A gránitszilárdságú magyar közjogi rendszer egyik fontos elemét, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt ismét módosították. Ez elsőre nem egy óriási hír. Ha azonban tüzetesebben elolvassuk azt, akkor láthatjuk, hogy az új szabályok jelentősen csökkentik a testület és bővítik a polgármester mozgásterét. Elsősorban a közpénzekkel való rendelkezés terén.
Ez a módosítás elsőre nem tűnik nagy jelentőségűnek, de ha alaposabban megvizsgáljuk, mindjárt érdekesebb lesz. Míg korábban egyes, államháztartáson kívüli források átadását-átvételéről kizárólag a képviselő-testület dönthetett, addig az új szabályok szerint erre csak az alapítványi forrás átvételénél és átadásánál van szükség. Azaz: a nem alapítványi, államháztartáson kívüli források átvételére, átadására nem kell képviselő-testületi döntés, ezeket a hatásköröket a testület átruházhatja a polgármesterre, vagy a testület bizottságára is.
Márpedig, míg a testületi döntés főszabály szerint nyilvános, addig a polgármesteri döntésről csak akkor szerezhet valaki tudomást, ha adatigénylést nyújt be. Maga a pénz átadása azonban nem jelenik meg egy mindenki számára könnyen elérhető dokumentumban. Na hát, így lehet majd titkosan pártkampányokat önkormányzati pénzből finanszírozni.
Forrás: Rákospalota egykor és most blog
Egy módosítás - s ami lett belőle
Az eredeti szándékok szerint a jogalkotó az új önkormányzati törvény egyik rendelkezésének 2014-es hatályba lépését hozta volna előbbre. 2014-ig ugyanis a 3000 főnél népesebb településeken kötelező főállású polgármestert választani. Az új, 2014-től hatályos szabályok szerint viszont minden településen lehet majd társadalmi megbízatású polgármestert választani. Az eredeti törvényjavaslat azt tette volna lehetővé - alkotmányosan erősen megkérdőjelezhető módon - hogy a 3000-7000 fő közötti népességű településeken a testületek már most átalakíthassák a főállású polgármesteri jogviszonyt a jóval alacsonyabb díjazású társadalmi megbízatásúvá.
Végül nem ez valósult meg: a javaslat ehelyett megnyitotta az új önkormányzati törvényt is, erre építve pedig egy, a nyilvánosságot végső soron korlátozó rendelkezést iktattak a törvénybe.
A módosítás lényege...
...arról szól, hogy - igaz, szűkebb körben, de - kibővíti a pénzjuttatás azon formáit, amelyek nem jelennek meg mindenki számára könnyen hozzáférhető módon. Eddig ugyanis az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről csak és kizárólag a képviselő-testület dönthetett, immáron azonban ez a jog csak az alapítványi támogatások esetében marad meg, a többi, államháztartáson kívüli forrás esetében nem.
Ez elsőre nem egy túl nagy jelentőségű módosítás, de ha alaposabban megnézzük, látható, hogy azért mégis jelentősen nehezíti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. És persze megkönnyíti a titkos párt- és kampányfinanszírozást.
Amennyiben ugyanis a testület dönt, akkor ezt a döntést a testületi ülés jegyzőkönyvében szerepeltetni kell, amely - főszabály szerint, szűk kivételekkel - nyilvános. A jegyzőkönyvből, amelyet általában az interneten is közzétesznek, könnyen át lehet tekinteni, hogy mely államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről döntöttek. A jövőben azonban ez csak az alapítványi támogatások esetében lesz kötelező testületi hatáskör. Minden más esetben a testület ezt a jogkört átruházhatja a bizottságaira, a polgármesterre, a részönkormányzat testületére, vagy akár a jegyzőre is.
Finanszírozd a kampányod titokban!
Ebből a felsorolásból a polgármesterre és a jegyzőre történő átruházás lehet a problematikusabb. Bár a bizottságok és a részönkormányzat jegyzőkönyveinek hozzáférhetősége nem olyan elterjedt, mint a testületi jegyzőkönyveké, de azért itt is van egy jegyzőkönyvezési kötelezettség. A polgármester és a jegyző azonban egyszemélyi döntést hoz, ezért arról nem kell külön jegyzőkönyv, és ezek a döntések nem is nyilvánosak.
Hogy ez mit jelent? Végső soron azt, hogy bizonyos önkormányzati pénzösszegek testületi döntés, és azok nyilvánossága nélkül áramolhatnak ki a rendszerből. Ez az adatokhoz való hozzáférés nyilvánosságát korlátozza. A kampánymutyit pedig lehetővé, sőt, kimondottan könnyűvé teszi.
A módosítás elfogadásának módja...
... sem túl bizalomgerjesztő. Miként jeleztük, az eredeti javaslat egész másról szólt: a lehetséges polgármesteri jogkörbővítés csak később, egy bizottsági módosító indítvánnyal került be a jogszabályba. Ráadásul a "pénzosztást" érintő szabály hatályba lépését egy zárószavazás előtti módosító hozta előbbre. Ez a "sunnyogó" megoldás szintén nem erősíti a törvény jó és egyenes szándékával kapcsolatos bizalmat.
Mellékesen még a törpevárosok is jól járnak
A törvényjavaslat rögzíti, hogy ha egy közös hivatalban egy város is részt vesz, akkor annak nem kell legalább 2000 fős népességet átfognia. Ez elsőre felesleges szabálynak tűnik, ám az elmúlt években Magyarországon több "törpeváros" jött létre, amelyek népessége nem éri el a 2000 főt sem. Itt elég, ha Őriszentpéterre, Zalakarosra vagy Igalra gondolunk. Ezeknek a településeknek a módosítás megkönnyíti a helyzetét, hiszen nem kell a részvételükkel működő közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságának elérniük a 2000 főt. Így akár kevesebb, vagy egy település bevonásával is eleget tudnak tenni a hivatal működtetésével kapcsolatos kötelezettségeiknek. Ez azonban - ellentétben a pénzösszegek feletti rendelkezést rendező szabálytól - nem érinti a jelenlegi közös hivatali együttműködéseket, csak a 2014-et követően teszi lehetővé a közös hivatali együttműködések újragondolását.
