A héten került a T. Ház elé a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása. Az unalmasnak tűnő cím, mint oly sok esetben, ezúttal is tartogat meglepetéseket. Az éppen a Ház előtt fekvő indítványt ugyanis egy héttel korábban már megtárgyalta az országgyűlés. Benyújtója Papcsák Ferenc fideszes képviselő volt. Most mégsem az ő nevéhez fűződő javaslatot tárgyalja a parlament, hanem párttársáét, Vas Imréét.
Az ok: az ex elszámoltatási biztos saját módosítóját visszavonta, majd újfent „benyújtatta” Vassal. A törvényjavaslat indoklása ugyan azzal érvel, hogy „a perbe történő beavatkozás általános szabályainak szigorításával az eljárás ésszerű időben történő lefolytatását,valamint a peres felek érdekeinek fokozottabb védelmét hivatott elősegíteni". Felmerült hát bennünk a gyanú, hogy ez leginkább - a civilben ügyvédként dolgozó és ezzel tavaly például 70 millió forintot kereső - Papcsák önös érdekeit szolgálja.
Forrás: Varánusz blog
Miről is van szó?
Papcsák Ferenc és Vas Imre is a polgári perrendtartást módosítanák annak érdekében, hogy nehezebben lehessen beavatkozóként belépni a perekbe. Ezt azzal érnék el, hogy erősen korlátoznák a fellebbezés lehetőségét azokban az esetekben, ha a bíróság elsőre nem enged valakit belépni a perbe.
A beavatkozó jogállása sajátos a polgári perekben. Ő ugyanis nem peres fél, de az, hogy ki nyeri meg az adott pert, egyáltalán nem közömbös a szempontjából: a per eredménye ugyanis kihat a beavatkozó tevékenységére vagy jogi érdekére is. Éppen ezért a beavatkozónak fontos perbeli jogokat biztosít a polgári perrendtartás. Arról, hogy ki lehet beavatkozó, a perben eljáró bíróság dönt, azonban ezzel a döntéssel szemben jogorvoslattal (fellebbezéssel) lehet élni.
Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert „a gyakorlati tapasztalatok azt is alátámasztották, hogy a beavatkozások meghatározó számban nem az eljárás segítésére, hanem a per elhúzására irányulnak, így — kizárólag az újabb és újabb beavatkozói kérelmek okán — számos ügyben évekig nem születik ítélet.”
Való igaz, hogy a fellebbezés ilyenkor a pert elhúzhatja, ám ha csak szűk körben engednek jogorvoslatot, az komoly problémákat vethet fel sok esetben. Így például a környezetvédelmi civil szervezetek hazai, uniós és nemzetközi jogi normákban elvárt érdekérvényesítő képességét tudják azzal blokkolni, ha nem engedik őket beavatkozni, s ez ellen a döntés ellen még fellebbezéssel sem élhetnek. Így lehet, hogy a pereket gyorsítják, de az érdekvédelmet nehezíthetik.
Vajon mi a valós indok?
Papcsák ugyan nem fáradozott azzal, hogy megindokolja, miért vonta vissza az eredeti javaslatot, de mi nem vetnénk el azt a kósza gondolatot, hogy a módosító indítvány önös érdekeit (is) szolgálta. A zuglói polgármester ugyanis közhivatali teendői mellett nem szünetelteti ügyvédi tevékenységét, továbbra is a Papcsák Ügyvédi Iroda vezetője (legalábbis vagyonnyilatkozata szerint ezt a tisztséget tölti be). Ezzel a tavaly például 70 millió forintot keresett.
Papcsák Ferenc igen elfoglalt ember. A 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon Budapest 21. számú egyéni választókerületből szerzett mandátumot. Ezután tagja lett az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának, valamint a gazdasági és informatikai bizottságnak. A második Orbán-kormány hivatalba lépése után elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztosnak nevezték ki. 2010 nyarán a Fidesz és a KDNP zuglói polgármester-jelöltje lett, majd az őszi önkormányzati választáson polgármesterré választották – erre hivatkozva novemberben lemondott kormánybiztosi pozíciójáról. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség számvizsgáló bizottságának tagja, a szervezet zuglói elnöke 2012 óta.
Ezen felül tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, a Papcsák Ügyvédi Iroda vezetője, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja és a BVSC-Zugló sportegyesület társadalmi elnöke.
Kihagytunk valamit?
Így aztán hajlunk arra, hogy megfontolásra méltónak találjuk Steiner Pál szocialista képviselő azon felvetését, amelyet az eredeti indítványhoz benyújtott egyik módosító indítványának indoklásában ír: „ha sokáig várna, még az is előfordulhat, hogy [Papcsák] elveszti azt a pert ügyvédként, amelyiket éppen most befolyásolni kíván”.
Steiner gyanúját erősíti, hogy a perrendtartás módosítását a javaslat szerint annak hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kellene. Ennek megfelelően nem véletlen, hogy sürgős lehet Papcsák számára a módosítás elfogadása.
