Veszprémben győzött a a baloldali pártok támogatásával függetlenként induló Kész Zoltán. A veszprémi időközi választás legelső és szimbolikájában legjelentősebb eredménye kétség kívül az, hogy megtört az öt éve hordott Fidesz-páncél, oda a kétharmad. Mostantól a Fidesz nem buherálhatja a jogrendszert kénye-kedve szerint, minden kétharmadot igénylő változtatáshoz meg kell egyeznie valamely ellenzéki erővel.
A Fidesz elvesztett egymillió szavazót, trendszerűen zsugorodik. Az elmúlt idők kormányzati ballépései (a netadó ötlete, a kitiltási botrány, az útdíj, a fideszes honatyák vagyonosodása, majd ezek eltussolásának hatástalan kísérletei, Orbán egyre kínosabb közeledése Putyinhoz és a vasárnapi boltbezárás) együtt nagyobbat ütöttek a Fideszen, mint az őszödi beszéd az MSZP-n. Az októberi önkormányzati választások óta eltelt időszak alatt, a különböző választástípusokban látványosan alulmaradtak a fideszes jelöltek.
A független jelölt a baloldali pártoktól való távolságtartásával is vonzhatta az elégedetleneket, miközben nem esett bele a mostanság hangoztatott teljes pártellenesség csapdájába sem, elfogadta a baloldali ellenzék háttértámogatását. Ezáltal a pártok erőforrásaikkal, infrastruktúrájukkal és aktivistáikkal segíthették a jelöltet. Nem mellékesen pedig a háttérben maradó ellenzéki pártok képesek voltak szavazótáboruk aktivizálására is. A jövőre vonatkozólag az a legnagyobb kérdés, hogy melyik politikai erő lesz képes egy hiteles, alternatív jövőkép felmutatására a centrális erőtérből kiábrándult választóknak.
Forrás: pontosan-ahogy.tumblr
A veszprémi időközi választás legelső és szimbolikájában legjelentősebb eredménye kétség kívül az, hogy megtört az öt éve hordott Fidesz-páncél, oda a kétharmad. Ez azonban nem csupán annyit jelent, hogy vége annak az állapotnak, amikor a Fidesz-KDNP egymagában alkotmányozó többséggel (összes képviselő több mint kétharmada) rendelkezett. Ezzel egyben vége lehet annak a tendenciának is, hogy a kétharmad által elfogadni kívánt, alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket egyszerűen belefoglalják az Alaptörvénybe, mint ahogy arra oly sokszor láttunk példát ezelőtt. A kétharmados törvények megváltoztatása persze nem lehetetlen, ehhez mindössze egy ellenzéki (vagy független) képviselő szavazatára van szükség, mindennek azonban nyoma lenne nem csak a jegyzőkönyvekben, de a magyar sajtóban is.
Akit bővebben is érdekel, milyen jogszabályokat nem tud ezentúl megváltoztatni a Fidesz, annak íme egy kattintásra megnövő táblázat:
Veszprémi bukásával a Fidesz tehát nem csupán egy jövőbeli választáson győztes, de a kétharmaddal nem rendelkező kormányerő saját elképzeléseinek érvényesítéséhez szükséges mozgáskörét szűkítette, hanem sajátját is. Mostantól ugyanis a Fidesz még 3 évig biztosan kénytelen lesz saját kétharmados rendelkezéseit betartani, azoknak megváltoztatásához ugyanis muszáj lenne tárgyalnia az ellenzékkel. Ettől függetlenül nagyon nem kell sajnálnunk a kormánypártot, hiszen az elmúlt 5 évben az egyes szakpolitikák alapvető szabályozásait is saját igényeiknek megfelelően alakítottak át.
Egyszeri vereség, vagy trendszerű összeomlás?
A veszprémi időközi parlamenti választás eredményét érdemes az elmúlt hónapok eseményeivel együtt, komplexen vizsgálni. Novemberről decemberre 900 ezren hagyták ott a Fideszt, azóta ez a szám átlépte a bűvös 1 milliót is. Az elmúlt idők kormányzati ballépései (a netadó ötlete, a kitiltási botrány, az útdíj, a fideszes honatyák vagyonosodása, majd ezek eltussolásának hatástalan kísérletei, Orbán egyre kínosabb közeledése Putyinhoz és a vasárnapi boltbezárás) együtt nagyobbat ütöttek a Fideszen, mint az őszödi beszéd az MSZP-n.
