Tegnap megjelentek a legfrissebb, 2013 júliusáig összesített munkaerőpiaci Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatok és a hozzájuk kapcsolódó kormányzati győzelmi jelentések is. A Ténytár pedig szokás szerint a kákán is csomót keresve próbálja elbagatellizálni a kabinet elvitathatatlan érdemeit a foglalkoztatás emelkedő pályára állításában.
A KSH tájékoztatója szerint idén a májustól-júliusig terjedő időszakban a foglalkoztatottak létszáma 3 millió 964 ezer fő volt, ami 56 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta így 51,9 százalékos, amely 1998 óta a legmagasabb. Sőt, a gazdaságilag aktívak száma is évtizedes csúcson van, a munkanélküliségi ráta pedig 10,1 százalékra mérséklődött. A kormány szerint pedig minden a lehető legjobban alakul.
Szerintünk viszont nem. Arról már korábban is írtunk, hogy a foglalkoztatás ilyen mértékű növekedése annak is köszönhető, hogy a külföldön dolgozókat is beleszámolja a KSH. A kivándoroltakon túl pedig a közmunkások "fűtötték" még a munkaerőpiacot. Emellett szomorú tény, hogy a versenyszférában alkalmazottak száma gyakorlatilag megegyezik a kormányváltás idején tapasztalttal. Így a foglalkoztatási "csúcs" mögött a kivándorolt munkavállalók és a közmunkások állnak. Lényegében ők adják az idei 56 ezres növekedést - tehát a magunk részéről csúcsról inkább nem beszélnénk.
Valódi változást csak a gazdaság meglódulása esetén várható. Az idén már biztos, hogy kikecmergünk a recesszióból. Bár nem sok jót sejtet, hogy a beruházások kifejezetten ramaty állapotban vannak. A reálbérek a tavalyi csökkenés után növekedtek.
forrás: gepnarancs.hu
Növekvő foglalkoztatottság - csökkenő versenyszféra
A kormányzatnak valóban sikerült növelni a foglalkoztatottságot és gazdasági aktivitást is, amire mindenképpen szükség volt, hiszen európai viszonylatban nagy a lemaradásunk ezen a téren. Az sem mellékes tényező, hogy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint a 16 évre leszállított tankötelezettség mind-mind a munkaerő-kínálat bővülését jelezte előre. A statisztikák azonban csak azokat jelenítik meg, akik a hatóság látóterében vannak. A szigorított szabályozás miatt sokan eshettek ki az ellátórendszerből is.
Az alábbi ábrán a GDP alakulása és a versenyszférában foglalkoztattak számának alakulása látható. A versenyszférában alkalmazottak száma 2012 eleje óta csökken, most éppenhogy stagnál. Valódi változást csak a gazdaság meglódulása esetén várható. Az idén már talán kikecmergünk a recesszióból. Bár nem sok jót sejtet, hogy a beruházások kifejezetten ramaty állapotban vannak.
A külföldön dolgozók egy része is beleszámít a statisztikába
Arról már korábban is írtunk, hogy minek köszönhető a foglalkoztatás ilyen mértékű növekedése a kivándorlás ellenére. Írtunk róla korábban is, hogy a KSH a külföldön dolgozók bizonyos csoportját is beleszámítja a foglalkoztatás növekedésébe, amelyet bár statisztikailag nem lehet kifogásolni, hiszen a külföldön munkát vállaló is aktívnak számít, csakhogy gazdaságpolitikai szempontból a migráció, vagy a határon túlra ingázás egyáltalán nem a nevezhető pozitív sikernek.
A közmunka csúcsra járatása
Szintén foglalkoztunk részletesen a közmunkának a foglalkoztatás kozmetikázásában betöltött szerepéről. 2010-ben a közjellegű foglalkoztatás összesen 186,3 ezer főt érintett. A közfoglalkoztatás új rendszerében 2011-ben összesen már 265,6 ezerre, 2012-ben pedig nagyságrendileg 300 ezerre tehető a közfoglalkoztatásba bevontak létszáma.
A fenti ábrán látható, hogy a közmunka idei csúcsra járatásával sikerült elérni a rekordméretű foglalkoztatottságot.
Reálbérek
A tavalyi csökkenés után idén a reálbérek mindazonáltal növekednek, köszönhetően az alacsony inflációnak és az idei szja-csökkentésnek. A KSH szerint az idei első félévben a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Idén január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 ezer 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 ezer 400 forintot, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 219 ezer 100 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 ezer 700 forint volt.
