Hűséges Olvasóink számára nem ismeretlen az a cikksorozatunk, amelyben igyekszünk sorra venni mindazt, amit a kormány „védőszárnyai alá vett” az elmúlt három és fél évben.
Eddig három alkalommal kíséreltük meg összegyűjteni mindazt, amit ezidáig államosítottak. A tempó továbbra sem lassult, következzék az újabb adag.
Hajógyári-sziget
A 2013. szeptember 20-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely alapján az állam nettó 3 milliárd 999,1 millió forintért visszavásárolja a budapesti, harmadik kerületi Hajógyári-szigeten lévő hét ingatlant, amelyen a beruházó eredetileg Álom-sziget néven szórakoztató központot kívánt létesíteni. A vételár forrásai több tételből állnak össze. Az idei költségvetésből - az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokból - 1 milliárd forintot fordítanak erre a célra. A mostani tulajdonos játékkaszinó koncessziójának megszüntetésére legfeljebb 1 milliárd forint - plusz áfa - használható fel az idei költségvetés közvetlen kiadásaiból. A múlt évi, kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatok közül a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetből 1 milliárd 325 millió, a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetből 387 millió, míg a NAV fejezetből 1 milliárd 286 millió forint használható fel a vásárláshoz.
Közműcégek
A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy „Hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről folyamatosan tárgyal a kormány ”. A jelenlegi tervek szerint jövő tavasszal (!)kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők. A lépés - bár szakértők szerint az ötlet meglehetősen ellentmondásos - remekül illeszkedne a kormány elsődleges céljához, a rezsidémonnal való harchoz.
Ehhez kapcsolódik, hogy 2013. szeptember 23-án Tarlós István a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy valamennyi, a Demszky-korszakban külföldi befektetőknek privatizált fővárosi közműcég magyar kézbe kerül a következő években.
A pályázatírás
2013. szeptember 25-én vitte a kormány elé Lázár János azt a javaslatot, amely alapján privát pályázatíró cég 2014-től nem dolgozhat állami megrendelésre. A javaslat szerint nem csak a pályázatírást, a projektmenedzsmentet (a számlák kezelését, adminisztrációt, stb.) is csak állami hivatalok végezhetik majd. Emiatt a megyei jogú városokat és a megyei önkormányzatokat is arra köteleznék, hogy legyen pályázatíró részlegük, ahogy a minisztériumoknak is kellene ilyeneket kialakítaniuk. Ezeket a jogi osztályok írnák, és később felügyelnék is a pályázatok adminisztrációját. Mindezek mellett államosítanák a pályáztatás informatikai rendszerét is. A pályázatok körüli pereket sem bíznák ezentúl külsős ügyvédekre, az államnak kellene megoldani ezt is. Egyszerűsítenék és központivá tennék az engedélyek kiadását is. Az elgondolás mögött az a koncepció, hogy így el lehet kerülni a le nem hívott pályázati összegeket. Eddig ugyanis rendre az állami szféra projektjei dőltek be, Lázár János abban bízik, hogy a központosítás gyorsítja és egyszerűsíti majd az eljárást.
Dunaferr
2013. augusztus 19-én jelentette be Varga Mihály, hogy a kormány kész visszavásárolni a Dunaferrt, miután a cég bejelentette, hogy létszámleépítésre készülnek. Pár nappal később már arról lehetett olvasni, hogy a Dunaferr elfogadta a kormány ajánlatát, a tárgyalások elkezdődtek, de összegről egyelőre nem lehet beszélni. Azóta nem sok mindent lehet hallani arról, mikorra várható a megállapodás, de Varga szerint „szeptember végére, október közepére meg lehet állapodni a legfontosabb kérdésekben.”
(A táblázat kattintásra megnő.)
A tankönyvkiadás
A kiválóan teljesítő államosított tankönyvellátás sikerén felbuzdulva a tankönyvkiadást is államosítani fogják. Legalábbis erre lehet következtetni a 2013. szeptember 20-án megjelent kormányhatározatból. Ez alapján az emberi erőforrás miniszternek ki kell kidolgoznia „az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszerét". A határozat szerint Balog Zoltánnak azonnali határidővel olyan javaslatot kell tennie a kormánynak, amellyel már a 2014/2015-ös tanévben elkészülhetnek állami fejlesztésű új kísérleti tankönyvek és digitális tananyagok. A miniszternek meg kell vizsgálnia az állam tankönyvfejlesztési és tankönyv-előállítási kapacitását és továbbfejlesztésének lehetőségeit is.
Amelyek nem valósultak meg (egyelőre):
Omninvest
2013 februárjában lehetett olvasni arról, hogy a kormány elfogadta Balog Zoltán miniszter javaslatát, amely szerint az állami vagyonkezelő közös céget alapít az influenza elleni oltóanyagokat gyártó Omninvesttel. Az új cégben az államnak többségi tulajdona lenne, működését négytagú bizottság felügyelné, amelybe az MNV Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az Omninvest delegálna egy-egy tagot.
Az államosítása mindenesetre még nem történt meg, pedig közeleg az influenza szezon.
A Vöröskereszt
2012. október 28-án jelent meg egy közlemény a kormany.hu - n, amely szerint a kormány egy új törvénnyel szabályozná a Vöröskereszt működését. Az Emberi Erőforrások Minisztérium honlapjára felkerült tervezet szerint a jövőben a segélyszervezet úgynevezett köztestületi jogállást kapna.Az új törvény egyebek mellett előírná, hogy a Vöröskereszt működését, vagyonkezelését, gazdálkodását a jövőben egy öttagú felügyelő testület ellenőrizné. Ennek tagjait a kormány, az Állami Számvevőszék és a küldöttgyűlés delegálná. Vagyis – állítják a szakemberek – ez lényegében pont felszámolná a szervezet önállóságát.
A tervezetet novemberben végül visszavonták, a legfrissebb hírek szerint a munkacsoport felállításával folytatódik az egyezkedés a Vöröskereszt magyar és nemzetközi szervezeteinek képviselőivel.
A közvilágítás
2013. február 25-én György István fideszes képviselő egy olyan módosító indítványt nyújtott be a villamos energiáról szóló törvényhez, amely alapján állami és önkormányzati tulajdonba kerülhettek volna a magyar települések közvilágítási berendezései. A javaslatot a képviselő végül visszavonta.
Állami szállodalánc
2013. június 15-én Kovács György, az Magyar Fejlesztési Bank Ingatlanfejlesztő (MFB) Zrt. vezérigazgatója az M1 Ma reggel cjmű műsorában azt mondta, hogy egy hotellánchoz is elegendő szálloda kerülhet a közeljövőben a MFB ingatlanfejlesztő cégéhez, mivel a pénzintézet által finanszírozott létesítmények egy része nem tudja törleszteni kölcsöneit. Kovács elmondása szerint több hotel is küszködik a hitelek visszafizetésével, a szállodák egy része pedig a jelenlegi piaci helyzetben már nem tud talpon maradni. Közöttük több olyan létesítmény is van, amely a MFB-től kapott kölcsönt. A bank stratégiájában létrehozott egy olyan céget, az ingatlanfejlesztőt, amelynek az a feladata, hogy az állami vagyont megpróbálja értékesíteni, illetve értéken tartani.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
