A Ténytár szerkesztőségében is komoly vitát váltott ki, hogy a György István által benyújtott - a korábbi kormányzati gyakorlatnak megfelelően rendkívül unalmas című - törvényjavaslatot lex Balettintézetnek, lex MTESZ-székháznak, esetleg lex Sándor-palotának tekintsük-e.
Az alapján ugyanis széles körben válna lehetőség lakóingatlanok kisajátítására is. Ennek közérdekűségét a jogszabály azzal alapozná meg, hogy közjogi megbízatást betöltő személyek és hivatalok elhelyezését a törvény erejénél fogva közérdekűnek minősítené. Azaz nem lehetne vizsgálni, hogy valóban szükség van-e a kisajátításra, vagy más megoldás alkalmazására kerülhetne-e sor. Ez a megoldás széles körben korlátozza a magántulajdont, hiszen azt üzeni, hogy a kormányzat szabadon bővítheti a közérdekű célok listáját. Ráadásul ehhez semmilyen indokra nincs szükség.
Így a javaslat alkalmas lehet arra, hogy biztosítsa a Kossuth téri MTESZ-székház kisajátításának a jogszerűségét, de egyben jogalapot teremt más ingatlanok, például az egykori Balettintézet, illetve a Sándor-palota "államosítására" is. Az már csak hab a tortán, hogy ebben a csomagban az Átlátszó is kap egy oldalvágást, amikor az Erzsébet-utalványokkal kapcsolatos - első fokon megnyert - perük pernyertességhez vezető jogalapját próbálják egy törvénymódosítással "kilőni".
Forrás: Index
A tulajdon és annak alkotmányos korlátja: a kisajátítás
A modern polgári államok elismerik a tulajdonhoz való jogot, azonban (ahogy a szakirodalom is kiemeli) ez a jog nem állagvédelmet, azaz nem a tulajdon tárgyának a minden körülmények közötti védelmét, hanem értékvédelmet, azaz a tulajdonos tulajdona (pénzben vett) értékének a védelmét jelenti. A tulajdon tárgyát ugyanis kivételesen, közérdekből el lehet vonni: a modern polgári jogok elismerik a kisajátítás intézményét. Ez azt a célt szolgálja, hogy biztosítsák az egyén vagyonának megőrzését, de azt is, hogy a közérdeket ne sérthesse egy egyéni érdek. Így bár a tulajdon tárgya elvonható, de a tulajdonost ebben az esetben is feltétlen, azonnali és teljes kártalanítás illeti meg. Bár a kisajátítást a közigazgatási hatóságok - jelenleg Magyarországon a fővárosi és megyei kormányhivatalok - rendelik el, döntéseik jogszerűségét, így a kisajátítás indokoltságát, a kártalanítás mértékét a bíróságok bírálják felül. Kérdésként merülhet fel, hogy ha az államnak amúgy is van lehetősége a kisajátításra, miért kell változtatni a szabályokon?
Miért van szükség a módosításra?
A módosításnak az az oka, hogy a jelenlegi szabályozás alapján - amelynek kereteit alapvető jelleggel határozott meg az Alkotmánybíróság gyakorlata - sok esetben nem kerülhet sor kisajátításra. A kisajátítás ugyanis csak egyfajta "végső megoldás". Azaz, arra csak akkor kerülhet sor, ha a közérdeket másként, más megoldással nem lehet érvényesíteni. A "közérdek" ráadásul nem elvont fogalom az Alkotmánybíróság, valamint a határozatainak iránymutatásait követő bírósági gyakorlatban. Így az állam "einstandolási" joga nemcsak annyiban korlátozott, hogy ezért a tulajdonelvonásért ki kell fizetni a valós árat, hanem annyiban is, hogy erre még a tényleges, piaci ár kifizetése esetén sem kerülhet mindig sor.
Lex MTESZ, lex Balettintézet, esetleg lex Sándor-palota?
Még nyilvánvalóbb lesz a módosítás értelme akkor, hogy ha az érintett törvény kiadásának vélt indokára tekintünk. A kiszivárgó hírek szerint ez a törvény a MTESZ székház, az egykori Balettintézet, illetve a (jelenleg a köztársasági elnök hivatalának otthont adó) Sándor-palota kérdését akarja rendezni. Ezeknek az ingatlanoknak az esetében jelenleg egy kisajátítási eljárás nem lenne eredményes, hiszen a bíróság a korábban jelzett közérdek fogalomra figyelemmel nem állapítaná meg a közérdek fennálltát. A törvénybe beemelt közjogi tisztségviselőknek és hivataloknak az elhelyezése ugyanis ma is megfelelő, valamint kellően reprezentatív. Bár igaz, hogy az új helyen nem kellene a képviselőknek a múlt örökségével nap mint nap szembesülniük:
Bernáth Aurél: Munkáshatalom (freskó) (Forrás: Index)
Éppen ezért, ha az országgyűlés megpórbálná elérni a MTESZ-székház állami tulajdonba vételét a tulajdonos akarata ellenére, vagy ha a Fővárosi Önkormányzat megpróbálná visszaszerezni az egykori Balettintézet tulajdonjogát, akkor az egy közigazgatási pert követően biztosan elbukna a bíróságon. Akkor azonban, ha a törvénybe beírják, hogy ez a cél a törvény erejénél fogva közérdekű, akkor a bíróság legfeljebb csak a kártalanítás mértékét vizsgálhatná, az elvonás indokoltságát gyakorlatilag nem.
Vissza a jövőbe?
Igen. Az 1976-os kisajátítási törvényerejű rendelet még egyáltalán nem engedte vizsgálni a kisajátítás indokoltságát, azonban ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította már 1991-ben. Ezt követően az autópálya-építések időszakában került be az a szabály, hogy a gyorsforgalmi út céljára történő igénybevételnél a törvény erejénél fogva fennáll a közérdek.
A gyorsforgalmi út azonban kissé eltér ettől az új októl: ott gyakran nem, vagy csak nagy nehézségekkel és többletköltségekkel lehetne új nyomvonalat kijelölni. (Persze, ha az állam nem akarja körbeépíteni a "renitens" tulajdonos házát, mint tették ezt Kínában).
Forrás: Index
Az azonban, hogy egy ilyen, a korábbi gyakorlat alapján elégtelen okot beemelnek a törvénybe, rossz precedenst is jelenthet. Innentől kezdve a törvényalkotó bármely okot bevonhatna a törvénybe, így rendkívül széles körben válna lehetővé a tulajdon tárgyának elvonása. Márpedig ez az Alaptörvénnyel sem biztos, hogy teljesen összhangban lenne. Az ugyanis rögzíti, hogy a kisajátításra csak kivételesen kerülhet sor. (Persze kérdéses, hogy egy etatista többségű Alkotmánybíróság hogyan ítélné meg ezt a kiterjesztést.)
A hab a tortán...
...a lex MNÜA. Az Átlátszó pert nyert az Erzsébet-utalványt kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány reklámszereződéseinek kiadásával kapcsolatban. A bíróság úgy vélte, hogy a cégre is vonatkoznak a közérdekű adatokkal, azok kezelésével és nyilvánosságával kapcsolatos szabályok. A módosítás egyik utolsó paragrafusa arra tesz kísérletet, hogy a bíróság érvelésének alapjául szolgáló jogszabályt módosítsák, s erre hivatkozva a másodfokú eljárásban megváltoztathassák a per eredményét.
Ezek alapján ez a törvény sem a jogállamiság további szépülését hozza magával.
Az utolsó 100 komment: