Az új választási szabályozás jelentősen megnehezíti, sőt ellehetetleníti azon külföldön élő magyar állampolgárok szavazását, akik itthon nem számolták fel magyarországi állandó, vagy ideiglenes lakhelyüket. Ez esetben két lehetőség közül választhatnak az érintettek: hazajönnek és a lakóhelyük szerint voksolnak, úgy mintha itthon élnének, vagy pedig az adott külföldi országban a helyi külképviseleten, ami lakóhelyüktől akár többszáz kilométer távolságra is lehet - persze csak ha beférnek. Elég csak a Londonban élő egy-kétszázezernyi magyarra gondolni, akik csupán egyedül a követségen szavazhatnak! És mindenki más a szigetországban, Glasgow-tól, Manchester-ig.
Eközben azok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de az ország határain kívül élnek, az általuk választott időpontban, szavazatuk postázásával választhatnak. Ez az eljárás diszkrimináló, mert különbséget tesz a külföldön élő, de magyar állampolgárok között. A modern demokráciák egyik alapfeltétele, a választójog egyenlősége megköveteli azt is, hogy a szavazók azonos módon, azonos feltételek között adhassák le voksaikat.
A hosszabb-rövidebb ideig külföldön munkát vállalók vagy tanulók száma pontosan nem ismert, de annyi bizonyos, hogy nagyságrendileg több százezer állampolgárnak lehetetlenítik el, hogy éljen alapvető demokratikus jogával. Ezt a megkülönböztetést racionális érvekkel igazolni aligha lehet, így aztán a kormánypártok politikai érdekét sejthetjük mögötte. A Fidesz (és a KDNP) gondoskodik arról, hogy a feltehetően nekik kedvező szavazatok (azaz a határon túliaké) könnyedén eljuthasson a megfelelő helyre, míg a bizonytalan sorsú voksok leadását bürokratikus eszközökkel megnehezítik.
Ráadásul eddig a külképviseletek sincsenek a helyzet magaslatán: az amerikai kontinensen élőket például félretájékoztatták a szavazás időpontját illetően, mivel ott az idő eltolódás miatt április 6-a helyett április 5-én szavazhatnak.
Határon túli magyarok vs. kivándoroltak
A tartósan külföldön élő magyar állampolgárok (akik száma egyre magasabb) más megítélés alá esnek. Bár regisztrálni ők is tudnak levélben és elektronikusan is, a jelenlegi szabályok szerint voksolni csak személyesen tudnak majd.
Ez már csak azért is érdekes, mivel a határon túliak számára a levélben történő szavazás lehetősége (az azt övező kritikai hangok ellenére) továbbra is adott. Annak viszont, aki külföldön él és dolgozik nem lesz más lehetősége, mint “elbattyogni” az illetékes külképviseletre, amely akár több száz kilométer távolságra is lehet.
Ezt a megkülönböztetést racionális érvekkel igazolni aligha lehet, így a racionalitás azt diktálja, hogy a már amúgy is jobbra lejtő választási rendszer továbbcsiszolásával még pár fokot kívánnak dönteni a pályán. A Fidesz (és a KDNP) gondoskodik arról, hogy a feltehetően nekik kedvező szavazatok (azaz a határon túliaké) könnyedén eljuthasson a megfelelő helyre, míg a bizonytalan sorsú voksok leadását bürokratikus eszközökkel megnehezítik.
Tény és való, hogy az elmúlt időszakban kivándorolni kényszerültek százezrei nem biztos, hogy a jelenlegi kormánypártokra adná le a voksát - legtöbbjük inkább gazdasági menekült. Ezért aztán inkább elveszik a kedvüket a szavazgatástól.
A kivándoroltak kálváriája
Azok a külföldön élők, akiknek van itthon lakcímük, a tartózkodási helyüknek megfelelő ország külképviseletén szavazhatnak. Ehhez a külképviseleti névjegyzékbe kell regisztrálniuk március 29-ig személyesen, postán vagy online. A valasztas.hu-n „Külképviseleti névjegyzékbe vételhez kapcsolódó kérelem” linknél lehet regisztrálni. Majd ezt követően, ha minden rendben van, értesítik a honpolgárt a sikeres vagy sikertelen jelentkezéstől. Már most felröppentek a pletykák arról, hogy az online felületen való regisztráció jelenti az újabb kálváriát, sokaknak a beazonosításuk sikeressége ellenére formai hibákra hivatkozva utasítják el a jelentkezést. Nem kell feltétlenül rosszmájúnak lenni ahhoz, hogy itt egy újabb bürokratikus akadálypálya felállítását vizionáljunk. Ha valami csoda folytán mégis sikeresen átverekedte az illető magát a regisztráción, akkor már „csak” a helyi ország külképviseletére kell elutazni.
Képzeljük el ugyanezt a határon túliaknál, akiknek szintén egy adott helyre kellene utazniuk az egy országban élőknek. Elég értelmetlenül hangzik, ugye? Semmi nem indokolja a két szavazó csoport közötti megkülönböztetést. Elemzők szerint a külföldi magyarok szavazatai összességében sem jelentenek többet 1-2 mandátumnál. Nehéz belátni tehát, hogy az itthoni lakcímmel rendelkező külföldön élő választópolgároknak miért kell így megnehezíteni a szavazását, amikor nyugodtan szavazhatnának a Magyarországon lakcímmel nem rendelkezőkhöz hasonlóan. Persze tudjuk az okot. Míg a határon túl frissen állampolgárságot szerzettek túlnyomó többsége a Fideszre szavazna, ez a kivándoroltakra egyáltalán nem igaz. Mindez a választási szabályokkal való durva, az ellenzéket sújtó játék.
Eddig 150 ezren regisztráltak a félmillió kettős állampolgár közül
Ahogy az várható volt a ciklus végére összejött az 500 ezer új állampolgár, akik közül eddig 150 ezer jelezte, hogy részt vesz a voksoláson. Ahogy a honosítás során itt is megfigyelhető, hogy a Romániából és Szerbiából adták le legtöbben a kérelmüket, míg máshol meglehetősen csekély az érdeklődés.
"Regisztrálni 2013. augusztus 1-től levélben, novembertől azonban már elektronikus úton is lehet. Ehhez érvényes magyar személyi azonosító, érvényes magyar útlevél, honosítási okirat vagy állampolgársági bizonyítvány szükséges. A kérelmeket a Nemzeti Választási Iroda bírálja el. A regisztráció tíz évig érvényes, és automatikusan meghosszabbodik, ha valaki részt vesz egy választáson, vagy ha az adatait frissíti, módosítja."
Természetesen ehhez hozzátartozik, hogy a szomszédos Szlovákiában és Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, így onnan nem is érkezhet számottevő szavazat.
Az utolsó 100 komment: