Egy igen hosszú és alapvetően jogelméleti interjút készített a mandiner.hu Lenkovics Barnabással, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökével. Lenkovics szerint az Ab egyáltalán nem lett fideszes, annak ellenére, hogy a kormánypárt a saját politikai holdudvarából ültetett be oda embereket. Az Ab elnöke szerint ugyanis: „hogyha valaki magára ölti a talárt, a testületbe beül és ott szavaz, akkor már a szakmai, erkölcsi, általános emberi hitele a tét, és eszerint cselekszik nagyobb súllyal”.
Bármennyire is szép szavak ezek, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös felmérése egyáltalán nem ezt mutatta a gyakorlatban: a civil jogvédők megvizsgálták ugyanis az Ab 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát, amely alapján kimutatták, hogy a testület Fidesz által jelölt és megválasztott tagjai szinte csak és kizárólag a kormányoldal számára kedvező döntéseket támogattak. A Fidesz által feltöltött testület már messze nem a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Ab – állapították meg a civilek.
Lenkovics az interjúban a jogi alkotmányosság, az eszményi jogelvek védelmének a felhagyását a nagy globális folyamatokkal - a gazdasági válságtól kezdve a menekültkérdésig - indokolta, mivel szerinte az Ab-nek „igazodnia kell a világ aktuális állásához és igényeihez.” Az egyetlen baj az Ab elnökének indoklásával, hogy az állam megerősítése, illetve a „politikai alkotmányosság” előtérbe helyezésének nem kéne együtt járnia a jogvédelem gyengítésével, mert külföldön egyáltalán nem ez a trend érvényesült, szemben a magyarországi fejleményekkel.
Így lett teljesen kormánypárti az Ab
A Fidesz már 2010-ben hozzálátott egy kormányoldalhoz hű Alkotmánybíróság létrehozásához: a kétharmados parlamenti többségüket kihasználva elsőként az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési metódusát változtatták meg, majd a megüresedett alkotmánybírói székekbe saját jelöltjeiket juttatták. Így választották meg Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány volt kancelláriaminiszterét, aki igaz, azóta már kiírta magát a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből.
A Rubicon átlépését jelentő lépés azonban egyértelműen a taláros testület hatáskörének jelentős korlátozása volt. Ekkor a Fidesz úgy módosította az Alkotmánybíróság hatáskörét, hogy ne vizsgálhasson olyan ügyeket, amelyekről népszavazást sem lehet tartani. Utolsó döfésként 2011-ben, egy újabb módosítással, 15-re emelték a taláros testület létszámát. A megnövelt létszámú szervezetet pedig jelentős részben a kormányzathoz valamilyen módon köthető jogászokkal töltötték fel
Az előző országgyűlés két fideszes képviselőjéből is alkotmánybírák lettek: Balsai István 2011. augusztus 31-én mondott le mandátumáról, a helyét akkor Láng Zsolt foglalta el. Salamon László pedig 2013 februárjában távozott a parlamentből, miután alkotmánybíróvá választották. Mivel a kormány 9-ről 12 évre emelte a bírák megbízatásának idejét, majd eltörölték a tisztség betöltésének felső korhatárát, ezért a hetvenedik életévének betöltése után is bíró lehet majd Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Sulyok Tamás és Szívós Mária, akik mind-mind a Fidesz holdudvarából származnak
A vs.hu által készített videó tökéletesen bemutatja, hogyan szállta meg a Fidesz az Alkotmánybíróságot:
Íme az Ab „elfideszesedésének” az eredménye
Az Alkotmánybíróságot megtörte a kétharmad, mert az új tagok beültetésével sikeresen alakítottak ki egy kormány hű testületet – állapította meg közös elemzésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért. Álláspontjuk szerint így ez már nem a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Ab. A civil jogvédők megvizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát, és az eredmény megdöbbentő lett: a testület Fidesz által jelölt és megválasztott tagjai szinte kizárólag a kormányoldal számára kedvező döntéseket támogattak.
Több olyan bíró is van, aki a vizsgált ügyek mindegyikében a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott. Például Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket támogatott, amelyek megfeleltek volna a kabinet feltehető érdekének. Balsai István és Juhász Imre pedig kizárólag a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott, illetve fogalmazott meg különvéleményt.
Az Ab elnöke a mandner.hu-nak adott nyilatkozatában nem tartotta aggályosnak azt, hogy a Fidesz saját politikai holdudvarából ültek be jó páran az alkotmánybírói székbe. Lenkovics Barnabás szerint azzal sincs semmi baj, hogy az Ab 2013 áprilisa (ekkor lett a testület tagja Salamon László és Juhász Imre) és 2014 között 77 százalékban a kormány elvárásainak megfelelően döntött.
Így néz ki a jelenlegi Ab
A jelenlegi Alkotmánybíróságról azt lehet elmondani, hogy jóval szűkebb jogkörökkel rendelkezik, mint a 2010-es kormányváltás idején. Az azóta a testületbe került alkotmánybírák szinte mind a kormánypárt ideológiájához passzoló etatista-paternalista vonalat erősítették, míg az időközben a testületből kieső bírák a radikális jogvédő kategóriába tartoztak.
A folyamatos cserélődés és AB létszámfeltöltés következtében ma a tizenöt fős testületben tizenegy olyan bíró van, akit kizárólag a kormánypártok támogattak, mivel a Fidesz-KDNP az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani embereket. Jelenleg az Alkotmánybírákat az alábbi csoportokba lehet sorolni:
Az AB elnöke így gondolkodik
Lenkovics Barnabást 2001-ben választotta a jobboldali többségű parlament ombudsmanná, erről a posztról 2007-ben mondott le, mikor az akkori ellenzék javaslatára alkotmánybíró lett. Az időközben AB elnökké vált Lenkovics tökéletesen visszaadja a jelenlegi Fidesz gondolkodásmódját: a testület jelenlegi elnöke a mandiner.hu interjújában a jogi alkotmányosság, az eszményi jogelvek védelmének a felhagyását a nagy globális folyamatokkal - a gazdasági válságtól kezdve a menekültkérdésig - indokolta, mivel szerinte az AB-nek „igazodnia kell a világ aktuális állásához és igényeihez.”
Az egyetlen baj az AB elnökének az indoklásával, hogy az állam megerősítése, illetve a „politikai alkotmányosság” előtérbe helyezésének nem kéne együtt járnia a jogvédelem gyengítésével. A gazdasági válság ugyanis sehol másik országban sem adott indokot arra, hogy hozzányúljanak a jogvédelemhez, konkrétabban például hogy megnehezítsék az AB-hoz fordulást, gyengítsék az egyéni jogorvoslatokat, avagy hogy megszüntessék az önkormányzatok jogvédelmét.
Oda a kétharmad, 2016-ban már biztos egyezkedni kell
A kormányoldal februárban elveszítette a kétharmados többségét, miközben jelenleg az AB-nek csak 14 tagja van. Egy fő tehát hiányzik, s ha be akarják tölteni ezt a posztot, a Fidesz ezúttal már egyezkedésre kényszerül, sőt, 2016-ban újabb három alkotmánybíró széke válik üressé. Orbánék megtehetik, hogy egyszerűen betöltetlenül hagyja ezeket a helyeket, így fennmaradna a Fidesz által delegált kormánypárti bírák túlsúlya,
Ez azonban politikailag is kínos, már-már vállalhatatlan lenne, így valószínűbb, hogy 2016-ban előbb-utóbb ismét kompromisszumos jelöltek kerülhetnek a testületbe. Ámde addig is minden úgy történik, ahogy a Fidesz akarja, „Független” Alkotmánybíróság ide vagy oda.
