Varga Mihály bemutatta a 2015-ös adótervet, amely igazából csak egy nagyobb horderejű változást tartalmaz: az internetadó bevezetését. Már amennyiben bevezetésre kerül, hiszen a netadó körül feltűnően sok a megválaszolatlan kérdés, valamint maga a szabályozás is elnagyoltnak, sebtében összedobottnak tűnik, így könnyen lehet, hogy csupán gumicsontként szolgál, elterelve a figyelmet a magyar diplomáciában példátlan kitiltás-gate ügyről.
A most bemutatott adócsomag számos kisebb tételt is tartalmaz, mint például a friss házasok adókedvezményét, de ezek együttesen is eltörpülnek az internetadó mellett, amelynek mértéke abszurd és egyben nevetséges. Ha jelen formájában megvalósulna, az teljesen ellehetetlenítené mind a szolgáltatókat, mind a magyar internetezőket.
Bár korábban többször is belebegtették a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentését (például Orbán Viktor és Varga Mihály is beszélt arról, hogy azt szeretnék, hogy az szjakulcs egy számjegyű legyen), végül a 2015-ös adótervezet nem tartalmazza ezt a változtatást, talán pont azért, amiről már korábban is sokan beszéltek: nincsen rá fedezet.
Forrás: hir24
Internetadó: megszorítás a köbön, de valójában csak elterelés
Alighogy bejelentette Varga Mihály a jövő évi adócsomagot, robbant is a bomba: a csomag fő tétele az internetadó, amely brutális lenne, hiszen 150 forintot kellene fizetnie a szolgáltatóknak minden egyes gigabyte forgalomért.
A BIX statisztikája szerint az átlagos napi forgalom másodpercenként 80-90 Gigabit, de csúcsidőben ez bőven 100 Gigabit felett van. Az éves lakossági adatokat felszorozva a 150 forinttal azt jelentené, hogy majd 50 milliárd forintot kellene fizetnie a szolgáltatóknak, ami ellehetetlenítené az összes magyarországi szoláltatót. És mivel tudjuk, hogy a szolgáltatók áthárítják az adókat, így az internetadó (ahogy az eddigi, ágazati különadók mind) végül a lakosságon csapódna le.
Bár a kormány mindig is tagadta, hogy a szolgáltatók áthárítják az adókat, a valóság nem ezt tükrözi. Mind a bankadót, mind a telefonadót, mind a biztosítási adót és végül a tranzakciós adót is áthárították a különböző szolgáltatók.
A tranzakciós adó esetében a kormánynak végül külön törvényt kellett alkotnia annak érdekében, hogy ne a lakosság fizesse meg a pénzfelvételre rakott brutális terhet.
Mit is jelent ez a valóságban? Ha az internetadó megvalósulna jelenlegi formájában, akkor egy felhasználónak többet kellene fizetnie adóban, mint amekkora maga a szolgáltatás díja:
- Tegyük fel, hogy egy felhasználónak havi 100 gigabyte forgalma van, és ettől függetlenül az internet havi díja 5 ezer forint. A 100 gigabyte adatforgalom után a szolgáltatónak 15 ezer forintot kellene fizetnie. Ha csak ennek felét nem hárítja át. A szolgáltató még akkor is veszteséges maradna, ráadásul a felhasználó havi díja több mint négyszeresére emelkedne. Ez azt jelenteni, hogy az internetadó adókulcsa több mint 400 százalék. Ilyen nincs máshol a világban. És itt sem lesz. Mondtuk már, hogy ez csupán csak figyelemelterelés a gigakorrupcióról?
A különadót a kormány az ágazattal sem egyeztette, ami még nem lenne meglepő, tekintve a Fidesz-kormány eddigi kommunikációs stratégiáját. Az sem újdonság, hogy 2008-ban ellenzékből átgondolatlan és rossz lépésnek nevezte a Fidesz az ennél sok nagyságrenddel kisebb internetadót, most pedig bevezetné azt. Sok ilyen szélkakaskodást éltünk már meg az elmúlt négy évben, és a helyzet úgy áll, hogy sokat is fogunk. Viszont a telekom-cégek épp nemrégiben kapták meg új frekvenciáikat, ezért pedig tízmilliárdokkal fizettek (a Magyar Telekom 58 milliárdot fizetett a frekvenciáért, továbbá havi 270 milliót frekvenciadíjként, ezek miatt áll úgy, hogy nálunk a legdrágább a mobilinternet Európában), politikailag teljesen irreálisnak látszik, hogy ezek után még egy adónemmel terhelnék az ágazatot.
Ja, mondtuk már, hogy ez csupán csak figyelemelterelés a gigakorrupcióról?
Ráadásul az adó méretét is teljesen félreszámolták. A magyar internetfelhasználási szokások mellett az adó kb. 400 milliárd forintot jelentene, mégis a kormány csak 20 milliárd bevételt remél az adóztatásból. A tegnapi késő esti hírek szerint pedig legfeljebb 700 forint lenne havonta az internetadó a magánszemélyek után, és 5000 forint a cégek után. Látszik tehát a kapkodás, illetve hogy még az alapszintű számításokat sem végezték el a hirtelen bedobott adónemmel kapcsolatban. Ráadásul EU-s vállalásunk is van a témában: a magyar kormány 2018-ra a széles sávú internetet (30Mbit/mp) minden magyar háztartásba elvinné, nyilván EU-s pénzből. Lázár János nemrégiben ezt így fogalmazta meg:
"A kistelepülések számára kulcskérdés a gyors internetelérés kiépítése, amellyel közelebb lehet hozni a világot az itt élőkhöz. Az internet segítheti a munkavégzést, egyszerűbbé teszi a köz- vagy akár az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést" - fogalmazott 2014. január 17-én Lázár János egy lakossági fórumon Csanádalbertin.
