Az elmúlt években hiába emelkedett jelentősen a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, ennek döntő hányada a közmunkaprogram keretei között valósult meg, ráadásul a hazai statisztika azokat is beleszámolja a foglalkoztatásbővülésbe, akik külföldön dolgoznak.
Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a válság lecsengésével és néhány programnak köszönhetően a versenyszférában is emelkedett a foglalkoztatottak száma. A kép viszont jóval árnyaltabb, ha megnézzük a részadatokat. Egy uniós jelentésből ugyanis kiderült, hogy miközben a régió többi országában a versenyszférán belül elsősorban a magas jövedelemmel rendelkezők között emelkedett a foglalkoztatás, Magyarország szembe ment a régiós trenddel, és legnagyobb arányban az olcsó munkaerő létszáma emelkedett.
Ami még szomorúbb, hogy mindez a Fidesz gazdaságpolitikájával is összhangban van, hiszen maga Orbán Viktor is arról beszélt befektetők előtt, hogy Magyarország egyik fő vonzereje az olcsó munkaerő. Talán nem véletlen, hogy a miniszterelnök összeszerelő üzemként látja hazánk jövőjét.
Foglalkoztatási helyzetkép
A 2010-es kormányváltás óta jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és 2014-ben már jóval meghaladta a válság előtti szintet. A szimpla statisztika adatok alapján tehát egyértelműen sikernek könyvelhetnénk el a kormány foglalkoztatáspolitikáját, de jól tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik:
- Arányaiban a legnagyobb mértékben a közfoglalkoztatottak száma emelkedett, a téli közmunka (EU által finanszírozott program) bevezetése után számuk tartósan 200 ezer fő felett maradt. Ezt már csak azért is fontos kiemelni, mert korábban a szezonális tényező miatt - a közmunkások száma elsősorban a tavaszi és nyári időszakban volt magas - jelentős ingadozás volt megfigyelhető a foglalkoztatásban, a téli közmunka bevezetésével viszont hirtelen javulást figyeltek meg ezekben a hónapokban is.
- A hazai statisztika a foglalkoztatottak közé sorolja azokat is, akik külföldön dolgoznak, de lakcímük itthon van bejegyezve, számuk pedig az 50 ezret is meghaladja. Ezt azért fontos kiemelni, mert ez nem a hazai gazdaságpolitika pozitív eredménye, mi több, inkább egyfajta negatív indikátornak vehető, hogy egyre többen járnak át a szomszédos országokba dolgozni a jobb fizetés fejében.
- A hazai régiók között továbbra is nagy a különbség, a közmunka elsősorban a keleti országrészben tarol, ahol nincs más munkalehetőség, miközben a versenyszférában tapasztalt javulás inkább a Budapestre, Közép- és Nyugat-Magyarországra terjed ki.
- A fiatalok körében továbbra is nagyon magas a munkanélküliek aránya, nem véletlen, hogy sokan inkább kivándorolnak külföldre.
Kép forrása: portfolio.hu
Továbbra is tarol a közmunka
A Fidesz foglalkoztatáspolitikájának középpontjában továbbra is a közmunkaprogram áll.
2015. május-júliusban 139 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, ennek döntő többsége viszont a közmunkások (65 ezer) számának növekedéséből került ki, de a külföldön dolgozók száma is 14 ezerrel emelkedett.
Hogy mennyire fontos a kormánynak a közmunkaprogram, azt jól jellemzi, hogy a jövő évi költségvetésben is jelentős pénzeket fordítanak a közfoglalkoztatásra, ráadásul a közszférában is egyre többször fordul elő, hogy az olcsó munkaerőt közmunka keretében foglalkoztatják újra.
Mi a probléma a közmunkával?
Talán sokan nem értik, miért vélekedünk ennyire negatívan a közmunkaprogramról, mikor sokan, akik eddig szociális juttatásokból éltek meg, legalább most megdolgoznak azért a kis pénzért. A Ténytár szerint viszont a közmunka nem más, mint aktív szociális támogatás, mivel:
- Sok esetben az önkormányzatok csak lepapírozzák a munkát, miközben a közmunkás az adott héten maximum csak 1-2 órát dolgozott.
