A parlament előtt van az a Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által jegyzett módosító javaslat, amely értelmében az iskolaszövetkezetek tevékenységét a jövőben a szövetkezeti törvény szabályozza majd a Munka törvénykönyve helyett. Szatmáry szerint az előterjesztés biztosít minden eddig meglévő jogosítványt számukra, ez azonban nem igaz! A diákok foglalkoztatásának a szabályozása ugyanis kikerülne a Munka törvénykönyvéből, ennek következtében több mint 130 ezer diák csak statisztikailag lesz munkavállaló, de jogilag nem.
A törvényi változtatással azt akarhatják elérni, hogy ne kelljen ugyanazt a bért fizetni a diákoknak, mint az ugyanazon munkahelyen ugyanazt a munkát végző főállásúaknak. A tervezett módisítások durva módon sértik a munkavállaló gazdasági és szociális jogait és érdekeit, a Fidesz azonban a jó szokásához híven képviselői indítványként terjesztette a Ház elé a most tárgyalt javaslatot, így megspórolva azt, hogy bármi egyeztetés legyen a törvénymódosításról.
Mintegy 130 ezer diákról van szó...
Az iskolaszövetkezeti rendszer 1983 óta létezik, és igazi hungarikumnak tekinthető: ehhez hasonló piaci szerepet betöltő szervezeti formára nincsen példa külföldön. Egy olyan speciális szabályok alapján működő, gazdálkodó szervezetről beszélünk, amely nappali tagozatos diákok részvételével működik, és számukra az időbeosztásukhoz igazodó munkalehetőségek felkutatásával és lebonyolításával foglalkozik. Mivel ez a foglalkoztatási forma legális munkavégzést tud nyújtani, így az iskolaszövetkezetek segítenek abban, hogy a diákokat ne a fekete- és szürkegazdaságban foglalkoztassák.
Évente mintegy 180-200 ezer diákot érint a diákmunka, közülük 130 ezren végzik azt iskolaszövetkezeteken keresztül. A Fidesz egyik nagy trükkje volt még 2011-ben, hogy adminisztratív eszközökkel elérte, ez a szám megjelenjen a foglalkoztatottsági statisztikában: korábban ugyanis a Munka törvénykönyve nem szabályozta ezt a speciális jogállást, azonban hála a Fidesz „leleményességének”, a változtatások után rövid időn belül közel 3,5 százalékkal növekedhetett a foglalkoztatottak száma.
Az iskolaszövetkezet előnyei
Az iskolaszöveteteknek rendkívül fontos társadalmi szerepe van: a fiatalok először ezen keresztül találkozhatnak munkahelyi elvárásokkal és sajátíthatják el a munkafegyelmet, így biztosítva lehetőséget a későbbi elhelyezkedéshez szükséges munkatapasztalatok megszerzéséhez.
A diákok számára további előnyökkel szolgálhat az, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatják: jelenleg a munkavégzésesükre szigorú jogi előírások vonatkoznak, hiszen a Munka törvénykönyve különösen védi a fiatal munkavállalókat. A munka világába belépő diákoknak lehetőségük van arra, hogy munkaszerződést kössenek, megismerjék a vonatkozó jogszabályokat, illetve, ami a legfontosabb, megkaphassák a Munka törvénykönyve általi védelmet. A Fidesz azonban a most benyújtott módosító javaslatával a fiatal munkavállalók jogainak csorbítására készül.
Így készül jogfosztásra a kormány...
Az országgyűlés előtt fekszik az a módosító javaslat, amely értelmében az iskolaszövetkezetben lévő diákok a jövőben nem munkavállalók lennének, hanem a polgári törvénykönyvnek megfelelő megbízási szerződés alapján dolgoznának, azaz a változtatások következtében a foglalkoztatásuk szabályozása kikerülne a Munka törvénykönyvéből, és azt teljes egészében a szövetkezeti törvény szabályozná. Szatmáry Kristóf fideszes képviselő szerint az előterjesztés biztosít minden eddig meglévő jogosítványt számukra, ez azonban nem igaz!
Ha az iskolaszövetkezetben dolgozók foglalkoztatásának a szabályozása kikerül a Munka törvénykönyvéből, az durva módon fogja sérteni a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeit. Többek között el fog tűnni a különbségtétel a fiatal és a nem fiatal munkavállaló között. A Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény 114. §-sa nem fog érvényesülni, például a nyolc órás foglalkoztatási korlát vagy éppen a több jogviszonyra kiterjedő összeszámítás. A törvényjavaslat szerint a diákok kikerülnek például bármiféle Kollektív Szerződés lehetőségének hatálya alól, és nem lesznek automatikusan foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatra kötelezettek. Vége az „egyenlő munkáért egyenlő bért”-elv alkalmazhatóságának.
Néhány konkrét példa, hogy miért problémás a törvénymódosítás. Elviekben semmilyen különbség sincs az áruházban a kasszában dolgozó vagy árut feltöltő diák és főállású felnőtt között, vagy egy gyorsétteremben hamburgert készítő diák és a főállású felnőtt között. Ugyanígy nincs különbség egy iskolaszövetkezetes diák, egy főállású és egy kölcsönzött munkaerő között, ha például egy gyártósornál pontosan ugyanazt a munkát kell végezniük. Mégis, ugyanazon a jogok a diák munkavállalónak 2017. január egytől nem fognak járni. Ez több mint százezer diák számára hatalmas és döbbenetes jogfosztást jelent.
A fideszes törvényalkotók nem veszik figyelembe azt, hogy az iskolaszövetkezeteknek nem csupán munkáltatói, hanem érdekvédelmi feladata is van. Az iskolaszövetkezeti tagok – akiknek az átlagéletkora mindösszesen csak 17,6 év – életkoruknál és tapasztalatlanságuknál fogva rendkívül kiszolgáltatottak. Éppen ezért fontos az, hogy az iskolaszövetkezetek a harmadik féllel, azaz a szolgáltatás fogadójával szemben képviseljék a diákok érdekeit és jogait.
Amennyiben azonban a törvényi változtatások után nem a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatálya alatt kell dolgozniuk a diákoknak, akkor az iskolaszövetkezeteknek már nem lesz min „őrködni”, hiszen a garanciális jogok jó része munkaviszonyon kívül nem kérhető majd számon. Éppen ezért teljesen érthetetlen, hogy Kott Zoltán, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) alelnöke miért is üdvözölte a most tervezett törvényi változtatást, ezáltal a Fidesszel közösen küzdve a diákok érdekei ellen.
Kiszámíthatatlan kormány
A Fidesz teljesen következetlenül áll a dolgokhoz: mint a régi, 2012 előtti, mint az új, 2012 utáni Munka törvénykönyvben szerepeltek az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírások, most azonban ezeket a pontokat mégis kivennék a törvényi szabályozásokból. Ezen kívül az is figyelemre méltó, hogy csak az elmúlt két évben a parlament háromszor módosított az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírásokon (éppen a napokban lépett hatályba a szabályozás nemrégiben elfogadott módosítása). Mindezeken felül a Fidesz, jó szokásához híven képviselői indítványként terjesztette a Ház elé a most tárgyalt javaslatot, így megspórolva azt, hogy bármi egyeztetés legyen a törvénymódosításról.
Ha elfogadja az országgyűlés a törvénymódosítást, akkor a diákok csak statisztikailag lesznek munkavállalók, de jogilag nem. A módosítás rejtett célja az, hogy ne kelljen ugyanazt a bért fizetni a diákoknak, mint az ugyanazon munkahelyen ugyanazt a munkát végző főállásúnak, és ne kelljen ugyanazt a szabadságot kiadni. A kormány azzal tudná megvédeni a fiatal munkavállalókat, ha a munka világában tartja őket és munkaviszony marad a foglalkoztatásuk. A mostani változtatások azonban egyáltalán nem szolgálják a fiatal munkavállalók érdekeit.
A bajokat csak tetézi, hogy már most is kötelezettségszegési eljárás van Magyarország ellen, valószínűleg azért, mert a Munka törvénykönyve különböző módon szabályozza a diákszövetkezetek és a többi más foglalkoztatottsági formában lévők esetében a szabadságot. Jelenleg az iskolaszövetkezetben lévő diákok sajátos helyzetük miatt - például egy részük csak hétvégén tud dolgozni - nem kell alkalmazni a szabadságot, hiszen problémás kiválasztani azt, hogy melyik az a 13. nap, amit ki kell nekik adni. A Fidesz erre találhatta ki azt, hogy akkor az egész diákszövetkezetet kiveszik a rendszerből, ez azonban nem lehet megoldás, hiszen ezzel a lépéssel jelentős jogokat is elvesznek az érintettektől. Remélhetőleg a kötelezettségszegési eljárás pontos oka rövidesen kiderülhet, hiszen az MSZP-és Gúr Nándor már két kérdést is benyújtott az országgyűlésnek, hogy kiderítse, mit is tartalmaz a diákok munkavégzését érintően az Európai Bizottság által indított eljárás.