Mindezekből következik, mi a Ténytárnál biztosak vagyunk abban, hogy jelenlegi formájában nem kerül bevezetésre az internetadó, maximum jócskán felhígított formában. Ez inkább - ha még nem mondtuk volna - csak egy figyelemelterelés az amerikai-magyar diplomáciai botrány, valamint a korrupciós ügyek miatt. Nem ez lenne az első eset, hogy a Fidesz bedob egy gumicsontot, amin elrágódhat a média, elterelve a figyelmet a fontosabb ügyekről.
Most ráadásul lenne is miről elterelni a közvélemény figyelmét egy könnyen kommunikálható, biztosan nagy felhördülést okozó gumicsonttal. A jelenlegi kitiltási botrány ugyanis példa nélküli Magyarország és az Egyesült Államok rendszerváltás utáni kapcsolatában. A hat kormányközeli személy korrupciós vádak miatti kitiltásáról szóló híreket először, ráadásul óriási kommunikációs baklövésként, a nemrégiben fideszes holdudvarba vett Napi Gazdaság lökte ki az éterbe, de a kommunikációs fegyver hamar visszasült.
A hatok közül az első beazonosított személy a NAV elnöke, azé a szervezeté, amelyről az ex-NAV-os Horváth András úgy fogalmazott: az adóhivatal korrupt rendszer, amely külső megrendeléseket teljesített oligarcháknak, nagyvállalatoknak, politikusoknak. Szerinte a kormány puskaporos hordón ül, mert vannak olyan volt munkatársai, illetve cégek, amelyek ki akarnak állni információikkal a sajtó elé.
Ez pedig még csak a jéghegy csúcsa, de napról napra többet tudunk. Addig pedig ne felejtsétek, hogy a reklámadót csak bulvárkacsának szánták, hogy ne a kitiltások mögötti rendszerszintű korrupciós vádakkal foglalkozzunk.
A kisebb változtatások
Az internetadó mellett néhány kisebb tétel is bekerült a jövő évi adótervezetbe:
- A friss házasok havi 5 ezer forint adókedvezményt vehetnének igénybe (eléggé valószínűtlen, hogy valakik csak azért házasodjanak meg, hogy évi 60 ezer forint adókedvezményben részesüljenek, így a plusz egy adókedvezmény csak tovább bonyolítaná az amúgy sem egyszerű magyar adórendszert).
- Megadóztatja a kormány a befektetési alapok forgalmazóit is. Tőlük a forgalmazási díj 25 százalékát készülnek elvenni. Az intézkedéstől újabb 10 milliárdot vár a kabinet.
- A kétgyerekes családok mégsem kapnak további adókedvezményt, majd talán 2016-tól.
- Foglalkoznak a foglalkoztatást ösztönző programokkal.
- A kormány folytatni kívánja a gyed-extra programot, bár az eddigi statisztikák azt mutatják, hogy nem sokan vették igénybe a kedvezményt.
- Az áfa, a társasági adó és a bankadó, a reklámadó és a távközlési adó megmarad, utóbbit még ki is terjesztik. Az szja-kulcs is változatlan marad a jelenlegi információk alapján.
Összességében tehát, ahogy a kormányszóvivő is fogalmazott: folytatódnak az eddigi folyamatok. Az adórendszerben tehát nincs érdemi változás, továbbra is marad a gazdagoknak kedvező konzervatív adórendszer, a brutális különadók pedig továbbra sem fogják támogatni a gazdasági növekedést.
Nem lesz szja-változás
A másik fontos információ az internetadó ötlete mellett az, hogy a kormány egyelőre nem számol az egy számjegyű szja-kulccsal. Bár tavaly év végén és az idei évben is mind Orbán Viktor, mind több vezető fideszes prominens felhozta az egy számjegyű kulcs ötletét, egyelőre források hiányában erre nincs lehetőség. Jobb is, hiszen már magáról az egykulcsos adóról is bebizonyosodott, hogy nem segítette a gazdasági növekedést, viszont a költségvetési fedezet előteremtéséhez szükséges új adók rombolták a magyar gazdasági és üzleti környezetet recesszióba lökve az országot.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem fogják csökkenteni az szja-adókulcsot. Véleményünk szerint erre függetlenül attól, hogy lesz-e rá forrás vagy sem, a ciklus második felében kerülhet majd sor, minél közelebb a 2018-as választáshoz.
Most már jöhet a költségvetés
A jövő évi adócsomag megismerése (és az év utolsó választása) után már csak egy maradt hátra: a költségvetés. Rengeteg információ szivárgott már ki arról, hogy a Fidesz milyen átfogó intézkedésekbe kezdene, de ezt az illetékesek eddig vagy tagadták, vagy hárítottak. Egy héten belül mindenki okosabb lehet, hiszen a 2015-ös költségvetés nemsokára bemutatásra kerül, ebből pedig következtetni lehet majd arra, hogy mire is készül az új ciklusban az Orbán-kormány. Remegve várjuk.
Addig is, vigyázó szemeitek a kitiltás-gate-re vessétek!