- A közmunka hozzáadott értéke gyakorlatilag nulla, nem igényel semmilyen szaktudást, a tanulási lehetőség minimális, emiatt pedig lehetetlen kikerülni ebből a csapdahelyzetből és átkerülni a versenyszférába.
- A kormány, illetve a helyi önkormányzat zsarolni tudja a közmunkásokat, hogy amennyiben nem a kormánypárt/önkormányzat kénye kedve szerint cselekednek, könnyen elveszhetik ezt a kis jövedelmüket is.
- A közmunkából származó jövedelem jelentősen a létminimumhoz elegendő szint alatt van.
Kép forrása: portfolio.hu
Olcsó munkaerő?
De nemcsak azzal van probléma, hogy a foglalkoztatásbővülés jelentős hányada a közmunka keretén belül valósult meg, hanem az is, hogy a versenyszférában elsősorban azoknak a létszáma emelkedett, akik képzetlen, olcsó munkaerőnek számítanak.
Egy Európára kiterjedő kutatás szerint Magyarország az úgynevezett "downgrade" (leminősített, hanyatló) kategóriába sorolható, ami azt jelenti, hogy a rossz fizetéssel rendelkező kvintilis (jövedelmi ötöd) emelkedett leginkább. Ezzel szemben a környező országokban, mint például Lengyelország, jelentősen emelkedett azoknak a száma, akik a nagyobb fizetéssel rendelkező kvintilisbe tartoznak (érdemes kiemelni, hogy a környező országok közül Szlovákia még nálunk is rosszabbul teljesített, mivel ott a jól fizetett állásások száma csökkent, ettől függetlenül azért nem lehetünk túlzottan büszkék, mert a magyar helyzetkép elkeserítő).
Az olcsó, képzetlen munkaerő arányának növekedése azért problémás, mert az alacsony hozzáadott értékű termékek termelése nem segíti elő az ország előrelépését a jelenlegi gazdasági helyzetből, ráadásul, ha Orbán Viktor álmának megfelelően egy összeszerelő üzemként szeretnénk elképzelni az országot a jövőben, akkor az azt jelenti, hogy a magyar kormány Kínával szeretne versenyezni, ami már pusztán a méretgazdaságosság miatt is képtelenség.
Ezzel viszont az a probléma, hogy miközben a Fidesz egy totálisan rossz ötlet mentén képzeli el az ország jövőjét, addig például (az 1,3 milliárd fős) Kínában egy fejlettebb régióban egy munkás már jobban keres, mint a magyar melós, ráadásul Kína is rájött, hogy nem feltétlenül az olcsó termékekben rejlik a jövő, így egyre inkább ők is az innovációkra helyezik a hangsúlyt.
Összefoglalva tehát a végén nem is Kínával kell majd versenyeznünk, hanem azokkal a keleti országokkal, amelyek szintén olyan olcsó termékeket állítanak elő, amelyekre már Kína sem hajlandó. Szép jövőkép, nemde?
Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a magyar munkaerőnek továbbra is magas adóteherrel kell szembenéznie. Az adó és járulékterhek levonása után az egyik legalacsonyabb nettó bérrel rendelkeznek a hazai munkások összehasonlítva a többi kelet-európai országgal. A 2011-es adóátalakítások után ráadásul az alacsony jövedelemmel rendelkező decilisek egyáltalán nem jártak jól, ahogyan azt már korábban is többször megírtuk.
A fiatalok elmennek az országból
A magyar fiatalok egy jelentős hányada nyilvánvalóan nem kér ebből a jövőből, így nem véletlen, hogy az elmúlt 5 évben százezrek hagyták itt az országot és mentek nyugatra, hogy tanuljanak, vagy a képzettségüknek megfelelően tisztességes bérért dolgozzanak. Ők is jól tudják, hogy Magyarország jövője nem az olcsó munkaerőben és az alacsony termelékenységben rejlik, hanem pont ennek ellenkezőjére kellene törekedni, azonban a Fidesz valamilyen oknál fogva erre nem hajlandó, és egy teljesen rossz útra tereli a magyar gazdaságot és munkaerőpiacot.
Az utolsó 100 komment: