“Nincsen szó a tankönyvpiac államosításáról” - nyilatkozta Hoffmann Rózsa még 2013 augusztusában a Hírtelevíziónak. Azóta sok minden történt. Pár nappal később például bebizonyosodott, hogy a közoktatásért felelős államtitkár akkor ismét hazudott.
A kiválóan teljesítő államosított tankönyvellátás sikerén felbuzdulva a tankönyvkiadást is államosította a kormány. Ezzel egy újabb 14 milliárdos piacot sikerült megkaparintani, majd a "megfelelő" kezekbe újraosztani. Már akkor megírtuk, hogy ezzel bizony felmerül a veszélye annak, hogy az eddigi, sokszereplős tankönyvpiac helyetti monopolhelyzetet felhasználva a kormány ideológiailag is képére formálja a fiatal generációt. Akkor még sokan kételkedtek, ma azonban - amikor a piac 70 százalékát az állam birtokolja, a könyvekre pedig központilag bólintanak - egyre többen kritizálják a rendszert. Nem véletlenül.
Közben a hoffmanni életmű félbemaradt, de semmi gond, hiszen az új kormánynak sikerült még nála is nagyobb szaktekintélyt találni: Czunyiné Bertalan Juditot, akinek semmiféle oktatásszervezési vagy iskolavezetési tapasztalata sincs. Cserében megvan a véleménye az ötödikes informatika könyv gyermekeket gyilkoló baltás gyilkosos CD-mellékletéről, a házasságon kívüli szexet bűnnek nevező erkölcstan könyvről, és a hetedikes irodalomkönyvben lévő nyugat-imádatról szóló sokat vitatott szövegről. Szerinte ugyanis nincs másról szó, mint "politikai indíttatású hecckampányról", a kifogásolt részeket pedig kiragadott példáknak nevezte.
Emellett csak hab a tortán, hogy az idén is káosz jellemzi a szintén központosított tankönyvosztást, a hibás tankönyvek mellett van olyan kiadó, amelynek minden tankönyve hiányzik.
.jpg)
Forrás: eduline.hu Czunyiné Bertalan Judit, Hoffmann Rózsa utódja
Az előző rész tartalmából: a tankönyvpiac államosítása
Hoffmann Rózsa utolsó csapásként idén április 10-én küldte ki az állami iskolákba tankönyvlistáját, amelyben évfolyamonként és tantárgyanként szerepel, hogy miből lehet oktatni. A lista több tantárgyból, köztük történelemből és magyarból egyáltalán nem hagy választási lehetőséget a tanároknak: egy könyv van, abból tessék választani. A teljesen kifordult rendszer legszürreálisabb elemeként Hoffmann Rózsa levelében megszabta azt is, hogy az igazgatók tankönyvrendelését az állami vezetésű tankerületeknek is jóvá kell hagyniuk. Ezt a tankerületi vezetők pedig csak akkor tehetik meg, ha az iskolák a javasolt tankönyvekből választanak.
Az államosított tankönyvpiacot legutoljára 1947-ben vezették be hazánkban. Hoffmann Rózsa vezénylete alatt az elmúlt évben újra ez történt. A hivatalos tankönyvjegyzék egyébként szembe mehet a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel is, ami kimondja, hogy a pedagógusokat megilleti a tankönyvmegválasztás joga. Ezen túl az iskolákban ezidáig több milliárd forint értékben felhalmozott tankönyvek sorsát is megpecsételi, amelyeket ezek után nem lehet majd használni, pedig állaguk alapján használhatóak lennének.
A legújabb fejlemények
Mint kiderült, a 12 millió példányszámú, 14 milliárdos tankönyvpiacon, amely immár 68 százalékban állami kézben van (jövőre már csak egy állami tankönyvkiadó lesz, így a piac 80 százaléka lesz állami kézben) Czunyiné állításaival ellentétben semmi sincs rendben. A tankönyvpiac súlyosan beszűkült, a tankönyvek ideológiai befolyásoltságát még Czunyiné sem cáfolta, noha szerinte eddig is volt ideológia a tankönyvekben. Az utóbbi napokban pedig a tankönyvek kiszállítása körül is újabb botrányok robbantak ki.
Eddig is voltak hibák a könyvekben, nem?
De. Nyilvánvalóan az eddig plurális tankönyvpiacon voltak gyengébb és erősebb tankönyvek, amelyek közül az iskolák kiválaszthatták az oktatási gyakorlatukhoz, illetve a helyi speciális igényekhez legmegfelelőbben igazodó tankönyvet. Ebben a rendszerben végső soron a tanárok döntötték el, hogy miből, hogyan oktatnak. A választás szabadsága mellett tehát a viszonylag nagy volt a tanárok felelőssége is.
A jelenlegi rendszer azonban a tanárok választási lehetőségének elvételével, valamint az egyentankönyv bevezetésével nem csupán elvette a tanároktól a választás lehetőségét. Ezzel együtt immár a felelősség is a központosítást végrehajtó és az egyentankönyveket minden diákra rákényszerítő kormányzaté. Ahogy immár a kormányzaté a felelősség a hibákért is. Ez pedig a legfontosabb különbség a plurális rendszer és a jelenlegi központosított között. Ezért vállalnia kell a felelősséget az általa támogatott tankönyvekért, azok szétosztásában felmerülő hibákért az illetékes tárcának.
„Hibák” pedig vannak bőven. Mint kiderült, a CNN hírcsatorna nézését, a Nike cipő hordását, vagy a Coca-Cola fogyasztását nyugat-imádatnak betudó szöveg nem nyolc éve, hanem most került a hetedikesek irodalomkönyvébe.
.jpg)
Az erkölcstan könyvben is érdekes részekre bukkanhatunk, a könyv szerint "A házasságon kívüli nemi érintkezés bűn". Halkan megjegyeznénk, hogy a Fidesz-kormány szólamokban pont azért vezette be a kötelező hittanoktatás mellett az erkölcstant, hogy teljesülhessen a gyermekek joga a világnézetileg semleges oktatáshoz.
Vagyis, ha hittan helyett erkölcstanra íratják a szülei, mert adott esetben nem keresztények, akkor a nyilvánvalóan nem a kereszténység normarendszerén belül értelmezendő, "a házasságon kívüli szex bűn" paradigmáról kellene értekeznie a könyvnek. Ez ugyanis tisztán a keresztényi értékrend szerinti értékközvetítés, amely csupán a valláson belül értelmezhető, a hittan oktatás során nem probléma, de erkölcstan órán már felvetheti a szülők aggályait. A könyv elítéli az azonos neműek nemi közeledését is, ”hiszen azt már az Ószövetség is keményen elítélte”. Azt csupán remélni tudjuk, hogy a következő oldalon nem buzdít a szombaton dolgozó szomszéd megölésére is.(2 Móz. 35,2)
Egy 11 éveseknek szánt informatika oktatóanyagon pedig egy baltás gyerekgyilkos történetét kísérhetjük végig, aki egy kislány fejének szétverése után a dühödt méhek áldozata lesz, amelyek kiszúrják a szemét. Cserébe az üzenet nem marad el: Óvd a természetet! (A minisztérium az Origo kérdésére az anyaggal kapcsolatban azt a választ adta: a CD tartalmát nem vizsgálták az engedélyezéskor, viszont küldenek új CD-ket, ha már így fény derült a dologra. A felelősök menesztéséről persze szó sincs.)
Valamint:
Részlet az új, 9-eseknek szóló kísérleti irodalomtankönyvből: "A görögök érezték, hogy miközben az ember okos, a teste néha nagyon nem okos, olyan, mintha az ember fölül okos lenne, alul meg oktalan állat, ekkor azt mesélték, hogy léteznek olyan lények az erdőben, akik alul kecskék, felül emberek, ők a szatírok, akik éjjel az erdőben szaladgálnak és nőkre fáj a foguk."
Akár viccesek is lehetneének a fenti kiemelések, ha nem a gyermekeink taníttatásáról lenne szó. Így azonban inkább elkeserítő az a színvonaltalanság, amit a kormány a közoktatásban művel.
Valóban hecckampány?
A fenti példák alapján viszonylag egyszerűen eldönthető, hogy csupán az ellenzék által gerjesztett politikai hecckampányról van-e szó, vagy ténylegesen komoly problémák vannak az immár állami tankönyvek körül. Vajon miért most jött elő a sajtó a rengeteg "hibával", amikor esetenként ezek már jóval korábban is benne voltak a tankönyvekben?
A leglényegesebb különbség az eddigi állapothoz képest, hogy az eddigiekben megvolt a választás lehetősége, a tanárok felelőssége volt, hogy jó könyvet válasszon a gyermekeknek a rendelkezésre álló temérdeknyi lehetőség közül, mostanra viszont az állam által megszabott egységes tankönyvből kell tanítania a tanároknak, ezért a tananyagért vállalt felelősség is a kormányt terheli. Hiszen a gyermekek ezáltal immár választási lehetőség hiányában a hatalom által rájuk erőszakolt könyveken szocializációdnak, (arra még gondolni sem merünk, hogy a központosított ideológiadömping a NER-kompatibilis nemzedék kialakítását szolgálja). Az, hogy közben a teljesítményük a PISA-tesztek szerint is egyre inkább romlik, már más problémája.
A miniszteri biztos szerint azért is óriási nyereség a tankönyvek központosítása, mert az állam által felvásárolt kiadók tankönyvárai 15 százalékkal olcsóbbak, a saját fejlesztésű (fentebb az eredmény) könyvek pedig 70 százalékkal olcsóbbak a tavalyiaknál. Ennek következtében a tankönyvekre költött pénz 1,5 milliárd forinttal mérséklődött, amiből egymilliárdot a központi büdzsé takarított meg, félmilliárd forint pedig a családoknál maradt. Vagyis, gyermekenként hozzávetőlegesen 2500 forintot takarítottunk meg azzal, hogy immár a kormány mondja meg, miből és mit tanuljon a nemzet jövőjét jelentő ifjúság.
Lényeg a lényeg, a tanévkezdés idén is kaotikus rendben volt, a tanév indítása minden megyében, minden iskolában nyugodt körülmények között zajlott - tudhatjuk meg Hoffmann Rózsától Czunyiné Bertalan Judittól.
