Giró-Szász András szerint a kormány célja a családi adókedvezmény bevezetésével a gyermekvállalás ösztönzése volt. Eddig azonban elmaradt a várva várt fordulat, az egykulcsos adó nem hozta meg a gyermekvállalási kedvet. A magukat családbarátnak tekintő kormánypártoknál szívesen dicsekednének, ha egy minimális pozitív változás is bekövetkezne, egyelőre azonban nem tesznek mást, mint a korábbi balliberális kabineteket okolják az eddig elmaradt pozitív változásért.
A családi adókedvezmény hamarosan bekövetkező kiterjesztésével sem az alacsonyabb keresetűeknek kedveznek igazán, nem beszélve az egyszülős családokról. A gyermekszegénységről szóló blogunkban már foglalkoztunk azzal, hogy a kormány által korábban hangoztatott cél, az alulról nyitott, széles középosztály helyett polarizációt figyelhetünk meg a társadalom felső és alsóbb rétegei között. Ennek egyik oka az egykulcsos adó és a családi adókedvezmény, ami a felső-közép osztálybeli gyerekeket jutalmazza kiemelkedően.
Ennek orvoslására a kormány (a családi adókedvezmény kiszélesítésén túl) bevezeti a gyed extrát és a felsőoktatásban tanuló gyermeket vállalóknak is elengedi a diákhitel egy részét. Az előbbi intézkedés lehetővé tenné a kismamák számára, hogy a gyed keretében akár egy év alatt megkaphassák azt a támogatást, ami több év alatt járna, ha például egy év után vissza akarnak térni a munkaerőpiacra.
Akik igazán jól jártak a családi adókedvezménnyel
A családi adókedvezmény hamarosan bekövetkező kiterjesztésével sem az alacsonyabb keresetűeknek kedveznek igazán, nem beszélve az egyszülős családokról. A gyermekszegénységről szóló blogunkban már foglalkoztunk azzal, hogy a kormány által korábban hangoztatott cél, az alulról nyitott, széles középosztály helyett polarizációt figyelhetünk meg a társadalom felső és alsóbb rétegei között.
A számok sem igazolják vissza egyértelműen a családi adókedvezmény sikerességét. A családok idei reálkeresete átlagosan másfél százalékkal marad el a tavalyelőttitől. Ez annak is köszönhető, hogy 3,3 millióan 360 milliárd forintól estek el az adójóváírás megszüntetése miatt, a családi adókedvezménnyel viszont csak 184 milliárdot tudtak érvényesíteni.
A bruttó 500 ezer forintnál többet keresők száma a dolgozók 6 százalékát sem éri el, míg a 3 vagy több gyereket nevelők is csak a 6 százalékát teszik ki a dolgozóknak. A gyerektelen kis jövedelműek pedig egyértelműen vesztesei az egykulcsos családi kedvezményes adórendszernek. Ezzel szemben azok a legjobban keresők, akik több gyermeket is nevelnek nagyot kaszálhattak az új rendszerben.
A kormány által emlegetett 184 milliárd forintnyi családoknál kint hagyott pénz tehát igen egyenlőtlenül oszlik meg. Így erősen kétséges ennek hatása, ráadásul a családtámogatási rendszer sokkal rosszabbul áll intézményi (óvodák, bölcsödék) tekintetében.
Az alábbi, Origoról származó táblázat mindenképpen árulkodó:
A kiterjesztés a kiskeresetűek adócsökkentése?
Giró-Szász András szerint az adókedvezmény kiterjesztése a kiskeresetűek adócsökkentését jelenti. Csakhogy ez így nem teljesen igaz. Sőt. A kiskeresetűek adócsökkentésének legnagyobb nyertesei a három vagy több gyereket nevelő felsőközép-keresetűek lesznek. Havi bruttó félmillió három gyerekkel 85 ezer plusz forintot jelent, bruttó 100 ezer és két vagy több gyerek viszont csak 17 ezret.
A családi adókedvezmény beleillik abba a Fidesz által megvalósított társadalompolitikába, amely a középosztály erősítése helyett valójában annak szétszakadását valósítja meg a jövedelmek átcsoportosításával a tehetősebbek felé.
Gyed extra és diákhitel-könnyítés
A családi adókedvezmény kiszélesítésén túl lesz gyed extra és a felsőoktatásban tanuló gyermeket vállalóknak is elengedhetik a diákhitel egy részét. Az előbbi intézkedés lehetővé tenné a kismamák számára, hogy a gyed keretében akár egy év alatt megkaphassák azt a támogatást, ami több év alatt járna, ha például egy év után vissza akarnak térni a munkaerőpiacra.
Az ország gazdasági helyzetéhez képest a támogatási rendszer viszonylag bőkezű. 2010-ben a GDP 2,8 százalékát fordította gyedre, gyesre és egyéb családtámogatásokra. Ugyanakkor ezek főleg nem célzott készpénzes támogatások, míg az intézményi struktúra (bölcsik, óvodák) fejletlen. Azokban az uniós országokban magasabb a termékenység, ahol az intézményi gyermekellátás is fejlett, ami a rugalmasabb munkaerőpiaccal kombinálva lehetővé teszi az anyák mielőbbi munkába állását.
Demográfiai fordulat?
Eddig nem igazán látható, hogy minimális eredményt is sikerült volna elérni ezen a fronton. Persze a magukat családbarátnak tekintő kormánypárt(ok)nál szívesen dicsekednének, ha történetesen egy minimális pozitív változás is bekövetkezne. Egyelőre azonban továbbra is csak annyit tesznek, hogy a korábbi balliberális kabineteket okolják az eddig elmaradt fordulatért.
