Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint „túl jól sikerült a központosítás”. Ezzel végül is beismerte, hogy a korábbi oktatási rendszer nem érte el a kellő hatékonyságot, így a továbbiakban decentralizált működésre van szükség. Mindezek ellenére a korábban önkormányzati működtetésű iskolák is állami kézbe kerülnek.
A napokban megtörtént a tankerületi vezetők kinevezése is, ugyanakkor Balog elmondta, hogy a tényleges vezetők nem ők lesznek, mert az iskolaigazgatóknak kell nagyobb szerepet kapniuk az újonnan kialakított rendszerben.
2011-ben megváltoztak a közoktatás alapjai, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) azonban a hozzá fűzött reményeket nem tudta beváltani. Az oktatási rendszer hatékonysága gyakorlatilag a nullával lett egyenlő, nem kis elégedetlenséget váltva ki a tanárokból, akikhez a szülők és diákok is csatlakoztak.
Változik a rendszer
A rendszer fenntarthatatlanságát a kormány most igyekszik „kiküszöbölni” azzal is, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Központtá alakul. A rendszer három szintűvé válik: egy központ, a tankerületek, illetve az intézmények. A korábban tervezett 56 tankerületi központ helyett 59 alakult, amelyeknek a vezetőit Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter július 19-én nevezte ki. A miniszter azonban azt is kijelentette, hogy túl jól sikerült a központosítás az előző rendszerben, ahol kevés szerepet kaptak az iskolaigazgatók, ezen mindenféleképpen változtatni kell. Így a tankerületi központok vezetői nem tényleges vezetők lesznek, az igazgatók sem csupán az ő döntéseinek végrehajtói lesznek, hanem az igazgatók veszik át a főszerepet.
Az új rendszerben éppen ezért nemcsak felelősséget, hanem ehhez kapcsolódóan illetékességet is fognak kapni, ami a rendszer legnagyobb változása. Ezzel az egyértelmű felelősségi viszonyok megteremtése volt az elsődleges célja a kormánynak. A miniszter szerint a jövőben a decentralizációra áttérő rendszer nagyobb szabadságot fog nyújtani, saját szavaival élve, „szabadabban lehet a rendszerben gondolkodni”.
Mégis, hogyan lesz szabadabb a rendszer a teljes államosítás során?
A kormány nem volt elégedett a kettős fenntartási rendszerrel, így az oktatási rendszer teljes államosításban működik tovább. jobbnak látták ugyanis, ha a korábban önkormányzati kézben lévő iskolák is állami kézre kerülnek.
Míg az eddigi rendszerben a 3000 fő alatti települések iskoláinak működtetése és fenntartása állami kézbe került, addig a 3000 fő feletti települések önkormányzatai dönthettek úgy is, hogy önkormányzati működtetésen maradnak az iskolák.
Eddig a Klik az iskolák 45 százalékát, vagyis 2303 intézményt, míg az önkormányzatok pedig 55 százalékát, azaz 2851 iskolát működtettek.
Hogyan tovább?
Palkovics László oktatási államtitkár szerint, aki egyébként reméli, hogy az önkormányzatok továbbra is támogatni fogják az intézményeket, a tankerületi központok azért lesznek jobbak a Kliknél, mert így a helyi közösségeknek is lesz hatása az oktatásra, ugyanakkor azt nem lehet rájuk bízni, hogy mit oktassanak. Az új rendszer biztosítja azt, hogy az igazgató és a vezető közé ne ékelődjön senki. Ezek a központok abban különböznek majd a tankerületektől, hogy egyben 8 és 28 milliárd forintnyi költségvetéssel gazdálkodó szervek lesznek, amelyek a korábbi tankerületekhez képest önálló működésük folytán a helyi ügyeket jobban tudják majd kezelni, mert nem a központi szerv irányításait hajtják végre. Tankerületi tanács is létrejön majd olyan személyekből, akik a helyi érdekeket képviselik, és akik számára fontos az iskola, mint például a polgármester, az ottani egyetemek rektorai, intézményvezetők, szülők és diákok.
A több kisebb szervezeti egység vajon valóban jobb lesz az egy nagynál?
A tankerületi egységek lényegében ugyanazokat a feladatokat látják majd el, mint elődjük a Klik, hiába lesznek szétosztva a források a tankerületek között. Ráadásul, míg a korábban önkormányzati kézben levő iskolák nem csak azokból a forrásokból gazdálkodtak, amit hivatalosan is erre szántak. Az államosított változat ezzel nem tud mit kezdeni, így valószínűleg ezek az iskolák kevesebb forráshoz fognak jutni a továbbiakban. Ezáltal az állami irányítás hatékonysága erősen megkérdőjelezhető.
Míg a tüntetések az autonómia visszaállítását követelték, a kormány azzal védekezik, hogy az egységes fenntartás és működtetés lesz a hatékony oktatás kulcsa, így az intézményvezetők is nagyobb önállósághoz jutnak. Az egységes fenntartói irányítás kiküszöböli azt, ami a Kliknél a problémát okozta, a fenntartói és a működtetői feladatok elhatárolását.
Másrészről pedig az állami fenntartást a költségvetés is megérzi majd, hiszen 55 milliárd forintba kerül az állami fenntartásba vétel, de ha szükséges, akkor további összegeket is biztosítanak erre a célra. A Pedagógusok Szakszervezete szerint kérdéses az is, hogy a fejlesztésekért ki fog felelni, illetve a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az is, hogy az állam mennyire tudja a kezében tartani az irányítást. Félő ugyanis, hogy túl nagy terhet vállal magára.
Az önkormányzatok rendelkeznek olyan forrásokkal, amellyel helyben is el tudják végezni a teendőket, míg állami fenntartás esetén ez olcsóbban valószínűleg nem oldható meg, így a többletköltség csak generálódik. Az oktatás finanszírozása azonban a rendszer átalakításával továbbra sem oldódik meg. Az épületkarbantartási és fejlesztési feladatok sem rajzolódnak ki világosan a tervezet alapján, nem világos, hogy kihez fognak majd tartozni, valamint azt sem tudni, hogy a települési önkormányzatok milyen módon támogathatják a továbbiakban is iskoláikat.
Kérdőjelek tehát továbbra is vannak. A rendszer majd megmutatja, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, vagy sem. Az előzményeket ismerve félő, hogy az utóbbi a valószínűsíthető.