Az oktatás állapota Magyarországon mára rendkívül rossz állapotba került. A pedagógusoknak arcátlanul alacsony fizetésért kapkodva kell leadniuk az előírt óriási mennyiségű, rosszul strukturált tananyagot, és hiába a megnövelt óraszám, a tanárok ettől csak túlterheltebbé válnak, a nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztésére már alig marad idő.
Az oktatás alacsony színvonala a nemzetközi PISA-teszteken produkált lesújtó eredményekben is visszaköszön, az oktatásra fordított költségvetési kiadások pedig évről-évre csökkennek. Az új, központosított rendszerben az akadozó adminisztráció, a folyamatosan csúszó kifizetések és a fejetlenség a legfőbb jellemzők, ezen kívül még a pedagógus-életpályamodell sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az egész napos általános iskolai tanítás a gyakorlatban csupán értelmetlen kényszernapközi, a kötelező mindennapos testnevelés teremhiány miatt sokszor megoldhatatlan feladat, a kötelező hit- vagy erkölcstan pedig sokak számára elvi okokból elfogadhatatlan kötelezettség.
Forrás: 444.hu
Tüntetések, Palkovics László és a feláldozhatók
Nem csoda, hogy megérett a helyzet egy országos tiltakozáshullámra, amelyet januárban a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai indítottak el nyílt levelükkel, és amelyhez az azóta eltelt hónapokban majdnem ötszáz iskola csatlakozott. Mára pedig több pedagógustüntetés is lezajlott már az ország különböző településein. Tantestületek nyílt levelekben, pontokba szedett követelésekben adtak hangot elégedetlenségüknek a kormány elhibázott oktatáspolitikájával szemben.
Az elégedetlenség és a tüntetéshullám hatására leváltották Czunyiné Bertalan Judit oktatási államtitkárt, aki ezentúl digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosként dolgozik majd. (Érdekességképpen: a friss PISA-teszt eredményei alapján a magyar diákok digitális szövegértése a legkatasztrofálisabb.) Helyére Palkovics Lászlót ültetik, aki ezelőtt Hoffmann Rózsát váltotta a felsőoktatási államtitkári székben - Palkovics ezentúl egy személyben felel majd a felső- és a közoktatásért is. Az azonban teljesen nyilvánvaló, hogy a bábuk cserélgetésével nem fog megoldódni a helyzet - ennek a véleménynek egyébként a Pedagógusok Szakszervezete is hangot adott.
Palkovics László ezúttal is játssza a rá kiosztott szerepet: színre lépett a megfontolt, határozott államférfi, aki majd rendet tesz elődje után. (A hallgatói megmozdulások során Hoffmann Rózsa személyét jóval több kritika érte, mint most Czunyiné Bertalan Juditét.) Fontos látni azonban azt is, hogy az államtitkárok mindvégig csupán végrehajtói voltak Orbán Viktor központosító oktatáspolitikai elképzelésének, menesztésükről is a miniszterelnök hozta meg a döntést.
Palkovics László a nol.hu-nak azt mondta, hogy a Klik megszüntetése szerinte nem indokolt, csupán finomítani kell a rendszeren, a kritikákat pedig komolyan veszik majd. Hangsúlyozta azonban, hogy továbbra is az orbáni irányt tartja jónak.
Köznevelési Kerekasztalt szervezett a kormány - úgy tűnik, saját magának
Ennek szellemében zajlott le február 9-én a köznevelési kerekasztal, amelynek eredménye a következő: átalakítják a Klik költségvetését, egyszerűsítik az iskolai közbeszerzéseket, az iskolaigazgatók bankkártyát kapnak, amellyel ők is el tudnak majd intézni javíttatásokat, beszerzéseket, sürgős kiadásokat - mérsékelve ezzel az eddigi teljes pénzügyi önállótlanságot.
Ez nem butaság, hiszen több kritika is érte a Klik-et lomhasága és fizetésképtelensége miatt. Rengeteg iskolába a pedagógusok vették meg a tanításhoz szükséges krétát, csúszott a pedagógusi bérek kifizetése (amelyek OECD-szinten egyébként nálunk a legalacsonyabbak), a Gyöngyöstarjáni Általános iskolában pedig elmaradt a tanítást, mert a Klik nem fizetett és ezért elzárták a gázt.
