Nemrég nagy port kavart az a nemi erőszakról készült rendőrségi videó, amely az áldozat kriminalitásával a nőket tette felelőssé az őket ért erőszakért. Ezzel pedig csak tovább növelik a bűntudatot, az önhibáztatást a nőkben, akik ezért a mostaninál is kisebb arányban mernek majd feljelentést tenni erőszaktevőjük ellen. Pedig az estek több mint 90 százaléka így is felderítetlen marad.
Magyarországon sajnos még mindig óriási hátrányok érik a nőket csupán nemi hovatartozásuk alapján. Pár hete tették közzé a 2014-es, a nemek közötti egyenlőség szintjét vizsgáló Global Gender Gap Reportot, amelyből az derül ki, hogy Magyarország a 142 vizsgált ország közül a 93. helyével bőven elmarad a középmezőnytől, sőt hazánkat több harmadik világbeli ország is megelőzi a listán. Az elmúlt évek "eredményei" alapján azt láthatjuk, hogy a nők és férfiak közti egyenlőtlenség helyzete nem javul. Magyarországot a nem túl előkelő 93. helyével az élbolyt alkotó skandináv államok mellett olyan országok utasították maguk mögé, mint Mozambik, Fehéroroszország, Kazahsztán, Banglades vagy Uganda. Az Európai Unió tagállamai közül a sereghajtók között vagyunk, csupán Ciprus, Csehország és Málta végzett mögöttünk.
A felmérés szerint az oktatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférés területén egész jó, közel egyenlő, vagy egyenlő arány van a nemek között. Ennél már problémásabb a gazdasági részvétel és a lehetőségek kérdése. Ahol pedig katasztrofálisan rosszul állunk, az az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve.
Nő vagy? Érd be kevesebbel!
A Global Gender Gap Reportot egy svájci nonprofit szervezet, a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) adja ki minden évben 2006 óta. Az elemzés szerint a gazdasági dimenzióban azt láthatjuk, hogy Magyarországon a legkiugróbb egyenlőtlenség a bérezésnél figyelhető meg.
Az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bér elve nem igazán tud megvalósulni kis hazánkban, de olyannyira nem, hogyha csak ezt a szempontot vesszük figyelembe, Magyarország a vizsgált 142 államból csupán a 127. Az átlagkeresetben is nagy a különbség a magyar férfiak és nők között: a nők és a férfiak közti bérszakadék Magyarországon az európai 16 százalékos átlagánál magasabb, 21 százalék.
A 2013-as adatok szerint a férfiak átlagosan bruttó 220 ezer forintot, a nők viszont csak 173 ezer 400 forintot visznek haza havonta. Az pedig, hogy egy témában készült felmérés szerint a nők átlagosan 25 ezer forinttal kisebb összeget jelölnek meg a fizetési igénynél azt mutatja, hogy a régóta fennálló egyenlőtlenség látszólag beette magát a fejekbe, a nők kevesebbel is beérik. Nem meglepő módon a felső vezetésben is sokkal kevesebb nőt találunk, mint férfit.
Hol vannak a honanyák?
Az idei országgyűlési választás után megalakult parlamentben a harmadik magyar köztársaság 25 éves történelme alatt nem volt még ennyire kevés női képviselő. Az, hogy ez így alakult, főként a pártokon és a nem túl előremutató politikai kultúrájukon múlott, hiszen ők döntik el, milyen jelölteket állítanak. Mivel a pártok többsége inkább férfi jelölteket indított, nem is volt sok esély más forgatókönyvre, minthogy a magyar társadalom képviseletét, amelynek több mint felét nők alkotják, 180 férfi és mindössze 19 nő lássa el.
A női képviselők aránya tehát a parlamentben mindössze 9,54 százalék. Ez az arány a kormánypártban pedig még ennél is alacsonyabb (mellesleg az összes parlamenti párt közül a legalacsonyabb), csupán 6,76 százalék: a 133 fideszes képviselőből 9 nő ül a kormánypárt öltönyös soraiban. A kormány tagjai egytől egyig férfiak, a fővárosi közgyűlés pedig 29 férfiból és 3 nőből áll. Melyik közhelyes, szexista mondat jut erről az eszünkbe?
