Nemrégiben visszhangzott a sajtó Soros György nevétől, mint a „háttérhatalmak” egyik képviselőjétől, aki Lázár János szerint pénzeli Obama azon tervét, hogy minél több muszlim érkezhessen Európába a menekültáradattal. (De Orbán és Szijjártó nyilatkozatai sem szóltak másképpen.)
Ha a háttérhatalom szó azon jelentését vesszük szemügyre, amelyet fideszes körök igyekeznek belesulykolni a fejünkbe, vagyis az ádáz hatalomkoncentrációt, amit a „tudjukkik” irányítanak, akkor felmerül a kérdés: vajon mi van azokkal a külföldi milliárdosokkal, akik nagy befolyással rendelkeznek az országban, ám mivel egyikőjük sem Soros György, ezért kormányszinten fel sem merül a nevük.
Soros György, a patás ördög?
Közép-Európában létezik egy háttérhatalom, ami Soros György nevéhez köthető, és ő az amerikai Demokrata Párt támogatója is, ezért bár a száj Clintoné, a gondolat Soros Györgyé.
(Orbán Viktor május 20-án, a Kossuth Rádió reggeli műsorában.)
A „sorosozás” a miniszterelnök szájából nagyon álságos, tudniillik a teljes Fidesz, sőt, a párt holdudvara is tele van „Soros-fiókákkal”, akik annak (is) köszönhetik karrierjüket, hogy a Soros pénzén tanulhattak. Nem titok, hogy Orbán Viktor, Németh Zsolt és Szájer József is az amerikai üzletember támogatásával tanulhatott nemzetközi hírű egyetemeken.
A listát nézve korántsem meglepő, hogy 1992-ben a Fiatal Demokraták Szövetsége még teljes vállszélességgel állt ki a Soros Alapítvány mellett, amely „aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb légkör kialakulásához”. A szép barátságnak azonban már rég vége. Soros Györgyből, a Fidesz változásával párhuzamosan ellenség lett. 2015 októberi rádióinterjújában is „sorosozott” már egyet a miniszterelnök, és úgy tűnik, Orbán a 2018-as választásokig még jó néhányszor fogja szidni a médiumokban volt kenyéradóját.
Soft power = háttérhatalom?
Az index.hu rákérdezett a fent említett rádióinterjú tartalmára. Ebből derült ki, hogy a háttérhatalom szó orbáni lefordítása soft power-t, vagyis puha hatalmat takar. A dolog furcsasága csupán annyi, hogy a köztudatban egy olyan kép él a háttérhatalom szó hallatán, mint egy ismeretlen, titokzatos hatalomkoncentráció, amelyet a háttérből nem megnevezett, ám mindenki által tudott személyek irányítanak. A kormánypárt is ezt a képet igyekszik erősíteni.
Most azonban más a helyzet. Orbán szerint a háttérhatalom egyet jelent a Joseph Nye által meghatározott soft power-rel, amely szerint egy ország nemcsak katonai, gazdasági erején keresztül gyakorol befolyást egy másik országra, hanem az adott ország, és esetleg annak kormányához köthető üzleti körök a másik országban működő civil szervezeteket támogatnak például úgy, hogy a demokratikus jogokért, a demokratikus gondolkodás erősítéséért küzdenek az adott országban. Vagyis, egy adott állam fizetség és kényszer nélkül ér el bizonyos dolgokat.
Így viszont a háttérhatalom szó hallatán nem kell rosszra gondolnunk, hiszen e szerint Soros György nálunk is a demokratikus jogok terjesztéséért küzd, hiszen a Norvég Civil Alap és a Svájci-Magyar Civil Ösztöndíj Alapok kapcsán is háttérhatalmat emlegettek – ők pedig olyan területen tevékenykedtek aktívan, amelyen a magyar állam nem – mint a közösségépítés, társadalmi integráció, adománygyűjtés, prostitúció elleni felhívás vagy a természeti értékek megőrzése.
Tehát, ha Orbán értelmezését vesszük alapul, még több háttérhatalom kellene Magyarországra.
Érdekességképpen, Kovács Zoltán 2012-ben államtitkárként a következőket mondta az említett „háttérhatalomról”: „a soft power” a hatalom lágy megnyilvánulása, és ennek ereje, jövője a civil társadalomban van, de ezen a területen Magyarország nem áll túl jól. Csaknem ötvenéves hiányt kell pótolni, hiszen a kommunista hatalomátvételkor igyekeztek felszámolni a civil társadalom infrastruktúráját”.
Kormányközeli „háttérhatalmak”
Vannak bizony szép számmal olyan milliárdosok, akik „itt vannak az országban” – ám mivel egyikőjük sem Soros György, ezért kormányszinten fel sem merül a nevük. Az mno.hu készített róluk egy gyűjtést:
Lázár János a németekkel van jó viszonyban: Klaus Mangold, aki Baden-Württembergben Oroszország tiszteletbeli konzulja, a Daimler egykori főnöke, Moszkva és Budapest közötti közvetítő a paksi beruházással kapcsolatban, aki azon ténykedik, hogy enyhüljenek a Moszkvával szembeni szankciók. Tanácsadó cége azokat a vállalatokat segíti, amelyek Kelet-Európa és Oroszország felé orientálódnának.
Itt van még Thomas Lindner is, aki egy vagyonos német tűgyártó vállalat vezetője, illetve Marie von Degenfeld grófnő férje, akik tokaji kastélyában és szőlészetében Lázár gyakran megfordul.
De ilyen például a Galatasaray futballklub volt elnöke, a török Adnan Polat, aki a török külkereskedelmi szövetség magyar tagozatát vezeti. Az ő cégeit bízta meg a magyar külügy nyolc kereskedőház létrehozásával Törökországban, Görögországban és Cipruson. De közben gyűjti is a magyar műemlék épületeket, sorra fejleszti és vásárolja fel a magyar ingatlanokat.
Adnan Polat és Ghaith Pharaon
A magyar külügynek fontosak a jordáni és a török kapcsolatok – ebben Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István is segítenek. Ghaith Pharaon, szaúdi milliárdosnak is vannak Magyarországon befektetései jordáni szálon köthető cégek révén. Pharaonnál felmerült, hogy ő kapja meg a Várban a Nemzetgazdasági Minisztérium melletti ingatlant, de övé a seregélyesi Zichy-Hadik-kastély, sőt valószínűleg a József nádor téri volt Postabank székház (a volt hajléktalanszálló, jövőbeli luxusszálló) is. De a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak is van vele közös részvénytársasága.
Habár Orbán Viktor szerint Pharaon a magyar törvényeket betartja és tevékenységének nincs nemzetbiztonsági kockázata, mégis felmerül a gyanú, hogy valóban hihetünk-e mindennek, hiszen Lázár János, aki a hírszerzésért is felelős, egy kormányinfón azt állította, hogy még csak hallani sem hallott róla. Ez már csak azért is fontos, mert 2008-ban a Forbes szerint a világ 10 legkeresettebb fehérgallérosai között volt, sőt 2002-ben az derült ki, hogy az iszlám pénzügyi hálózattal is kapcsolatban van, akikhez az Al-Kaida is kötődik. Már az FBI is megkereste őt amerikai pénzintézetek bedöntése miatt.
Akkor most dönthetünk: a terrorista kapcsolatairól elhíresült Pharaon-tól, vagy Soros Györgytől, mint „háttérhatalomtól” kellene jobban nekünk és a kormánynak aggódnunk?
