A brit népszavazás eredménye után több ismert fideszes politikus is meggondolatlanul nyilatkozott: Lázár János és Kovács Zoltán is az Unióból való kilépésre szavazna, ha lenne ilyen népszavazás Magyarországon. Még ha magánemberként is képviselték a véleményüket, az ügy elgondolkodtató, mivel kormánypárti politikustól eddig ennyire egyértelműen még nem lehetett hallani, hogy az Unió ellen szavazna.
A Fidesz és Brüsszel viszonya 2010-től kezdődően rossznak mondható, így talán nem véletlen, hogy 2016-ig odáig jutottunk, hogy a kormánypárti politikusok nemcsak ostorozzák az Európai Uniót, hanem nyíltan arról beszélnek, hogy talán előnyösebb lenne az Unión kívül. Szerencsére még kisebbségben vannak ezek a vélemények a kormányon belül, Orbán Viktor, vagy éppen Kövér László is kiállt a tagság mellett, viszont abban mind egyetértettek, hogy az Unió intézményrendszere rosszul működik.
De miért romlott meg ennyire a viszony az Unió és a Fidesz között? Miért hidegült el a Fidesz még a Néppárt egy részétől is? És mi lenne velünk, ha kilépnénk az Unióból?
A Fidesz és Brüsszel kapcsolata
A magyar kormány és Brüsszel kapcsolata közel sem nevezhető felhőtlennek, amely egészen 2010-ig nyúlik vissza. Miután a Fidesz kormányra került, gazdaságpolitikájának megvalósításához lazább költségvetési politikára lett volna szüksége. Orbán Viktor kopogtatott is az uniós vezetőknél, hogy nézzék el, ha 7 százalék körül alakulna a költségvetési deficit. A miniszterelnöknek azonban nem volt szerencséje, a görög adósságválság ekkor robbant, és Brüsszel amúgy sem volt elnéző a tagországokkal a pénzügyi válság után. Így Orbán Viktornak gyorsan le kellett mondania arról, hogy laza fiskális politika lesz Magyarországon. Az új adórendszer megvalósításához azonban forrásra volt szükség, így 2010 után elkezdtek különadókat kivetni először a bankrendszerre, majd egyre több gazdasági szektorra. Mindeközben az IMF-et elüldözték Magyarországról, majd bejelentették a manyup-vagyon államosítását.
A kormánypárt nem csak a gazdasági területeken volt aktív. Elkezdték fokozatosan csorbítani a demokratikus intézményrendszert: elsőként az alkotmánybíróság jogkörét csorbították durván, majd jött a fideszes médiatanács. A Fidesz ámokfutásnak köszönhetően 2011 januárjában, amikor Orbán Viktor az EP-ben felszólalt, az EP képviselői durván kiosztották a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. A csörte pedig azóta is tart az Unióval és annak intézményrendszerével:
- A Fidesz elfogad egy nem Unió-kompatibilis törvényt.
- Az Unió vizsgálatot indít Magyarország ellen, majd elmeszeli ezeket a törvényeket.
- Mindeközben pedig fideszes politikusok osztják Brüsszelt, hogy úgy viselkedik, mint Moszkva a kommunista rendszerben.
Magyarország ellen rekordszámú kötelezettségszegési eljárás indult az elmúlt 6 évben. A legtöbb esetben pedig a kormány kénytelen volt kihátrálni a meggondolatlan törvényei mögül. (A törvények között sok olyan volt, amely a Fidesz holdudvarát támogatta, a magyar lakosságnak azonban egyáltalán nem kedvezett.) Nyilvánvalóan a kormánynak fájt, hogy Brüsszel gátat szab az ámokfutásnak, ha már erős ellenzék nincs Magyarországon. Talán legjobban úgy írható le a helyzet, hogy az elmúlt 6 évben a Fidesz legnagyobb ellenzékévé maga Brüsszel vált, így nem véletlen ez a csörte és az egyre gyakoribb kirohanások. A kormánypárt támogatóinak azonban nehezen volt eladható ez a történet, még annak ellenére is, hogy volt pár nagyobb felvonulás a kormány mellett. Egyszerűen azért, mert rengeteg támogatás jön az Uniótól, és ezek nélkül pedig sehol sem lenne az ország.
A Fidesz számára azonban pont kapóra jött a migrációs válság. Úgy tudott szembemenni az Unióval, hogy egy könnyen eladható történetet tudott köré építeni: Brüsszel ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat, akik el akarják venni a magyar emberek munkáját, ráadásul egy részük még terrorista is. A Fidesz-szavazóknak sikerült tálalni egy könnyen eladható ellenségképet, amit még Brüsszellel is össze lehetett kapcsolni. Az már senkit sem érdekel, hogy a Fidesz hülyeséget beszél, ráadásul még maga Varga Mihály is nemrég arról beszélt, hogy külföldi vendégmunkásokkal lehetne megoldani a magyar munkaerőpiac problémáit. A bevándorlók között sok képzett ember van, csakhogy ők Németországba vágynak, és azok után, ahogy a magyar kormány bánt velük, már biztosan nem is jönnének ide.
Október 2-án lesz a kvóta-népszavazás, ami igazán veszélyesnek nevezhető, hiszen euroszkeptikus politikusok majd úgy próbálják meg beállítani az eredményt, hogy Magyarország valamilyen formában az Unió ellen szavazott. Bár a népszavazás nem az Unióról szól, mégis sok veszélyt rejt magában.
Akkor most ki akarnak lépni?
Nem. Bár Lázár János és Kovács Zoltán is arról beszélt, hogy esetleges népszavazás esetén az Unióból való távozás mellett szavazna, és Orbán Viktor sem nyilatkozott egyértelműen az uniós tagságról, azt szinte 100 százalékosan kijelenthetjük, hogy a Fidesz biztosan nem tartana a britekéhez hasonló népszavazást Magyarországon.
Sokat ezen nincs mit magyarázni. Azzal még a magyar kormány is tisztában van, hogy Magyarország tönkre menne, ha kilépne az Unióból - még a Brexitnek is komoly hatásai lesznek az országra nézve -, ráadásul a kormányközeli oligarchák sem tudnának több pénzt leakasztani az uniós forrásokból. A Fidesz holdudvara így egész biztosan nem támogatna egy ilyen ötletet.
A kilépés ára
De mi lenne, ha mégis úgy döntene a magyar kormány, hogy tartsunk egy népszavazást az uniós tagságról, és az emberek többsége a kilépés mellett szavazna?
A Huxit egész biztosan gazdasági összeomlást hozna. Az uniós transzferek az elmúlt években 4-5 százalékkal dobták a gazdasági növekedést, ezek nélkül a pénzek nélkül egész biztosan recesszióban lenne a gazdaság. 2011 óta a növekedés több mint felét a kormányzati beruházások határozták meg, ezek többsége pedig uniós forrásból valósult meg:
kép forrása: index.hu/portfolio.hu
Emellett a hazai vállalkozások is körülbelül 1600-1700 milliárd közvetlen támogatásban részesültek az Uniótól.
Az Unióból való kilépés hatására a kereskedelem is összeomlana, mivel a magyar vállalkozások többsége ki lenne zárva egy 500 milliós piacról. Ez nem túl jó hír, mert Magyarország a világ 7. leginkább kereskedelem függő gazdasága, az áruexport több mint 80 százaléka pedig az Unióba irányul.
Természetesen a tőkepiac is összeomlana, mindenki menekítené a pénzét Magyarországról, a forint elszállna, de ez egyáltalán nem erősítené az exportot a már fent említett tényező miatt, illetve amiatt, hogy az exportszektor döntő hányada importérzékeny. A forint elszállása miatt márpedig az import nagyon megdrágulna, ami a mindennapokat is érintené az infláción keresztül. Az élet nagyon megdrágulna. Az uniós kedvezmények és támogatás megszűnése miatt kevés tőke érkezne az országba, és az itt lévő gyártók jelentős hányada itt hagyná az országot a megugró költségek miatt, emiatt a munkanélküliség is megugrana.
Összefoglalva: a kilépés után rövid időn belül tönkremenne az ország. Pozitívumnak pedig két dolgot tudnánk megfogalmazni: a politikusok megtanulnák megbecsülni az Uniót, és végre olyan gazdaságpolitikába fognának, amely nem az uniós pénzek függőségére épít.
A magyarok többsége nem akar kilépni
Attól azért nem kell félni, hogy egy népszavazás esetén a magyarok kiszavaznák magukat az EU-ból. A Publicus Intézet friss reprezentatív közvélemény-kutatása alapján a magyarok többsége támogatja az uniós tagságot, és ami még talán ennél is érdekesebb, hogy 2009 óta a tagság-pártiak aránya folyamatosan emelkedett:
Forrás: Publicus
A válaszadók döntő többsége (közel kétharmada) most is az Unióba való belépés mellett szavazna (azaz támogatja a tagságot), ráadásul még a leginkább euroszkeptikus párt, a Jobbik támogatói közt is döntő többségbe kerültek azok (58 százalék), akik az uniós tagságot támogatják. A megkérdezett válaszadók 70 százaléka gondolta úgy, a tagság előnyös Magyarország számára, és 60 százalékuk szerint élni is tudtunk ezzel az előnyökkel.
A közvélemény-kutatásból jól látható, hogy a magyarok többsége nem támogatná az Unióból való kilépést, így még értelme sem lenne egy erről szóló népszavazásnak Magyarországon. Ettől függetlenül felelőtlenségnek nevezhető, hogy egyes kormánypárti politikusok a kilépés gondolatával kacérkodnak, miközben ők is haszonélvezői a tagságnak. Egy, a Lázár János családjához köthető cég például 2007 és 2015 között 3 milliárd forint uniós támogatást kapott. Lehet kicsit több támogatás mellett a miniszter már nem beszélne butaságokat össze-vissza.