Ahogy a grafikonon is látható, a Fidesz hónapok óta lejtmenetben van. Ez a közvélemény-kutatók adatain és az időközik eredményén egyaránt látszik. Az októberi önkormányzati választások óta eltelt időszak alatt, a különböző választástípusokban ugyanis látványosan alulmaradtak a fideszes jelöltek.
Elsőként Ózdon remegett meg a Fidesz, ahol a novemberi polgármester-választáson a jobbikos jelölt szoros versenyben beelőzte fideszes ellenfelét. Két héttel később Újpesten tartottak időközi országgyűlési képviselőválasztást, ahol óriási meglepetésre az MSZP-s jelölt 20 százalékot vert rá a második helyen befutó fideszes jelöltre. Tette ezt annak ellenére, hogy kihátrált mögüle az Együtt és a DK is. A pilisi önkormányzati képviselőválasztáson nagy arányban győzött az MSZP, érdekesség, hogy ugyanaz a jelölt az ősszel még ugyanannyi szavazatot kapott, mint fideszes ellenfele. Mezőnyárádon polgármester-választáson győzött a független jelölt, Mezőtúron pedig a Jobbik (bár alacsony részvétellel) 18 százalékot vert a Fideszre ott, ahol októberben még fej-fej mellett állt a kormánypárt és a Jobbik jelöltje. A sort pedig folytathatnánk a kistelepülések időközi választásának eredményeivel.
Legutóbb Veszprémben pedig Navracsics Tibor mandátumáért folyt a harc, aki uniós biztosi kinevezése miatt vált meg parlamenti mandátumától. Az eredmény: Kész Zoltán, a baloldali ellenzék pártjai által támogatott független libertariánus jelölt 10 százalékot vert rá a Fideszre, 42 százalékot kapott. A mérhető támogatottsággal rendelkező pártok közül a Fidesz jelöltje 33, a Jobbiké 14, az LMP pedig a szavazatok 4,5 százalékát kapta.
De a sornak nincsen vége, hiszen Veszprém megye 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületében - Tapolcán és környékén - is időközi választást kell tartani, mert a választókerület tavaly áprilisban megválasztott képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt. A választást itt április 12-én tartják.
Mi történt Veszprémben?
Kész Zoltán megnyerte a veszprémi időközit, a győzelemhez szükséges körülmények értékes információval szolgálhatnak. Mostanra úgy látszik, hogy hiába a kormánypárt tetemes médiafölénye, hiába a jobbra lejtő választási rendszer, valamint a protest szavazatok elaprózására tett próbálkozások, a stadionépítésről szóló ígéretkampány, de még a Kubatov-lista is. Az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései elidegenítették a Fidesz szavazótáborának egy jelentős részét, miközben az erős pártpreferenciával nem rendelkező elégedetlenek egyre többen lesznek. A PC-blog megfogalmazása szerint ez az egyre bővülő választói kör "a sok induló jelölt közül a legesélyesebb ellenzékire szavaz. Aki tehát a legesélyesebb kihívó pozícióját el tudja foglalni, az nyerhet a gyengülő Fidesszel szemben."
A független jelölt a baloldali pártoktól való távolságtartásával is vonzhatta az elégedetleneket, miközben nem esett bele a mostanság hangoztatott teljes pártellenesség csapdájába sem, elfogadta a baloldali ellenzék háttértámogatását. Ezáltal a pártok erőforrásikkal, infrastruktúrájukkal és aktivistáikkal segítették a jelöltet. Nem mellékesen pedig a háttérben maradó ellenzéki pártok képesek voltak szavazótáboruk aktivizálására is.
Mi következik ebből?
Mindebből tehát az szűrhető le, hogy a Fidesszel szembeni elégedetlenség mára abba a fázisba tolta a társadalom jelentős részét, hogy szinte bármilyen jelöltre (Jobbiktól kezdve az MSZP-n át, a független libertariánusig) szívesen adják szavazataikat, amennyiben:
- a jelölt a Fidesszel szemben határozza meg magát,
- képes kellő erőt és támogatottságot felmutatni az ellenzéki pártok részéről ahhoz, hogy hihető legyen a győzelme.
Éppen ezért mostantól még nagyobb jelentősége lesz annak, hogy ezek a győzelmek csupán egy pillanatnyi protest hangulatból fakadó szavazás megnyeréséről szólnak- e, vagy valamelyik politikai erő felismerve a lehetőséget, végre képes lesz egy alternatív jövőképet felmutatni a centrális erőtérből kiábrándult választóknak.