Matolcsy György jegybankelnökként új hóbortra tett szert: amellett, hogy a Monetáris Tanács irreálisan alacsony szintre vitte a jegybanki kamatlábat, a bank szokatlannak mondható ingatlanvásárlásokba kezdett. Bár a jegybanki kommunikáció szerint ez megszokott gyakorlat más országokban is, erre igazi bizonyíték nincs, főleg arra nem, hogy máshol is jellemző lenne egy több százmillióba kerülő üdülő vásárlása a dolgozóknak.
A sors iróniája, hogy pont a mostani vezetés hirdetett meg a 2013-as évben felelős gazdálkodást a költségek mérséklésével, ehhez képest a bank már idén többet költött az új elnök hóbortjaira, mint amennyivel a tavalyi évben mérsékelték a fix költségeket. Arról nem is beszélve, hogy a jegybanki hitelprogram marketingköltsége 6 milliárd forintra rúg, hasonló példa az elmúlt 25 évben nem volt a bank történetében.
Az Állami Számvevőszéknek és a bank felügyelőbizottságának mindenképpen vizsgálnia kellene ezeket a furcsa költekezéseket - emlékezetes, hogy Simor András leköszönő jegybankelnök ellen nevetséges lejárató hadjáratba kezdtek még 2013 februárjában - de igazi vizsgálatra sajnos nem lehet számítani, hiszen mindez a Fidesz-birodalom része.
Ingatlanvásárlások
Már az év első felében olvasni lehetett, hogy a jegybank furcsa költekezésekbe kezdett - bár ezt akkor még nagyban tagadták -, az utóbbi hetekben viszont felgyorsultak az események. Sorra jelentek meg a hírek, hogy a jegybank különböző ingatlanokat vásárolt, ami koránt sem megszokott a nemzeti bankok gyakorlatában. Bár a jegybank számos funkciót lát el, ami kapcsolatban áll a gazdaság vérkeringésével, az ingatlanpiac felfuttatása egyáltalán nem tartozik ide.
A bank 415 millió forintért vásárolt üdülőházat Tiszaroffon, indokként megjelölve, hogy ezzel szeretnék támogatni a jegybanki dolgozók béren kívüli juttatásait.
Alig ült el a hír utáni csatazaj, amikor kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank tovább bővítette az ingatlan portfólióját Budapest egyik legnagyobb presztízs értékkel rendelkező ingatlanjával, az Eiffel Palotával. A pontos ár nem ismert, piaci becslések 12 milliárd forintra teszik a tranzakció értékét - azóta kiderült, hogy az MNB 18 milliárd forintot fizetett az épületért, tehát jóval a piaci érték felett. A bank befektetési lehetőséget láthatott az ingatlanban, hiszen az egy négyzetméterre jutó bérleti díjak nagyon magasak az épületben, azonban ahogy írtuk, a jegybankoktól nem megszokott, hogy ingatlanvásárlásokkal szélesítenék befektetési portfóliójukat. Elsősorban azért, mert bár egy ingatlan hosszú távon megőrzi az értéket, azonban korántsem nevezhető likvid befektetésnek, a bérleti díjakból befolyó összegek körül pedig hosszú távon mindig nagyobb a bizonytalanság (például egy válság idején sokan inkább olcsóbb iroda helységre váltanak, ha szükséges a költségek minimalizálása). Az már csak hab a tortán, hogy a jegybank egy offshore cégek mögött rejtőző tulajdonosnak fizethette ki a sok milliárd forintot.
Az MNB azonban nem állt le, és újabb épülettömböt vásárolt Budapesten, ezúttal 450 millió forint értékben. Az ingatlanvásárlás körül rengeteg furcsaság van - amellett, hogy nehéz megmagyarázni, miért is vásárolt további ingatlant Budapesten a Nemzeti Bank - például az egy-két napos átfutási idő, amely alatt megvásárolták az ingatlant, vagy az, hogy Matolcsy azelőtt tett ajánlatot a megvételre, hogy az MNB igazgatótanácsa felhatalmazta volna erre. Az épület korábban az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) tulajdonában volt, az érdekvédelmi szervezet pedig - mellesleg - jó kapcsolatot ápol a Fidesszel.
