Pár napja látott napvilágot a hazai közösségfejlesztő szervezetek által tavaly végzett közvélemény-kutatás eredménye a közbizalom állapotáról. A tíz éve minden évben megjelenő tanulmány nem sok jóval kecsegtetett. Nem meglepő módon a közbizalom továbbra is a politikusok irányában a legrosszabb. A civil szervezetekben viszont annak ellenére sem sikerült megrendíteni a közbizalmat, hogy tavaly június óta mindent elkövetett a kormány azért, hogy kriminalizálja a civileket - mára kiderült, minden ok nélkül.
A bizalmatlanság nem meglepő, hiszen a turbó fokozatra kapcsolt orbánista állammodell teljesen elszakadt a normalitástól. Vida Ildikó megvizsgálta magát, és mindent rendben talált, az ügynökkérdés tisztázásának pedig immár legnagyobb kerékkötője a Fidesz. Polt Péter alatt teljesen felszámolódott a politikai korrupció - ellenőrzése. Az Alkotmánybíróságot megtörte a kétharmad, a néhai független testületbe immáron többségbe kerültek azok a Fidesz által jelölt bírák, akik szinte mindegyik politikai ügyben a kormánypárt szájíze szerint foglaltak állást.
Nem is csoda, hogy mára milliószámra elbizonytalanodtak az emberek a jelenlegi politikai rendszer tisztaságában. Ekkora kiábrándultság közepette pedig egyáltalán nem meglepő, ha az emberek nyitottabbak lesznek a radikális, sokszor már a szélsőséges eszmék iránt. Jól bizonyítja ezt az a tény, hogy már nagyon is reálissá vált, hogy rövid időn belül a Jobbik válik Magyarország legnépszerűbb pártjává.
Mennyire bízunk...a politikusokban?
A hazai közösségfejlesztő szervezetek által egy évtizede indított felméréssorozat a közbizalom magyarországi állapotának pillanatképét mutatja be, azóta minden évben. A legutóbbi felmérésük 2014 szeptember-októberében, az önkormányzati választások körüli időszakban készült. Így abban még nem tükröződik az internetadó, a vasárnapi boltbezárás, a fideszes politikusok vagyonosodási botrányai, valamint az amerikai kitiltási botrány.
A módszertan:
A Közösségfejlesztők Egyesülete, a Civil Kollégium Alapítvány, a SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért elnevezésű civil szervezetek és a hozzájuk kapcsolódó netPUBLICA Alapítvány készített kutatást 1600 fő részvételével az ország számos pontján, szúrópróbaszerű mintavétellel.
A vizsgált alapkérdések minden évben ugyanazok. A kérdések minden esetben egy-egy intézménytípus felé támasztott bizalmat mérik.
Ennek ellenére a felmérés alapján „a bizalom általános hiánya, egy tartós, mélyponti stagnálás jellemzi a magyar társadalmat 2014-ben is”. Magyarországon még mindig a civil-nonprofit szervezetek irányában a legerősebb a bizalom a vizsgált szektorok közül, a szektor iránti bizalom tovább erősödött 2014-ben. Fontos, hogy mindezt annak ellenére sikerült elérniük a civileknek, hogy a kormány mindent megtett azért, hogy az irántuk való bizalmat letörjék. A vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a civilek elleni vegzálás kontraproduktív volt, a kormánypárt hatalmi elitjének nem sikerült magukkal rántani a civileket a bizalmatlanságba.
A felmérés alapján a rendőrség iránt nőtt a közbizalom, és az önkormányzatok is hitelesebbek az emberek előtt. A legutolsó helyen természetesen a politikusok vannak, az ő bizalmi indexük a legalacsonyabb. A közbizalomvesztés cseppet sem meglepő, véleményünk szerint óriási szerepet játszik ebben a kormánypárt arrogáns hatalompolitikája, valamint a 2010 óta átrendezett, központosított politikai erőtér, ahonnan teljességgel kiiktatták a fékeket és az ellensúlyokat.
Az állatorvosi ló: Polt Péter
Korábban már részletesen bemutattuk „Orbánisztán” létrejöttét, hogyan is számolódott fel a magyar jogállam 2010 után. A kormányváltást követően rendszerszintűvé váltak a módosítások, amelyek valamely független szervezetet vezető, „nemkívánatos” személy eltávolítását, és/vagy valamely „kívánatos” személy bebetonozását végezték el. Kinevezésüket immár a kormány (kétharmad), vagy a miniszterelnök intézi, megbízatási idejük pedig jóval túllép egy-egy kormányzati cikluson.
Talán az Orbán-rendszer legnagyobb állatorvosi lova nem más, mint a jelenlegi legfőbb ügyész, korábban fideszes országgyűlési képviselő, Polt Péter. Már az is visszás, hogy az elviekben független intézmény elnöke együtt szotyizgat szurkol a miniszterelnökkel a focimeccseken a VIP-páholy kellős közepén, de az még nagyobb baj, hogy hiába buherál mindegyik vezető tisztségben lévő fideszes politikus „családi összefogás” segítségével szerzett ingatlanokat, a legfőbb ügyész a füle botját sem mozdítja.
Forrás: 444
Az Átlátszó nemrég statisztikákat kért a Legfőbb Ügyészségtől, hogy kiderüljön: van-e alapja annak a közvélekedésnek, hogy a Polt Péter által vezetett hatóság el sem indítja, vagy gyorsan megszünteti azokat az eljárásokat, amelyek hivatali korrupcióról szólnak és a kormánypártnak ártanának. Az oknyomozó portál kiderítette, hogy 2010 óta a feljelentések száma a felére-harmadára csökkent, ami többek között azért lehetséges, mert az ellenzéki politikusok és az állampolgárok nem is látják már értelmét annak, hogy a Legfőbb Ügyészségnél próbálkozzanak.
Sokkal sajnálatosabb eredményre bukkanunk, hogyha megnézzük, az ügyészség mit kezdett a beérkezett feljelentésekkel. Polt Péter kinevezése után háromszorosára nőtt a feljelentések elutasításának aránya, ha pedig mégis indult nyomozás, azt kétszer gyakrabban szüntették meg.
Nagy izgalommal lehetett várni, hogy vajon a Vida Ildikó által indított vizsgálat az áfacsalások ügyében vajon milyen eredményre is vezet majd. „Mrs. Tolmácsot szeretnék kérni” nem is okozott csalódást, a NAV-elnök által felügyelt, saját maga ellen indított vizsgálat ugyanis „kiderítette”, hogy semmilyen hátrány sem érte a Magyarországon működő amerikai vállalatokat, az adóhatóság nem zaklatta ezeket a társaságokat, és nem hagyta figyelmen kívül az általuk tett bejelentéseket sem.
Miután mindenki megnyugodhatott, hogy a NAV szerint maga körül minden rendben, az Állami Számvevőszék ellenőrzése mégiscsak arra a eredményre jutott, hogy 5 éve minden évben 232,8-204,0 milliárd forintnyi hátralékot úgy engedtek el, hogy semmit nem tettek annak behajtása érdekében. Ezen kívül több hiányosságot is feltárt a belső szabályozottság terén, a legfőbb ügyész pedig hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az egyik NAV-vezetőt. Úgy tűnik, hogy az adóhatóság elnöke körül valóban forró lett a talaj, azonban több mint elképzelhető, ha végül le kell majd mondania Vida Ildikónak, abban biztosak lehetünk, hogy van ott még hozzá hasonlóan jó szakembere a kormánynak. Annyi változás mindenképp lesz kettejük között, hogy neki már nem lesz köze Simicskához.
Vida Ildikó javára legyen írva, hogy legalább anno magától bevallotta, hogy szerepel az amerikaiak kitiltási listáján. Üröm az örömben, hogy már több mint fél éve nem tudjuk, hogy ki az a másik öt személy, akit szintén kitiltottak az Egyesült Államokból korrupciógyanú miatt.
A harmadik hatalmi ág majd visszaállítja a közbizalmat! Jah, nem.
Az Alkotmánybíróságot (Ab) megtörte a kétharmad, mert az új tagok beültetésével sikeresen alakítottak ki egy kormányhű testületet – állapította meg közös elemzésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért. Álláspontjuk szerint így ez már nem a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Ab.
Civil jogvédők vizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát, és az megdöbbentő eredményt hozott: a testület Fidesz által jelölt és megválasztott tagjai szinte kizárólag a kormányoldal számára kedvező döntéseket támogattak.
Voltak olyan alkotmánybírák is, akik minden egyes alkalommal a kormány szájíze szerint szavaztak. Többek között csak a Fidesz által kinevezett Balsai István és Juhász Imre is kizárólag a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott, illetve fogalmazott meg különvéleményt. Természetesen ők akkor is a helyükön maradnak, ha a jelenlegi ellenzék egyik pártja hatalomra kerülne.
Mit tesz a kormány, hogy a közbizalom helyreálljon?
Március 10-én a Fidesz három fontos javaslatot is lesöpört az asztalról. Úgy tűnik, hogy a kormánypárt nem érdekelt abban, hogy megvizsgálja az ezermilliárdos áfacsalás ügyét, tisztázza egyszer és mindenkorra az ügynökkérdést, illetve hogy vizsgálat alá vonják a „családi összefogásos” politikusok vagyonosodását. Pedig ennek a három ügynek a tisztázása rövid távon hozzájárulhatna a közbizalom helyreállításához, de a Fidesz ebben úgy tűnik, nem érdekelt.
