Az országgyűlés 2013. december 9-én fogadta el a kisgyermekes családok támogatásait újraszabályozó törvénycsomagját, amelynek fő célja, hogy elsősorban a diplomás, a középosztálybeli családok gyermekeinek támogatását erősítse. Ennek keretében ismét lehetővé teszik a munkavállalás melletti gyes igénybevételét. Az új szabályok szerint a gyed is igénybe vehető akkor, ha az anya dolgozik. Szintén könnyítik a diplomás anyák helyzetét a jövedelemszámítás új szabályaival, valamint könnyebbé teszik a gyors egymásutánban gyermeket vállaló anyák helyzetét.
Kérdéses, hogy az első ránézésre jelentős, de a célcsoportnak tekintett középosztály gyermekvállalási költségeihez képest mérsékeltebb támogatások mennyiben alkalmasak a születések számának növelésére. Az ország gazdasági helyzetéhez képest a támogatási rendszer viszonylag bőkezű: 2010-ben a GDP 2,8 százalékát fordította gyedre, gyesre és egyéb családtámogatásokra. Ugyanakkor ezek főleg nem célzott készpénzes támogatások, míg az intézményi struktúra (bölcsik, óvodák) fejletlen. Az utóbbi pedig elengedhetetlen az anyák minél korábbi munkába állása szempontjából. Nem véletlen, hogy azokban az uniós országokban magasabb a termékenység, ahol az intézményi gyermekellátás is fejlett, ami a rugalmasabb munkaerőpiaccal kombinálva lehetővé teszi az anyák mielőbbi munkába állását.
A biztosítási alapú ellátások átalakítása
Az új törvénycsomag központi eleme az ún. gyed-extra, azaz annak a lehetővé tétele, hogy a szülők a gyermek egyéves kora után munkavállalás mellett is igénybe vehessék a gyedet. Ez érdekes kérdést vet fel: a gyed, mint egészségbiztosítási (járulékfizetéshez kötött, így biztosítási alapon nyújtott) támogatás alapvetően a gyermeknevelés miatti munkaképtelenségre eső kieső jövedelmet pótolja.
A biztosítási elv amúgy is csak korlátozottan érvényesült, hiszen a gyed összege maximált volt, annak bruttó mértéke nem haladhatta meg a minimálbér kétszeresének 70 százalékát (azaz a minimálbér 140 százalékát). Így ez a juttatás a jobb módú szülők esetében inkább csak egyfajta segélyként működött.
Ezt a segély jelleget erősíti az új csomag is: a gyed összegét nem emeli, ám lehetővé teszi, hogy a 2013. december 31-ét követően született gyermek egyéves kora után az anyák visszatérhessenek a munkaerőpiacra. Új elem, hogy ikres családok esetében a gyed nem kettő, hanem három évig jár majd (a 2014-ben és utána született babák esetében).
A munkaerőpiacra történő visszatérés mellett a csomag javítja a diploma után gyorsan gyermeket vállaló anyák helyzetét a gyed összegének alapjául szolgáló bér számításának módosításával. Ezen felül növeli azok ellátását is, akik egy már folyamatban levő gyed alatt vállalnak újra gyermeket.
A családtámogatások módosítása - vissza a jövőbe
A csomag másik fő eleme "újra felfedezi" az első Gyurcsány-kormány "Száz lépés" programja során bevezetett szabályozást, amely szerint a gyermek egyéves kora után a gyes igénybe vehető akkor is, ha a szülő dolgozik. Ez a megközelítés összhangban áll a gyes egyik értelmezésével, amely szerint ez a juttatás a kisgyermeket nevelő családok extra költségeihez járul hozzá. Ezt a szabályozást 2010-et követően módosították úgy, hogy csak részmunkaidős (legfeljebb 30 órás) foglalkoztatás mellett lehetett igénybe venni.
A korábbi kormányzat által felfedezett szabály újrafelfedezése mellett újdonság, hogy több gyermek esetén nőhet a gyes összege is.
Végül a kormányzat a felsoroltakon túl foglalkoztatói adókedvezményt is biztosít a gyermekvállalásból visszatérő szülők munkaadóinak.
Nemes cél
A fenti változtatások célja nemes. Úgy tűnik ezzel a csomaggal a korábban az "asszony helye a fakanálnál" megközelítéshez közelítő kormányzati politika is változna. Az új rendszer ugyanis elsősorban azt célozza, hogy az anyák minél előbb térjenek vissza a munkaerőpiacra, a gyermekes anyákat pedig a foglalkoztatónak is megérje alkalmazni.
A mai magyar munkaerőpiacnak sajnálatos sajátossága, hogy a női aktivitás alacsony. Ebben az is közrejátszik, hogy a gyermeket vállaló nők gyakran a juttatások teljes idejére a gyermekeikkel maradnak, azaz nem vesznek részt a gazdasági életben. Ezen kíván változtatni a kormányzat.
A kedvezményezett a jól kereső, diplomás anyuka
Jobboldali kormánynak megfelelően a változtatások elsődleges kedvezményezettjei a magasabb keresetű, foglalkoztatott, diplomás nők. Ők azok, akik stabil jövedelemmel rendelkeznek, befizetéseikből pedig magasabb összegű gyedre jogosultak.
A kormányzat a diplomás nők mihamarabbi gyermekvállalását is ösztönözni akarja azzal, hogy a diploma után gyorsan gyermeket vállaló anyák jövedelmét is kedvezőbben számítja. Szintén a magasabb keresetűek helyzetét javítja az is, hogy a megfelelő mértékű gyed igénybevételéhez nem kell visszatérni az első gyermek után a munka világába, hanem rögtön vállalhatják a második gyermeket. Így a diplomás anyák visszatérése mellett a diplomás nők minél gyorsabb gyermekvállalását is ösztönözni akarják.
Ez a szándék mindenképpen üdvözlendő, mivel erős pozitív összefüggés figyelhető meg a női foglalkoztatottság és a gyermekáldás között. Természetesen itt is a skandináv országok járnak az élen. De mindkét mutatóban jobbak az uniós átlagnál a franciák, a finnek, a hollandok és még az észtek is. Olyan országot szinte nem is találunk (Írország kivételével), ahol az átlagnál magasabb női foglalkoztatottság mellett, az átlagnál alacsonyabb termékenységet tapasztalunk. Magyarország mindkét mutatóban elmarad az uniós átlagtól.
Alkalmas eszközök vagy csak kampányfogás?
A sok pozitívum ellenére egyelőre kérdéses, hogy ezek az eszközök mennyiben alkalmasak a célok elérésére. Az ország gazdasági helyzetéhez képest a támogatási rendszer viszonylag bőkezű. 2010-ben a GDP 2,8 százalékát fordította gyedre, gyesre és egyéb családtámogatásokra. Ugyanakkor ezek főleg nem célzott készpénzes támogatások, míg az intézményi struktúra (bölcsik, óvodák) fejletlen. Azokban az uniós országokban magasabb a termékenység, ahol az intézményi gyermekellátás is fejlett, ami a rugalmasabb munkaerőpiaccal kombinálva lehetővé teszi az anyák mielőbbi munkába állását.
