Orbán Viktor miniszterelnökkel közölt interjút csütörtökön a konzervatív német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) „Nem akarunk multikulturális társadalmat” címmel.
Bár az interjú nagyobb részében Orbán az orosz-ukrán konfliktusról, illetve az európai és a magyarországi bevándorlásról beszél, ám sikerült miniszterelnökünknek „egyéb” témákban is akkorákat hantáznia, hogy ezek miatt kiérdemelte az idei első Pinokkió-díjat!
Tényleg a kevésbé korrupt országok közé tartozunk? A Fidesz pedig e kevésbé korrupt ország plebejus pártja? Valamint Orbán valóban csupán a német újságírótól értesült arról, hogy vegzálják a magyarországi civileket? Aligha.
Hogy mennyire más világban él miniszterelnökünk, az már első állításából is kiderül:
FAZ: Megszólítva érezte-e magát, amikor Angela Merkel német kancellár Budapesten arról beszélt, hogy óvatosan kell bánni a nagy többséggel, a politikai ellenfél pedig nem ellenség..?
Orbán Viktor: „Lassan tíz éve dolgozom miniszterelnökként, és tapasztalataim egyeznek a kancellár tapasztalataival.”
Jó tudni, hogy elvileg Orbán egyetért Merkel kancellárral a kormányzás kiegyensúlyozottságával és a civil szféra szerepével kapcsolatban. Mint tudjuk, a Fidesz mindig vasököllel vitte végbe akaratát, a konszenzuskeresés szikrája nélkül óvatosan bánt kétharmados többségével, ezért is írta át egyedül az alkotmányt, és hozott helyette létre egy „gránitszilárdságú” alaptörvényt, amelynek szellemében bomlasztotta szét a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Az elmúlt négy évben a Fidesz előbb kiherélte az Alkotmánybíróságot, majd saját delegáltjaival töltötte fel a mindenkori kormány legjelentősebb ellensúlyaként számon tartott testületet. Kilenc évre biztosan bebetonozták Polt Pétert a legfőbb ügyészi pozícióba. Az MNB élére Matolcsy Györgyöt ültették, aki gátlástalanul szórja a közpénzt tündériskoláira. Létrehozták az egyszemélyes vezetésű Országos Bírói Hivatalt, amelynek élére Szájer József (Fidesz) feleségét ültették.
A civilekkel kapcsolatos állítására sikerült még egy lapáttal rátenni:
„Ezt most hallom először” - mondta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek szerepét taglaló beszéde után hatósági eljárások kezdődtek az egyik érintett szervezetnél.
Akkor soroljuk a tényeket: a választás után Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter (Orbán egyik legközelebbi embere) úgy döntött, hogy magához kívánja vonni a Norvég Civil Alap pénzeit. Az ezt elosztó alapítványoknak és Norvégiának nem tetszett az ötlet, két bekezdéssel lejjebb pedig az is kiderül, miért.
Ezek után - mint utóbb kiderült törvénytelenül - több mint 20 rendőr özönlött be az egyik norvég pénzeket elosztó civil szervezet irodájába, ahonnan elvitték a számítógépeiket. Az eljárás jogtalanságát mára bírósági ítélet mondja ki, és nyilvánvaló, hogy a civil szervezetek megfélemlítése, ellehetetlenítése volt a cél. Tény, hogy az akció Lázár János offenzívája volt, ugyanakkor érdekes módon Tusnádfürdőn még egész jól informáltnak tűnt Orbán Viktor az esettel kapcsolatban, amikor azt mondta:
„Világossá kell tenni, hogy itt nem civilekkel állunk szemben, nem civilek jönnek velünk szemben, hanem fizetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni” - mondta.
Még azt is elmondta Orbán, hogy egy „nagyon egyszerű elvárás” érvényesül a civil szervezetekkel szemben: „átláthatóságot akarunk”. „Arra kérem a Magyarországon dolgozó civil szervezeteket, hogy tárják fel, ki, milyen összegekkel támogatja őket.” Rendben, legyen így! A CÖF-re is vonatkoznak vajon e szavak, amely tevékenységét a jelenlegi kormánypártok érdekében (Békemenet), s az ellenzéki pártok ellenében (utcai plakátok) végzi? Vagy tessék csak a kormány keze alatt oly nagyszerűen működő „civil pénzosztó szervezetre”, a Nemzeti Együttműködési Alapra gondolni, amely a békemenetes-CÖF-ös propagandavezér, Csizmadia László vezetésével osztja a 3 milliárd forintnyi közpénzt az arra érdemes civileknek, no persze a saját prioritásoknak megfelelően.
