A vasárnapi zárva tartás bevezetése olyan intézkedés volt a kormány részéről, amely minden magyar embert közvetlenül érint. Több szinten is megvizsgálhatjuk az intézkedés hatásait. Az új helyzet egyénenként is rendkívül bosszantó, hiszen sok embernek pont a vasárnap az egyetlen nap, amikor van szabad idejük vásárolni. Rendszerszinten az rajzolódik ki, hogy eddig bizonyíthatóan mintegy ezerötszáz ember veszítette el a munkáját a kötelező vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.
A lakosság döntő hányada nem támogatja a zárva tartást. A kereskedelemben dolgozóknak ráadásul emiatt leépítésekkel és fizetéscsökkenéssel (vasárnapi pótdíjak kiesése például) kellett szembenézniük. Mindemellett a törvény az olyan népszerű turista célpontokat is érintette, mint például a Balaton, ahol nyáron jelentős forgalomkiesés volt a kötelező bezárás miatt.
Miközben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) már több alkalommal elkaszálta a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatos országos népszavazási kezdeményezéseket, legutóbb pont egy teljesen értelmetlen kérdést fogadott el az NVI (Nemzeti Választási Iroda). Mindenekelőtt lássuk, hogyan jutottunk el idáig.
Fidesz: fanyalgástól a behódolásig
Mikor 2011-ben a KDNP bedobta a vasárnapi boltzár ötletét, Orbán Viktor még visszautasította azt. A miniszterelnök akkori érvelése szerint, amíg heti ötnapi munkából nem lehet megélni Magyarországon, addig nincs arra lehetőség, hogy a boltok vasárnap zárva tartsanak. Azóta beértük ez EU-s átlag bérszínvonalat Pedig a bérszínvonal és az egy főre jutó GDP szempontjából Magyarország még mindig Európa sereghajtói közé tartozik. Ha nem a bérek radikális javulása, akkor mégis mi az oka annak, hogy a kormány jókora hátraarccal beleállt a vasárnapi boltbezárás ügyébe?
Számos magyarázat létezik a Fidesz döntésére. Mi is írtunk arról, hogy a boltbezárás egyszerű gumicsontként is megállta a helyét akkoriban, amellyel a kínos ügyekről akarta a kormány elterelni az ország figyelmét. Ugyanakkor ez az intézkedés arra is jó volt, hogy a kormány helyzetbe hozza a jellemzően inkább kis és közepes boltmérettel rendelkező hazai élelmiszerláncokat, amelyek - véletlenül - éppen a Fidesz holdudvarába is tartoznak. Eközben jogszabályi úton a piac többi szereplőjét jókora versenyhátrányba szorították.
Egyértelműen látszik az is, hogy ez az ügy a KDNP létének önigazolásaként is szolgált. 2015 elején a KDNP már harmadszorra tűzte napirendre az ügyet, és bár nyilvánvaló, hogy a Fidesz-KDNP-koalícióban a felek nem egyenrangú szereplők, a Fidesz mégis megengedte, hogy két év próbálkozás után átnyomja a kormányzaton a KDNP a kezdeményezését.
Ezt egyrészt azért tehette a fenti okokon túl, mert a „Magyarország jobban teljesít” szlogennek ellentmondana, ha a párt megint azzal az érveléssel utasítaná el a kezdeményezést, hogy Magyarországon még mindig nem lehet megélni heti öt nap munkából. Másrészt, a vasárnapi zárva tartás ügye a KDNP létének önigazolásának megjelenítése, hiszen ez egyike a párt egyébként kevés önálló céljainak.
kép forrása: hvg.hu/Medián
A Policy Agenda elemzése a kialakult helyzetet „SZDSZ-effektusként” jellemzi. E szerint a kisebbik koalíciós partner annak ellenére erőlteti rá partnerére saját eszmerendszerét, hogy az komoly károkat okoz a koalíciós partner és az egész kormány népszerűségének is. Összefoglalva, Orbán Viktor politikai csapdahelyzetbe került, hiszen bár nyilvánvaló, hogy a vasárnapi zárva tartás még a fideszes szavazótáborban is rendkívül népszerűtlen intézkedés, ennek ellenére a koalíciós partner kezdeményezését többször már nem utasíthatta vissza a kormány.
Mit hozott a boltbezárás?
A vasárnapi zárva tartás bevezetése óta eltelt 8 hónap után látszódnak az intézkedés hatásai. Az biztos, hogy túlzásnak bizonyultak a 25-30 ezer ember elbocsátásáról szóló előrejelzések. A KSH adatai szerint eddig mintegy ezerötszáz ember veszítette el a munkáját a kötelező vasárnapi pihenőnap bevezetése óta.