Az asszonynak a konyhában a helye...
...nem a politikában. Magyarországon legalábbis a tények alapján sajnos ez a szemlélet a meghatározó. Ennek megváltoztatásában sajnos a kormánypárt sem jár az élen. Ez derül ki a Fidesz Női Tagozatának (!!!) weboldalán olvasható mottóból is:
„Nézd meg a családban a nőt, és meglátod, hogy milyen a család, Nézd meg a nemzetben a családot és megtudhatod, hogy milyen a társadalom”.
A kormánypárti nőtagozat ars poeticája gond nélkül rápakolja a felelősséget a nőre, majd a bemutatkozást a következő önellentmondásos bekezdéssel kezdi:
„A Fidesz Női Tagozata vallja, hogy [...]újra kell gondolni a nők társadalmi szerepét, helyzetét és megoldást kell találni sajátos problémáikra. Az erkölcsi értékrendben újra meg kell találni a helyes utat, hiszen a nőknek elsődleges hivatásuk az anyaság és a gyereknevelés.”
A progresszió fuvallatát hordozó kezdés beugratós lehet, valójában azonban megnyugodhatunk, a Fidesz Női Tagozata ugyanúgy kiosztja a nőknek a feladatot, mint Varga István, aki már a vakkomondor-gate után is tudtunkra adta a tuti receptet a családon belüli erőszak megszüntetésére: "szülsz 2-3, vagy inkább 4-5 gyereket = nem ver meg a férjed." De ő szerzett egy másik örökbecsűt is: "majd ha mindenki megszülte a maga két-három, vagy négy gyerekét, akkor mehet önmegvalósítani, meg emancipálódni."
A szexista hozzáállás azonban nem csupán a munkahelyeken, a politikában vagy a kormánypárt kommunikációjában és intézkedéseiben érhető tetten. Elég a nemrég nagy port kavart nemi erőszakról szóló rendőrségi videókra gondolnunk. Ezekben is egy rendkívül káros hatású üzenetet sikerült megfogalmazni: a nemi erőszak áldozatai öltözködésük, viselkedésük miatt felelőssé tehetők azért, ha őket megerőszakolják.
És akkor íme az említett rendőrségi videó:
Ez az érzéketlen, áldozathibáztató hang nagyon rossz irányba visz: a nemi erőszakot az élet természetes velejárójaként állítja be, ami ellen a nők felelőssége „megfelelően” felkészülni. Ráadásul a koncepció teljesen elhibázott, hiszen a nemi erőszak 70 százalékát családon belül, vagy közeli ismerősöktől, barátoktól kell elszenvedniük az áldozatoknak, nem pedig szórakozóhelyeken. A kampány nem az elkövetőkről szól, nem a bűncselekmény súlyosságára hívja fel a figyelmet, hanem az áldozatokról beszél és őket teszi felelőssé. Ezek a videók nem az erőszaktevések számát fogják csökkenteni, hanem a bűntudatot és az önhibáztatást növelik a nőkben, akik ezért a mostaninál is kisebb arányban mernek majd feljelentést tenni erőszaktevőjük ellen.
Forrás: VS.hu
Magyarországnak bőven van mit tennie a nemi erőszakhoz kapcsolódó bűnügyek megelőzésében, kezelésében és az ezzel kapcsolatos tájékoztatásban. A nemi erőszak áldozatainál eluralkodó szégyenérzetre nem rájátszani kellene a "tehetsz róla, tehetsz ellene" szlogennel! Az igazságszolgáltatásnak kommunikációjában is inkább védelmeznie és támogatnia kellene ennek a szörnyű tettnek áldozatul esett nőket.
Hosszú út áll még a magyar társadalom előtt a nemi egyenlőség, a nők előrejutásának kérdésében, a munka és a politika világát is beleértve. Ehhez azonban elengedhetetlen egy alapvető kommunikáció- és mentalitásbeli változás, amelyhez – amint az az egyenlőtlenség évek óta változatlan arányából látszik – mintha hiányozna az akarat.