FAZ: Hol van a legitim újraelosztás és a korrupció határa, tekintettel arra, hogy az Orbán-kormány nemcsak szellemi, hanem anyagi jellegű intézkedéseket is tett, például nyugdíjazott idős bírákat és újraosztott állami földeket és dohánykoncessziókat?
Orbán Viktor: „A korrupció azt jelenti, hogy döntéshozók a saját érdeküket szolgálják, amit a törvény szigorúan büntet.”
Sajnos a legtöbb olyan gyanús ügyben, amely a Fideszhez köthető, valamiért nem indult semmilyen „számonkérés”, avagy „elszámoltatás”. Rogán Antalnál a NAV mindent rendben talált, Szijjártó Péter aputól kapta a pénzt a villájára, Lázár családi összefogással vett a 10 éves fiának egy 70 milliós luxusházat, Orbán Viktor vagyonosodásával is minden a legnagyobb rendben.
Az interjúban elhangzott a föld- és a trafikmutyi esetében még párton belülről is kerültek elő bizonyítékok, mégsem történt semmi. Horváth András is hiába lóbálta a NAV által takargatott milliárdos nagyságrendű áfacsalásokról szóló dokumentumokat, ahhoz, hogy a kormány egyáltalán beszéljen a NAV-körüli visszásságokról, egy amerikai kitiltási botrány kellett. Ilyen állapotok mellett felesleges arra várni, hogy egy kormánypárti politikust a jelenlegi törvények meg fogják büntetni.
Orbán Viktor: „Magyarország „egyedülálló” az átláthatósági szabályaival, amelyek jóval szigorúbbak a német szabályoknál, így nem meglepő, hogy a kevésbé korrupt országok közé tartozunk”.
Magyarország nem éppen a legelőkelőbb helyen szerepel, ha a korrupcióról van szó. A NAV-botrány árnyékában mutatták be Budapesten a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexét (Corruption Perceptions Index – CPI), amely a világ egyik legátfogóbb felmérése a jelenségről.
Hazánk 2013-ban 54 pontot ért el a CPI-felmérésen, így a vizsgált 177 ország közül a 47. helyet szerezte meg. Ezzel az eredménnyel Magyarország a régión belül a középmezőnyben van Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzi meg. Bérelt helyünk van tehát az alsó harmadban, és természetesen Németország sokkal kedvezőbb helyen szerepel.
„A Fidesz pedig plebejus párt, és az „ösztönök" is ilyenek az országban. Az emberek mértékletességet, szerénységet és alázatot várnak el, ezért mindig okoz reakciókat, ha a jómód megnyilvánul kifelé” - tette hozzá Orbán Viktor.
Lázár, Szijjártó vagy Rogán kapcsán hosszasan értekezhetnénk a Fidesz plebejus voltáról, de lehet, hogy elég azt szóba hozni, mennyire is sikerült a párt plebejusságát átvinni a kormányzás területén. A Miniszterelnökség létszáma az elmúlt években duplájára dagadt.
A kezdeti 50 fős létszámot először 94-re emelték, majd 2011 őszére több mint két és félszeresére. Ezt követően év végén és 2012 tavaszán is felvettek újabb embereket. A Miniszterelnökségen ma már 614 ember dolgozik. Ez természetesen csak a központi kancellária létszáma, a háttérintézményekkel és a kormányhivatalokkal együtt 34 ezer ember tartozik Lázár János irányítása alá.
„Minden egyes döntésünk a köz javát szolgálta” - jelentette ki Orbán Viktor.
A sok-sok értelmetlen és pazarló fideszes lépés közül a terjedelem hiányában csak kettőt emelnénk ki. A stadionépítési program beindítása, és ezzel párhuzamosan több százmillió forint zárolása az egyetemektől biztos jelentős társadalompolitikai lépések voltak? Amikor a fideszes többség leszavazta a gyermekétkeztetésre szánt plusz költségvetési keretet, az is a közjót szolgálta vajon?
