A magyar miniszterelnöknek beszélnie kellene az oktatás és az egészségügy borzalmas állapotáról, vagy éppen a Queastor-ügy és a Matolcsy vezette MNB-alapítványok 250-250 milliárdjának a sorsáról, de ehelyett, amikor végre hetente egyszer megszólal a kormány által kézi vezérelt közmédiában, akkor ott csak egyetlen dologról hajlandó hosszasan beszélni: a menekültválságról.
Amellett, hogy az egykori Soros-ösztöndíjas Orbán, és szintén Soros-ösztöndíjas párttársai „sorosoznak” reggeltől estig, háttérhatalmakról és különböző összeesküvésekről hablatyolva, a magyar miniszterelnöknek sikerült több meredek dolgot is állítania péntek reggeli interjújában: Tényleg Magyarország és a régió államai lennének az EU gazdasági motorjai úgy, hogy hazánk gazdasága 0,8 százalékkal csökkent negyedéves alapon? Brüsszel pedig biztosan meg fog hátrálni kvótaellenes népszavazástól?
Kép forrása: Marabu karikatúrája
Soros György a patás ördög?
Közép-Európában létezik egy háttérhatalom, ami Soros György nevéhez köthető, és ő az amerikai Demokrata Párt támogatója is, ezért bár a száj Clintoné, a gondolat Soros Györgyé
(Orbán Viktor május 20-án, a Kossuth Rádió reggeli műsorában)
A „sorosozás” a miniszterelnök szájából nagyon álságos, tudniillik a teljes Fidesz, sőt, a párt holdudvara is tele van „Soros-fiókákkal”, akik annak (is) köszönhetik karrierjüket, hogy a Soros pénzén tanulhattak. Nem titok, hogy Orbán Viktor, Németh Zsolt és Szájer József is az amerikai üzletember támogatásával tanulhatott nemzetközi hírű egyetemeken.
(Hogy pontosan mit is akar Soros György, mi is az a 6 pontos terve a menekültkérdés megoldása érdekében, illetve hogyan lett mecénásból közellenség, arról korábban már itt írtunk.)
Orbán Viktor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta. Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen Szájer József, a Fidesz EP-képviselője és Németh Zsolt külügyi államtitkár is. Egykor az alapítvány támogatásában részesült Kövér László házelnök és Stumpf István alkotmánybíró is.
A listát nézve korántsem meglepő, hogy 1992-ben a Fiatal Demokraták Szövetsége még teljes vállszélességgel állt ki a Soros Alapítvány mellett, amely „aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb légkör kialakulásához”. A szép barátságnak azonban már rég vége, Soros Györgyből, a Fidesz változásával párhuzamosan ellenség lett. 2015 októberi rádióinterjújában is „sorosozott” már egyet a miniszterelnök, és úgy tűnik, Orbán a 2018-as választásokig még jó néhányszor fogja szidni a médiumokban volt kenyéradóját.
Európa gazdasági motorja?
Európa gazdasági motorja Közép-Európában van. Tehát ha Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, és ide kapcsolom Romániát is, nem nyújtana olyan teljesítményt, amilyet, akkor az európai unió átlagos gazdasági teljesítménye nem hogy nőne évről évre, hanem csökkenne. [...] Az Európai unió súlypontja az folyamatosan Közép-Európa irányába mozdul el. Közép-Európa és Németország együtt ma lassacskán bekövetkezik az, hogy ezt nevezhetjük Európa magjának. (Orbán Viktor)
A legfrissebb adatok alapján a magyar gazdaság 2016 első negyedévében 0,5 százalékkal növekedett éves alapon (2016Q1/2015Q1), és 0,8 százalékkal csökkent negyedéves alapon (2016Q1/2015Q4). Mindez azt jelenti, hogy hazánk jóval a várakozások alatt teljesített az első negyedévben, így igen nehezen lehet Magyarországot az Európai Unió egyik motorjának nevezni.
Hogy mennyire rosszak az első negyedéves adatok, azt jól jellemzi, hogy negyedéves alapon nézve abszolút sereghajtók vagyunk az Európai Unióban (még Görögország is megelőz minket!). Éves alapon nézve pedig egyedül a továbbra is recesszióban lévő Görögország van mögöttünk. Az uniós átlag 1,7 százalék volt az első negyedévben, miközben a magyar gazdaság szerény 0,5 százalékos növekedést tudott produkálni.