A furcsa és egyben megmagyarázhatatlan ingatlanvásárlások viszont nem most nyáron kezdődtek, emlékezetes, hogy a jegybank már Kecskeméten is vásárolt egy épületet.
Idén áprilisban derült ki, hogy az MNB összesen 90 milliárd forintot költ ingatlanokra. Ennek az összegnek az elköltését pedig a felügyelőbizottság sem ellenőrzi, úgy gondolják, hogy a program az MNB stratégiai döntései közé tartozik, így nincs szükség "részletes szakmai kontrollra". Azt persze csak mellékesen tennénk hozzá, hogy Matolcsy már jóval korábban, tavaly nyáron lefejezte a belső ellenőrzési mechanizmust, amikor "elnöki utasításra" eltávolították a belső ellenőrzés első emberét.
Egyéb költekezések
A felelőtlen költekezés nem csak az ingatlanvásárlásokra terjed ki. Az MNB például hat országban nyit irodát, ismét arra hivatkozva, hogy más jegybankok gyakorlatát követik. Arra viszont már nehéz magyarázatot adni, hogy miért kell például irodát nyitni Buenos Airesben, ami biztos szép város, de nem biztos, hogy a technikai csődben lévő Argentínától bármit is tanulhatnánk, vagy Bejrútban, ami mégiscsak annak a Libanonnak a fővárosa, ami szomszédságban van a konfliktus sújtotta övezetekkel.
A Nemzeti Bank emellett 10 milliárd forintot költ saját oktatási programjára, 30 milliárdot műkincsvásárlásokra, 6 milliárdot az NHP-program reklámozására, és a hírek alapján még több tíz milliárdot további ingatlanvásárlásokra.
Ha minden tranzakció valóban megtörténik, akkor az példátlan lenne mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban, hiszen egy ország jegybankjára sem jellemző, hogy forintban átváltva akár több száz milliárd forint értékben "herdálja" el az adófizetők pénzét.
Ez adófizetői pénz
A Magyar Nemzeti Bank tavaly nyereséges volt, és idén is nyereség lesz, ha minden jól alakul, így rövid távon nem beszélhetünk adófizetői pénzekről, hiszen ha még jogosulatlanul is, de saját profitját költi el. Hosszú távon viszont nem ennyire egyértelmű a helyzet, mivel a jegybanktörvény alapján, ha a jegybank veszteséges egy adott évben, akkor azt a költségvetésnek kell kipótolnia.
Márpedig a Magyar Nemzeti Bank sem lesz örökké nyereséges. A mostani profitjának egy része abból ered, hogy a forint mélyrepülése miatt a devizatranzakciókon keresztül jelentős árfolyamnyereséget tud elérni, hiszen rengeteg devizaforrás bekerülési értéke jóval alacsonyabb volt a mostani árfolyamnál. Egy idő után ezek a források elapadnak. A bank a kéthetes kötvények megszüntetésével (helyette kevésbé likvid kéthetes betét van) valamennyire tudja mérsékelni kamatkiadásait, azonban ez sem lehet elegendő, ha egy nagyobb pénzügyi turbulencia éri el az országot.
A jegybank egy turbulencia esetén ugyanis kénytelen lenne kamatot emelni, a mostani és az akkori kamatkülönbözet miatt viszont hatalmas veszteség keletkezne az NHP-program miatt. A jegybanknak ez esetben óriási vesztesége lesz, a költségvetésnek pedig be kell majd avatkoznia. A jegybank azonban mérsékelni tudná ezt a veszteséget, ha felelőtlen költekezés helyett tartalékot képezne mostani profitjából a jövőbeli veszteség fedezésére, de mint láthatjuk, ez nem így történik. Így összességében nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a bank igenis adófizetői pénzekből vásárolgat ingatlanokat és műkincseket.
