A Fidesz tavaly július óta ígéri a devizaalapú hitellel rendelkező adósok megsegítését, amelynek alakulásáról mi is beszámoltunk. Az elmúlt közel háromnegyed évben azonban nem sikerült még konkrét tervvel - amely valóba segítene - sem előállnia a kormánypártnak, annak ellenére sem, hogy közben egy országgyűlési választás is volt - igaz a győzelem arányának tükrében erre szüksége sem volt.
Ígéret pedig akadt bőven, kezdve a kibővített árfolyamgáttól, az újabb végtörlesztésen át a teljes devizaadósság forintosításáig, konkrét döntés azonban nem történt. Volt egyeztetés a bankszövetséggel, majd a bankok is előálltak a saját ötletükkel - (hiszen a bankoknak sem érdekük, hogy egyre nagyobb arányban szerepeljen rossz hitelállomány a mérlegükben) - végül a kormány a Kúriára, az Alkotmánybíróságra és az Európai Bíróságra hárította az ügyet (a bíróságok a szerződéseket vizsgálják, ennek eredménye alapján lehetne radikálisabb, vagy kevésbé radikálisabb intézkedéscsomagot bejelenteni).
A Kúria még tavaly decemberben, majd az Alkotmánybíróság idén márciusban határozatot hozott, ennek ellenére semmi sem változott: továbbra is súlyos válságban van több százezer család a devizában denominált adósságuk miatt. (Már itt érdemes megjegyezni, hogy körülbelül ugyanekkora az arány a forintban eladósodott hitelesek között, tehát nemcsak pusztán egy devizaadós problémáról van szó.)
Háromnegyed éves kivárás
Annak ellenére, hogy a kormány már tavaly nyáron gyors intézkedést ígért, valódi megoldás azóta sem született. Bár ősszel az árfolyamgát kiterjesztésével próbálkoztak, az már régóta bebizonyosodott, hogy az árfolyamgátat az adósok legalább fele nem veszi igénybe, tartva attól, hogy a jövőben még nagyobb törlesztőrészlettel kell majd szembesülniük az adósság továbbgörgetése miatt. Végül a kormány úgy döntött, hogy mindaddig kivár, amíg a Kúria, az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság részéről nem születik határozat. A kibővített árfolyamgát után mindeközben nem kapkodtak az ügyfelek.
A kivárás nem meglepő, hiszen egy túl radikális döntés - a bankokra lenne terhelve teljes egészében az devizaadós-mentés - megakasztaná az ingatag lábakon áll magyar gazdaságot és a nagy nehézségek árán felépített minimális növekedés egyből oda lenne. Nem beszélve arról, hogy a bankok egészen Brüsszelig is elmehetnének, ha a kormány jogellenesen próbálna belenyúlni a szerződésekbe - nem véletlen, hogy az Európai Bíróság is vizsgálja az ügyet.
A kivárás ellen szólt, hogy mindeközben április elején országgyűlési választás volt. Mivel egy jelentős nagyságú szavazóbázisról van szó, ésszerű lett volna egyfajta gesztust tenni a kormány részéről, de végül ez elmaradt. A nagyarányú győzelem pedig azt is megmutatta, hogy erre nem is volt szükség, bár utólag könnyű okosnak lenni.
A Kúria és az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntése
Decemberben a Kúria részleges döntést hozott a devizaadóssággal kapcsolatban, nem az adósok és a kormány szája íze szerint. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban a Kúria is kivárja az Európai Bíróság döntését, az árfolyamkockázattal kapcsolatban viszont jogegységi határozat született. Ennek főbb pontjai:
- Az árfolyamkockázat hatásait a devizaadós viseli, és maga a kockázat nem ütközik jogszabályba.
- A pénzügyi intézményeknek tájékoztatási kötelességük van az árfolyamkockázattal kapcsolatban.
- A bíróságoknak arra kell törekedniük, hogy a szerződés érvényes maradjon.
