A jogilag egyáltalán nem releváns kvóta-népszavazás kampányának felénél járunk, amelynek egyetlen reális célja, hogy az emberek félelmét kihasználva megerősítse a Fidesz pozícióját. Szó sincsen a „keresztény Európa” védelméről, mivel az egyetlen, amit ez a népszavazás védelmez, az Orbán hatalma, miközben fű alatt, jó pénzért másféle bevándorlókat engednek be, amellyel csak a haverok járnak jól, az adófizetők pedig egyáltalán nem.
Bár teljes fokozaton dübörög a kormánypropaganda, mégis ennek ellenére ellentmondásos felmérések jelentek meg, hogy sikerül-e a Fidesznek a hatékony mozgósítás, egyáltalán érvényes lesz-e majd az október 2-i népszavazás. Ellenzéki oldalról eközben a szavazás szabotálására buzdítanak, ám szokás szerint nem egységesek az álláspontok.
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – ez a nagy kérdés, amely most minden, a politika iránt legalább valamelyest érdeklődőt foglalkoztat.
Felmerül a kérdés, mire jó a félelemkeltés, vagy a népszavazás, ha jogilag nem releváns, hiszen a parlament a nemek győzelme esetén sem tudna olyan törvényt alkotni, amelyben megtiltja az EU-nak, hogy bárkit ide telepítsen. Itt nem egy racionális vitáról van szó, nem kínál semmilyen megoldást a menekültkérdésre, vagy az EU válságának kezelésére.
A népszavazás egyedüli reális célja csupán az lehet, hogy az emberek félelmeire apellálva magához kösse a választókat, azon az egy témán keresztül, amelyben többségi támogatottsággal rendelkezik. Nem a téma relevanciája, hanem a nyerhetősége határozza meg a kérdést, hiszen tudjuk, sem az oktatás, sem az egészségügy terén nem telesít túl jól az Orbán-kormány.
Nem lehet tudni, érvényes lesz-e...
A napokban két közvélemény-kutatás is megjelent, amely megpróbálta felmérni, hogy október másodikán hány választópolgár fog megjelenni a szavazóurnáknál.
A Publicus Intézet felmérése szerint az egy évvel ezelőtti kutatáshoz képest érdemben növekedett az emberek elutasítása a menekültekkel szemben. Azóta több terrortámadás is történt, ami értelemszerűen növeli a közel-keletiektől való elzárkózást. Most a megkérdezettek többsége (50 százalék) nem gondolja úgy, hogy a menekülteket emberségesebben kellene kezelni, és kétharmaduk (63 százalék) szerint nem kötelességünk segíteni rajtuk.
A menekültekkel szembeni attitűd magyarázza azokat az eredményeket, amelyek szerint 53 százalék biztosan elmenne szavazni, míg a szavazásra jogosultak további 27 százaléka valószínűnek tartja az urnánál való megjelenést. A szavazatok arányát tekintve is a Fidesznek áll a zászló, hiszen az összes megkérdezett 67 százaléka biztosra veszi, hogy nemmel fog szavazni, míg 15 százalék szavazna a kvóta mellett. Az adatok alapján a népszavazás érvényes, sőt eredményes lehet.
Igaz, némileg árnyalja a képet egy másik friss kutatás: a Závecz Research az index.hu számára készített felmérésből az derült ki, hogy egyelőre megjósolhatatlan, hogy érvényes lesz-e az október 2-i kvótareferendum. Szerintük érezhetően csökkent ugyanis azok száma, akik el akarnak menni az októberi kvóta-népszavazásra, és több lett a bizonytalan. Július és augusztus végén is az emberek 53 százaléka mondta, hogy elmenne szavazni, de ennél jóval kevesebben, mindössze 41 százaléknyian vannak, akik már most biztosan tudják azt is, hogy igent vagy nemet ikszelnek.
„Kétséges, de nem teljesen kizárt az érvényesség. Ha a Fidesz kampánya a mostaninál nem lesz erőteljesebb, és ha az ellenzék kampánya láthatóvá válik, akkor annak nagyobb a valószínűsége, hogy nem lesz érvényes a népszavazás” – mondta Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője, hozzátéve, hogy ő úgy számol, nem lesz meg az 50 százalékos részvétel a voksoláson.
Felpörgő propaganda
Bár a médiatörvény és a választási eljárási törvény értelmében tilos politikai reklámot közzétenni kampányidőszakon kívül, főleg az olimpia alatt tapasztalhattuk, hogy mennyire felpörgött a kormányzati propagandakampány.
Polyák Gábor médiajogász szerint ez úgy történhetett meg mégis, hogy hiányos a szabályozás, ezért sok mindent fel lehet tüntetni közérdekű közleményként vagy társadalmi célú reklámként. Hivatalosan tehát csak az október 2-ai népszavazást megelőző ötvenedik naptól van érvényben a kampányidőszak, és ettől kezdve sugározhatnak ingyenes politikai reklámokat az állami rádiók és televíziók, valamint a kereskedelmi rádiók és televíziók, ha előzetesen bejelentették igényüket és a tarifát az Állami Számvevőszéknél.
Jobboldali körökben sem volt túl népszerű az olimpia alatt közvetített propaganda, amelyről Török Gábor is elmondta véleményét a Mandinernek. A politológus szerint a „minél többször, minél egyszerűbben” könnyedén a visszájára fordulhat, hiszen ha a bizonytalanok számára nyilvánvalóvá válik, hogy manipulációról van szó, akkor a propaganda akár ellentétes hatású is lehet.
Csak emlékeztetőül: volt ilyen is... igaz, ekkor a Fidesz még ellenzékben volt
Hogy mennyire fontos a Fidesz számára, hogy érvényes legyen a népszavazás, arra jó példa, hogy Orbán maga személyesen is kampányolni fog a siker érdekében, előzetes tervek szerint a szeptember 16-i uniós csúcs után fogja igazán odatenni magát. A miniszterelnök már felhívta a frakció figyelmét arra, hogy mindenkinek aktívan részt kell vennie a kampányban a kormány tagjaitól kezdve a minisztériumi államtitkárokon át a frakciószövetség tagjaiig. Kerületi szórólap-osztással, szeptember tizedikétől pedig országjárással buzdítják az embereket, hogy az urnákhoz járuljanak. Az Index korábbi információkra hivatkozva azt írja, hogy a párton belül olyan hírek keringenek, hogy féltheti pozícióját az, aki rosszul teljesít.
Bojkott, szabotázs?
Mindeközben az ellenzék is igyekszik mozgósítani, bár ahogy várható volt, nem igazán egységesek az álláspontok. A Jobbik értelemszerűen beállt a Fidesz mögé ebben a kérdésben, az MSZP és a DK a távolmaradást preferálja, bár az MSZP-nél az elmúlt hetekben több ellentmondás is felmerült. Az LMP a szavazókra bízza a döntést, Fodor pedig arra kérte liberálisait, hogy az igenre tegyék voksukat. Úgy tűnik, ők számoltak a legrosszabbul, hiszen semmi esély rá, hogy az igenek nyerjenek, viszont szavazatukkal növelnék az esélyét annak, hogy a Fidesz céljai szerint a népszavazás érvényes legyen.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Helsinki Bizottság az érvénytelen szavazásra buzdítanak, hiszen ebben az esetben a szavazatuk nem számít, viszont azokkal szemben, akik csak bojkottálják a szavazást és nem mennek el, látszani fog véleményük. Ezzel az érveléssel ki lehet fogni a szelet abból a vitorlából, amelyet Lázár János húzott fel azzal, mikor azt mondta, hogy aki a népszavazás bojkottálására szólít fel, nem igazi demokrata. Az érvénytelen szavazatokkal valamelyest semlegesíteni lehetne ezeket a véleményeket, elvéve a Fidesztől a lehetőséget arra, hogy meglovagolja ezt a bezzeg helyzetet.