Ha megnézzük, hogy Magyarországon kívül hogyan teljesítettek gazdaságilag a régió országai, az sem támasztja alá Orbán mondanivalóját. Az igaz, hogy Románia és Szlovákia negyedéves alapon (2016Q1/2015Q4) szépen növekedett, de például a sokkal jelentősebb lengyel gazdaság csökkenést produkált. Ezen kívül felvetődhet az a kérdés is, hogyha Nyugat-Európa gazdaságilag leáldozóban van, akkor miért nem áramlanak tömegesen a mi térségünkbe brit, francia, belga vagy éppen holland fiatalok, és miért a mi fiaink-lányaink lépnek le a „haldokló” Nyugatra.
Brüsszel biztosan meg fog hátrálni?
A népszavazás az egyetlen olyan dolog, amelyet Brüsszelben sem lehet félvállról venni. Ha sikeres lesz a magyarországi referendum, Brüsszel meg fog hátrálni. (Orbán Viktor)
Orbán arra számít, hogy egy sikeres népszavazás Brüsszelt is megállásra készteti majd, mert ha az emberek „világos, jogilag korrekt módon nyilvánítják ki a véleményüket”, akkor a brüsszeli politikusok meg fognak hátrálni. Arról, hogy mennyire nem világos vagy jogilag korrekt amúgy a népszavazás, arról a 444.hu írt részletesebben.
A portál felhívta arra a figyelmet, hogy már kérdés megfogalmazásával több gond is akad. Egy országos népszavazásnak a hatályos magyar törvények és az Alaptörvény szerint olyannak kell lennie, hogy az eredménye az Országgyűlés számára fogalmazzon meg egyértelmű kötelezettséget, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben. Ez a kérdés viszont nem ilyen, ugyanis a megfogalmazás alapján a kérdés tárgya egyáltalán nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.
A legnagyobb probléma azonban egyértelműen az, hogy nemzetközi szerződéseket népszavazással felülírni nem lehet. A lisszaboni szerződésnek is nevezett aktuális EU-s alapszerződés kimondja, hogy sok ügyet - és ide tartozik a kötelező kvóták ügye is - a tagállamok minősített többséggel is elfogadhatnak. Vagyis ha elég tagállam szavaz együtt egy konkrét ügyben, akkor azt el kell fogadniuk a nemmel szavazóknak is. Ezt Magyarország is vállalta, olyannyira, hogy a fideszes képviselők támogatásával Magyarország az elsők között ratifikálta a lisszaboni szerződést – írja a 444.hu.
Figyelemelterelés, hogy ne a valódi problémákról beszéljünk
Mostanság több olyan, a kormány számára kényes ügy is van a levegőben, amelyeket jobb lenne, ha a nép egyszerűen csak elfelejtene. Eltűnt 250 milliárd forint a Quaestor-ügynek következtében. Úgy tűnik azonban, Tarsoly Csaba, a bank igazgatója szabadon megúszhatja az egészet. Matolcsy Györgynél, Orbán jobbkezénél sem egyértelmű, hogy a jegybank mire is költötte azt a pénzt, amelyet a kényszer-forintosításon nyertek a devizások megmentése címén az ő kárukra.
Orbán nem beszél arról, hogy miért él az ország lakkosságának a legalább 20 százaléka súlyos anyagi nélkülözések közepette, és ezt hogyan lehetne megszüntetni. Miért borzalmas a magyar egészségügy helyzete, és ezen hogyan lehetne változtatni. A menekültkérdéssel is foglalkozni kellene, azonban a „sorosozás” csak arra jó, hogy a magyar társadalom figyelmét eltereljék az ország valódi problémáitól.
Mostantól egészen a 2018-as választásokig (de legalább a népszavazásig) a migránsozás lesz a kulcstéma, a közmédia a tévén és a rádión keresztül fogja sugározni „háttérhatalmakról” zagyválva az összes beteges összeesküvés-elméletet, és mindezt természetesen az adófizetők pénzéből.