Talán a legfontosabb az első pont, amellyel kapcsolatban semmi meglepő nincs, hiszen a kamatkockázatot is az adósok szokták állni. (Például, ha forintban vettek volna fel hitelt alacsony kamat szint mellett, majd a jegybank jelentősen megnövelte volna az alapkamatot, ezzel együttvéve drágítva a piaci kamatokat, akkor a magasabb kamatszint a forintadósokat sújtja.)
Márciusban az Alkotmánybíróság is határozatot hozott, amely már bizonyos szempontból kedvezőbb a devizahitelesek számára, azonban azt a radikális változást nem teszi lehetővé, amelyet sokan szeretnének, például a devizahitel szerződések eltörlését. Az Alkotmánybíróság döntésének két fő pontja:
- Kivételes helyzetben a kormány átírhatja a szerződéseket.
- Törekednie kell az érdekegyensúlyra, azaz nem hozhat olyan radikális döntést, amely a bankok érdekeit túlzottan háttérbe szorítaná.
Egy új törvény megalkotása során tehát figyelembe kellene venni ezt a két pontot, így az olyan drasztikus döntések, mint az előző ciklus közepén bevezetett végtörlesztés, elmaradhatnak.
Április végén az Európai Bíróság is határozatot hozott egy magyar devizaadós ügyével kapcsolatban. Ennek értelmében:
- A magyar törvényszéknek kell megvizsgálnia, hogy tisztességtelen-e az a szerződéskikötés, amely a kölcsönügyletben szerepel. A hazai ítélkező fórumnak kötelessége megvizsgálni, hogy gátolja-e a fogyasztó jogának érvényesítését az a szerződési feltétel, amely alapján a választott bíróság által hozott határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség.
Gyenge forint, súlyos válság
Mindeközben a hazai fizetőeszköz árfolyama tartósan a 300-as szint felé gyengült az euróval szemben, és év eleje óta ott is tartózkodik. Még januárban Rogán Antal úgy nyilatkozott a forintgyengüléssel kapcsolatban, hogy csak a szokásos januári árfolyam-ingadozásról van szó, ám a valóságban már csaknem fél éve tart az árfolyamgyengülés.
Azt már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a forint sosem teljesített ennyire rosszul, amióta létezik euró, hiszen már több mint négy hónapja a 300-as szint felett tartózkodik, ráadásul hosszú időn keresztül a 310-es szint felett járt a forint az euróval szemben.
A devizaadósok pedig szívhatják a fogukat, hiszen az árfolyamgyengülés elsősorban őket sújtja. A folyamatok tükrében nem meglepő, hogy a 90 napon túli törlesztési késedelmek aránya rekord szintre emelkedett. Az NPL-ráta tavaly év végén 18,8 százalék volt. (Ekkor a forint még jóval erősebb volt a mostani szintnél, tehát a helyzet tovább romolhatott.)
Várható-e a közeljövőben megoldás?
A választási győzelem után nem késlekedett a Fidesz: Rogán Antal március 26-án például úgy nyilatkozott, hogy még idén döntést hozhatnak a devizaadósság rendezéséről, és 2015-ben megszűnhet az árfolyamkockázat. Ehhez azonban még szüksége a Kúria újabb döntésére, ezután kezdődhet meg az intézkedéscsomag kidolgozása, amely biztosítaná a devizahitelek kivezetését (például forintosítás). A Fidesz tehát előállt egy újabb ígérettel, hasonlóan tavaly év végéhez, amikor szintén a devizahitelek kivezetése és a forintosítás volt a fő téma.
Ígéret tehát újból van, kérdés a közeljövőben valóban megvalósul-e. A terv kidolgozása és a forintosítás nem lesz egyszerű, hiszen az árfolyam és a kamatkülönbözeten valakik sokat fognak bukni. Már amennyiben valójában így valósítják meg a programot, és nem egy újabb végtörlesztéssel áll elő a kormány. Az viszont biztos, hogy a devizahiteleseknek várniuk kell még legalább egy fél évet mire lesz egy törvény, addig pedig marad a gyenge árfolyam és a bizonytalanság.