Forrás: KSH
Az elbocsájtások számának alakulásának alapvetően két oka van: egyrészt, az online pénztárgép-rendszer bevezetése a több nyugtaadás mellett rákényszerítette a kereskedőket, hogy bejelentsék minden alkalmazottjukat - valójában tehát magasabb is lehetett az elbocsátottak száma. Másrészt, az áruházak meghosszabbították hétköznapi nyitvatartási idejüket, így a forgalom átterelődött a hét többi napjára.
Egy friss kutatás szerint a vasárnapi zárva tartás visszaütött az elméletben kedvezményezett kereskedőkre is. A magyar kézben lévő kisebb üzletek is rosszul jártak, hiszen a vásárlók, ha már hosszú sorban állást kell vállalniuk, inkább olyan helyekre – a hipermarketekbe – mennek vásárolni, ahol egy helyen mindent beszerezhetnek. Mindeközben a plázákban, bevásárlóközpontokban működő nagyjából tízezer magyar kisebb üzlet a vesztesek közé került, ezek teljesen bukták a vasárnapi forgalmat. Az intézkedés miatt adóbevételtől is elesett az állam, júliusban és augusztusban, az idegenforgalmi központok környékén pedig összességében akár 50-100 milliárd forint kieséssel is járt a költségvetés számára.
Lesz még ebből népszavazás?
Január óta különös dráma zajlik a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazás körül. Az MSZP számára azért fontos az ügy, mert egy, a zárva tartásról szóló népszavazás hosszú idő után az első látványos siker lehetne számukra a Fidesz felett. Ugyanakkor a népszavazási kezdeményezést a baloldali pártnak eddig nem sikerült átvinnie a Fidesz által feltöltött Nemzeti Választási Bizottságon.
A Fidesznek elemi érdeke, hogy ne legyen népszavazás, főleg, ne egy olyan időszakban, amikor a párt népszerűsége ismét emelkedő pályára állt. Erre pedig örömmel felhasználja a Nemzeti Választási Bizottságot is.
Hogyan lett a Nemzeti Választási Bizottság is fideszes gyarmat?
A Nemzeti Választási Bizottság (NVI) „független” tagjait a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad 9 évre választja, és ugyanez az elv érvényesül a területi és helyi választási bizottságokban is. A helyi választási irodák vezetői a polgármester irányítása alá kerültek, amely elméletileg és gyakorlatilag is politikai és egzisztenciális függőséget jelentett és jelent ma is – fogalmazza meg eléggé pontosan a helyzetet a Szalay-kör.
Így nem csoda, hogy a szocialisták hiába próbálkoztak többször is beadványukkal, minden esetben sikertelenül jártak. Mivel az NVI kizárja, hogy párhuzamosan két kezdeményezést is beadjanak ugyanarról a kérdésről, amikor a szocialisták be akarták terjeszteni a népszavazási kérdésüket, Thürmer Gyulától Schmuck Andor -közeli magánszemélyig, valaki mindig megelőzte őket.
A legkülönösebb eset pár hete történt, amikor egy Gercsényi Gabriella nevű asszony nagyjából fél perccel előzte meg népszavazási kezdeményezésével az MSZP-t. A szocialisták szerint valaki tájékoztathatta Gercsényit a háttérből, a nő azonban tagad. A hölgy szerint, akinek mellékesen olyan boltja van Tordason, ami vasárnap is nyitva lehet, kezdeményezése civil kezdeményezés, és állítása szerint azért nyújtotta be, mert azt szeretné, hogy azok is megszólaljanak egy népszavazáson, akik támogatják a törvényt.
Az NVB által már elfogadott, de azóta a Kúrián megtámadott, (s így egyelőre az aláírásgyűjtés megkezdése is várat magára) kérdés a következőképpen szól:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?
Jelenleg a történet ott áll, hogy a Kúriának 90 napja van dönteni az MSZP által megtámadott NVB-döntésről. Innentől két kimenetele lehet a dolognak:
- Ha a Kúria úgy dönt, helyben hagyja az NVB hitelesítő határozatát, akkor a szervezőknek négy hónapjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.
- Ha a Kúria megváltoztatja az NVB hitelesítő döntését, akkor újra megnyílik a lehetőség a témában népszavazási kérdés benyújtására.
Bárhogy is lesz, a megoldás csúszik, a jelenleg benyújtott kérdés pedig a Fidesz malmára hajtja a vizet: az igennel az emberek a kormány döntését támogatják, a nemmel viszont úgy döntenének, hogy vasárnap minden boltnak nyitva kell tartani. Az MSZP végtelennek tűnő drámája tehát tovább folytatódik. a nyertes egyértelműen a Fidesz-KDNP, hiszen amíg nincs népszavazás, addig az arcvesztés veszélye sem fenyeget. A vesztesek pedig egyértelműen egyrészt azok a hétköznapi emberek, akiknek, bár vasárnap lenne végre szabadidejük vásárolni, ezt továbbra is munka után, hullafáradtan kell lezavarniuk, másrészt azok a dolgozók, akik elestek a vasárnapi pótléktól.
Az utolsó 100 komment: