szokatlan eszközzel kísérelte meg szabotálni az újabb módosítás hatályba lépését. Ha ez igaz lenne, akkor veszélyes vizekre evezett Orbán (k)Ádere. Az Alaptörvény ugyanis azt is kimondja, hogy:
„Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást."
No persze a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a szándékosságot senki nem tudná rábizonyítani, az aláírással eddigi elnöki tevékenységének pozitív momentumait véglegesen sutba dobó Áder Jánosra.