Ezen kívül döntöttek arról is, hogy rendezik az elmaradt jövedelemkifizetéseket, intézkednek a nyugdíjaskorúak foglalkoztatásáról és lerövidítik a tanfelügyeleti intézményi önértékelési folyamat, hogy ezzel csökkentség a tanárokra nehezedő adminisztrációs terhet. A kerekasztal ezentúl kéthetente ülésezik majd, sorra véve a közoktatással kapcsolatban felmerülő eszméletlen mennyiségű problémát.
Az új államtitkár tantervi változtatásokra is adhat lehetőséget, azonban egy biztos: a központosított rendszer marad, a tankönyvpiacot sem tervezik ismét piacosítani. A kerekasztalon egyébként zömmel olyan kormányközeli, oktatáshoz kevéssé kötődő szervezetek vettek részt, mint például a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége vagy a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete. Ezeken a szervezeteken kívül szakértőként meghívták a tiltakozáshullám kezdőlöketeként számon tartott, a nyílt levelet megfogalmazó miskolci iskola igazgatóját.
És hogy mi a helyzet a szakszervezetekkel? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elégedettségét fejezte ki a kerekasztalon lezajlott egyeztetés után, a Pedagógusok Szakszervezete pedig nem jelent meg az eseményen. Ők sztrájkbizottságot alakítottak, és külön tárgyalásokat folytatnak a kormánnyal.
Ígéretesnek mondható, hogy a pedagógusok egyetlen követelésére sem hangzott el egyértelmű válaszként a „nem” a tárgyaláson. Annyi biztos, hogy a pedagógusok tüntetéssorozatát kiváltó nyílt levél legfőbb követeléseiből jó párra nem adott egyértelmű választ a kormány, s amelyeket megígért, azokkal is jó lesz vigyázni: 2013-ban is elhangzottak az ígéretek a pedagógusok és a szakszervezetek leszerelésére, majd jött a további pusztítás. Ugyanígy, ígérethalmazokkal szerelte le a kormány az orvosokat is nem is olyan régen, aztán persze a beígért béremelés már elmaradt.
Nagy bajok vannak a Klik-kel
Miközben egyes ügyekben kompromisszum késznek mutatkoznak, a fideszes politikusok teljes mellszélességgel kiállnak a Klik intézménye mellett, és azt már világossá tették, hogy rendszerszintű változtatásokra a kormány nem hajlandó. Pedig a Klik egyértelműen megbukott, ez pedig már az utóbbi években is kiderült.
Bár Czunyiné a leváltása után két nappal is foggal-körömmel védte a százszor megbukott Klik-et, szakértők szerint éppen a központosított rendszer szüli azokat a problémákat, amelyek jelenleg is fojtogatják a magyar oktatási rendszert. Még az EMMI háttérintézménye, az Oktatási és Fejlesztési Intézet szerint is rendszerszintű problémákkal állunk szemben. Kutatásuk arra a megállapításra jut, hogy a Klik szinte csak hátrányokat rejt magában: „A központosított fenntartás előnyei a kutatás idején nem rajzolódtak ki” - áll a dokumentumban.
[A] Klik csak akadályozza az iskolák mindennapi működését, a tankerületeket a stratégiai gondolkodás teljes hiánya jellemzi; az intézményeket úgy fosztották meg autonómiájuktól, hogy a szakmai kérdésekben nem látni semmi előrelépést, az igazgatók pedig lehetetlen helyzetbe kerültek az átszervezés miatt. [...] Amit hivatalosan célul tűztek ki, abból nem nagyon látszik semmi megvalósulni, ellenben létrejött egy titkolózó, az intézményeket gúzsba kötő, koncepció nélküli szisztéma, amiben mindent felülről akarnak irányítani, de annyira végiggondolatlan az egész, hogy még az irányítók sem láthatják át igazán, hogy mi történik a rendszerrel - írja a tanulmány. (forrás: index.hu)
Jelenleg úgy néz ki, hogy marad ez a túlközpontosított, a tanárokat végrehajtóvá devalváló rendszer. Ezt pedig egyértelműen nem az egykori közoktatási államtitkárnak, Hoffmann Rózsának, nem is a most leváltott utódjának, Czunyinénak, hanem személyesen Orbán Viktornak köszönhetjük, aki inkább egy újabb államtitkárát engedte el, minthogy a rendszeren változtasson. Mindenesetre mi kíváncsian várjuk, milyen eredményeket hoz majd a kormány bejelentett „finomhangolási” stratégiája. Talán arra elég lesz, hogy a lázongó pedagógusok indulatait elsimítsák - egy ideig.
