Tegnap egy pr-látogatás erejéig hazánkba érkezett Vlagyimir Putyin. Miközben az orosz elnöknek szüksége volt arra, hogy egy uniós tagországban fogadják, Orbán Viktor érzi, hogy a látogatás időpontja nem túl szerencsés. Nem véletlen, hogy azt a hosszútávú gázszerződés meghosszabbításával próbálja legitimálni a "Nyugat”" felé. A gond csak ott van, hogy ezt a szerződést már régen meghosszabbították. (Abba most ne menjünk bele, hogy szükség van-e rá egyáltalán.)
A hivatalos program részeként Putyin koszorúzott is egyet a Fiumei sírkert felújított szovjet parcellájában, olyan sírkövek között, amelyeken többek közt ilyen felirat áll: "Dicsőség a szovjet hősöknek, akik értünk estek el az ellenforradalommal szemben vívott harcban." Ez komoly arculcsapás az 56-os hősöknek és Magyarországnak.
Nézzük, hogyan jutott el Orbán Viktor - és vele párhuzamosan a Fidesz - a "ruszkik haza!" felszólítástól addig, hogy Oroszországot a nemzetközi elemzések sztárjaként emlegetik, nyugaton (és keleten) pedig Orbán sajnálatos módon kivívta az Európa kis Putyinja címet.
Forrás: Szomszédok forever
1989-2009 - oroszellenesség kimaxolva
20 éven keresztül konzekvens oroszellenes ideológia/retorika jellemezte Orbán Viktor és a Fidesz politikáját, olyan szimbolikus jelentőségű beszédekkel, mint például Nagy Imre újratemetésekor:
"A ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítenek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni. (...) Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről." (1989. 06. 16.)
Az oroszellenesség nem csak a szavak, de a tettek mezején is jól látható volt. 1999-ben, az I. Orbán-kormány idején például komoly diplomáciai botrányt okozott, hogy Magyarország (friss NATO-tagként) megállította a koszovói szerbeknek segélyszállítmányt vivő orosz teherautókat. A hivatalos indok szerint egyfelől azért, mert a kocsik egy része páncélozott volt, másfelől mert üzemanyagot is szállítottak, és az ENSZ üzemanyag-embargót rendelt el Szerbiával szemben. Mindenesetre az akkori moszkvai nagykövet, Keskeny Ernő azt mondta, hogy "1956 óta nem kerültek ilyen mélypontra" a magyar-orosz kapcsolatok. Az biztos, hogy nem kellett sokat gondolkodni azon, a magyar kormány melyik oldalon áll:
"A NATO oldalán nemcsak katonai hatalom áll, hanem a történelem és az emberi igazság is" - nyilatkozta ekkor Orbán Viktor.
2007-ben még olyan vehemenciával támadta Oroszországot és Putyint, ahogy manapság a rezsidémont vagy a gazdasági bevándorlókat:
"Kelet felől nézve mi vagyunk az utolsó olyan ország, ahol az állam lemondott a nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű közellátási rendszerek tulajdonáról. Tőlünk nyugatra ez nem lehetséges. Tegyük világossá: nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!" (2007.01.03.)
A Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából szervezett konferencián arról beszélt, hogy milyen alapvető különbségek vannak az európai és az orosz gondolkodásmód között:
“Míg Európában a politikától független, piaci észjárás jellemző, addig Oroszországban nem a piaci, hanem állami, politikai alapú logika működik." (2007.03.28.)
Két nappal később, a Fidesz 19. születésnapján a fiatalabb generáció számára üzent:
„... mi az ajtót a nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, meg a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy mindez visszamásszon az ablakon." (...) „Nem kellene megengedni az utánunk következő fiataloknak, hogy miután mi a szovjet rendszer legvidámabb barakkja sorsától megszabadultunk, most a Gazprom legvidámabb barakkjává tegyék Magyarországot. Ezek igen is fontos üzenetek a jövő számára. Azt üzenjük innen egyfajta új nyugat nemzedékként a fiatalabbaknak, hogy igen továbbra is tartsanak ki a nyugatos Magyarország mellett, ne engedjék, hogy erről az útról Magyarországot letérítsék. Szeressék, hogy Magyarország egy nyugatos ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberi akarat szabadságában, és hiszünk az egymásért vállalt kölcsönös felelősségben, ami elválaszthatatlan része a nyugati kultúrának. Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik." (2007.03.30.)
A Lakitelki Találkozó 20. évfordulóján sem fogta vissza magát:
"Magyarországnak nincs semmi keresnivalója Keleten, mert ott semmilyen babér nem teremne országunknak, csak alárendeltség és kiszolgáltatottság." (...) „Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt már mindenki kezdi veszedelmesnek látni.” (2007.09.30)
2007 novemberében egy amerikai út során így nyilatkozott:
"Ma az orosz befolyás túlzott, nekünk ennél egy visszafogottabb orosz jelenlétre van szükségünk." (2007.11.15.)
A látogatás végén azt mondta a Magyar Hírlapnak:
"Amikor Magyarországon politikai véleményt fejezhettek ki az emberek, akkor ez mindig Nyugat-barát vélemény volt. Magyarországon az emberek megtanulták, hogy - bár nem könnyű az élet a nyugat-európai és általában a nyugati államok közösségében, mindenért meg kell harcolni, de - Nyugaton van keresnivalónk. Keleten semmi keresnivalónk sincs." (2007.11.17.)
2008-ban a Fidesz teljes erőbedobással kritizálta az akkori kormányt, az Oroszországgal kötött energetikai megállapodás miatt:
„Történik valami, ami Magyarországon mindannyiunk számára figyelmeztető lecke. Anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a XXI. századot és a magyar nép, a teljes Kárpát-medencei életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében. Úgyhogy arról mi semmit nem tudunk.” (2008.02.28.)
2008 végén ugyan már sokkal finomabban, de még az előzőeknek megfelelően nyilatkozott az Info Rádióban:
"Az újfajta oroszbarát politikán is változtatni kell (...) Magyarországra a gázellátás 85 százaléka Oroszországból jön, a Fidesz ezért tesz javaslatokat arra, hogy lazítsuk a függőségünket Oroszországtól." (2008.09.18.)
2009 - a váltás éve
2009-ben Orbán Viktor Putyin meghívására nem hivatalos látogatáson vett részt Moszkvában. Az ezt követő interjú során már sokkal barátibb hangvételt ütött meg a miniszterelnök:
"Ugye, Pakson van egy blokk, amit föl kell újítani. A parlament már döntött arról, hogy új blokkot is kell építeni. Az egy orosz típusú erőmű. A fölújítást sem tudjuk megcsinálni az oroszok nélkül, ha újat akarunk építeni, sem tudjuk őket kihagyni belőle szerintem. Tehát például a gáztól való függetlenség – az egy külön kérdés, hogy mikor, hogyan, van-e rá pénzünk, milyen konstrukcióban, de – egyik nagy nemzetgazdasági vállalkozásában valószínűleg az oroszok részt fognak venni. (...) én azzal a szándékkal mentem, ezt most megismétlem, hogy rendezzük az orosz – magyar kapcsolatokat. (...) az orosz–magyar kapcsolatokat egy XXI. századi típusú kapcsolatokká kell alakítani."
2010-ben, amikor a Magyar Állandó Értekezlet ülésén már nyilvánvalóvá tette, hogy változik az irány:
"Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban." (2010.11.05.)
2010-2015 - Best friends forever
2013 januárjában Moszkvába utazott a miniszterelnök, és ekkor már egészen más hangot ütött meg:
"Mi magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos partnerünk. Tisztában vagyunk Oroszország súlyával és jelentőségével is, de a tiszteletet, amelyet Oroszország iránt érzünk, elsősorban nem Oroszország mérete, hanem kultúrája váltja ki belőlünk, és az orosz kultúra iránti tiszteletünk adja meg az alapját a jó gazdasági együttműködésünknek."
Innentől aztán nem volt megállás, mindenki igazodott az új irányhoz.
Néhány példa: 2013 februárjában Rogán Antal utazott az orosz fővárosba (igaz ezt megkísérelték eltitkolni a magyar közvélemény elől), ahol állítólag arról tárgyalt, hogy a magyar kormány megvizsgálja a (deviza)tartalék felhalmozásának lehetőségét orosz rubelben. 2013 márciusában a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adta át Szijjártó Péter Viktor Alekszejevics Zubkovnak, az orosz gázipari cég, a Gazprom igazgatótanácsa elnökének.
A legfontosabb lépésre 2014 januárjában került sor, amikor (újfent teljes titokban) Orbán megegyezett Putyinnal egy 3 ezer milliárd forintos hitelről a Paksi Atomerőmű bővítésére.
Előre a putyini úton
Az oroszbarát politika (akárcsak anno annak ellenkezője) ezúttal sem csak a szavak, de a tettek mezején is jól látható. 2010 óta az Orbán-kormány számos olyan intézkedést hozott, amely kísértetiesen hasonlít arra a bizonyos 40 esztendőre.
Ilyen például a megállíthatatlan államosítási hullám; a civilek putyini mintára történő ellehetetlenítése és állandó vegzálása, külföldi ügynöknek bélyegzése; a korrupció állami szintre emelése, a hűséges oligarchák kezére játszott közbeszerzések, a választások tisztaságának teljes hiánya, vagy az ún. közmédia jelenlegi állapota. Oroszország megállíthatatlanul mászik vissza azon a bizonyos ablakon, a "Nyugat" pedig kínosan, hívatlan vendégként toporog a küszöbön.
