Habár a KDNP a parlamentben önálló frakcióval rendelkezik és magának tudhat jelentős politikai pozíciókat is, a párt az elmúlt években nem nagyon ért el átütő, nagy politikai sikereket, amelyekkel esetleg növelhették volna valamelyest a népszerűségi mutatóikat.
A vasárnapi boltzár mellett teljesen megbukott a családi csődvédelem szóló programjuk is: eredetileg 20-25 ezer jelentkezőre számítottak, de Harrach Péter végül beismerte, hogy 13 hónap alatt alig több mint ötszáz szerződés született, ráadásul csak az ötlet kidolgozására legalább 626 millió forintot költöttek el. A sikertelenség nem meglepő annak fényében, hogy a szakértők szerint túlságosan szigorúra sikerült a jogszabály, és hiába módosítgatják, nem lesz népszerűbb, inkább a bankokkal érdemes egyezkedni.
Harrach: Bejutna a parlamentbe a KDNP – A kérdés csak az, hogy mekkora küszöbnél?
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt nemrégiben, hogy szerinte a pártja egyedül is bejutna a parlamentbe. Ez a kijelentés már csak azért is hangozhat meglepően, hiszen a pártot, mint önálló tényezőt a Fidesszel való szövetségbe lépésük óta nem mérik önálló tényezőként, vagy ha ez mégis előfordul, rendre 1 százalék körüli a támogatottságuk – márpedig a parlamentbe kerüléshez még mindig 5 százalékot kell elérni.
A kereszténydemokrata honatya azt is megjegyezte, jelen állás szerint semmilyen ok vagy szándék nem mutat olyan irányba, hogy a szövetség felrúgásán kelljen gondolkodniuk. Ez érthető, hiszen a párt parlamentben önálló frakcióval rendelkezik, illetve magának tudhat jelentős politikai pozíciókat is, mindezek ellenére a KDNP az elmúlt években nem nagyon ért el átütő, nagy politikai sikereket, amelyek esetleg népszerűségnövekedéssel járhattak volna.
Vasárnapi boltzár – teljes visszavonulás
A kereszténydemokratának a legmarkánsabb javaslatának, a boltok vasárnapi zárva tartásának ötlete egészen biztos, hogy a párt népszerűségének nemigen kedvezett. A KDNP ötletéért kezdetben nem rajongott Orbán Viktor, azonban később meggondolta magát, hiszen 2015 márciusában bevezették a kötelező boltzárat annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások folyamatosan azt jelezték, az állampolgárok nem támogatják ezt az elképzelést.
Népszerűsége a későbbiekben sem változott, ám ez nem szegte kedvét a KDNP motiváltságának, akkor ugyanis Harrach Péter úgy nyilatkozott, hogy a KDNP-nek világnézeti kis pártként nem kell kétségbe esnie a népszerűségének növekedése, vagy csökkenése miatt, ezért a döntés népszerűtlensége sem ok arra, hogy felülvizsgálják saját korábbi javaslatukat. Ennek a végkifejletét azóta már mindannyian ismerjük: a boltok ismét nyitva tartanak vasárnap is, tehát ez a javaslat is a süllyesztőben végezte.
Családi csődvédelem – újabb bukta
A magáncsőd intézményének bevezetése korábban már mindkét politikai oldalon, kormányon és ellenzékben egyaránt felmerült. Először 2001-ben készült egy törvénytervezet, de végül nem került a kormány elé. 2004-ben Göncz Kinga, a szociális tárca államtitkáraként kezdeményezte bevezetését, az MSZP adósságkezelő programjának lett volna része, de ismét nem valósult meg.
2009-től a KDNP szorgalmazta a magáncsőd bevezetését családi csődvédelem néven, de akkor a parlament költségvetési bizottsága elutasította, hogy tárgysorozatba vegye azt. Ugyanakkor a szocialisták azt ígérték, hogy a magáncsődről szóló törvény szeptemberben az országgyűlés elé kerülhet, és akár gyorsított eljárással tárgyalható. Végül azonban nem lett belőle semmi. Később aztán ellenzékben az MSZP többször is javasolta bevezetését, ahogy az adósok megmentőjének szerepében tetszelgő Jobbik is.
Bár a 2010-es választásokat követően a kereszténydemokraták újra elővették a családi csődvédelmet, végül a Fidesz adósmentő intézkedései valósultak meg. A ciklus során hiába porolta le a KDNP újra és újra a témát, végül csak 2015 tavaszára vált biztossá a magáncsőd bevezetése. Az eredmény kiábrándító lett: 20-25 ezer jelentkezőre számítottak, de Harrach Péter végül 2015 októberében beismerte, hogy száznál is kevesebben jelentkeztek a családi csődvédelemre. Trócsányi László igazságügyi miniszter a szocialista Bangóné Borbély Ildikó kérdésére adott írásbeli válaszából az is kiderült, hogy az ötlet kidolgozása 626 millió forintba került.
Annak ellenére volt kevés a jelentkező, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint körülbelül minden hatodik piaci alapú lakáshitel és minden harmadik szabad felhasználású jelzáloghitel bedőltnek számít. A KDNP mindezek után kitolta családi csődvédelem 2015 októberi jelentkezési határidejét.
Mi az a magáncsőd?
A magáncsőd és a családi csődvédelem ugyanazt a fogalomkört takarja. A magáncsőd lényege az, hogy megelőzze egy súlyosan eladósodott személy teljes anyagi megsemmisülését és ellehetetlenülését.
Ehhez természetesen szükség van arra, hogy az adósnak legyen bevétele és vagyona, mivel a magáncsőd intézményének megalkotói abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a nehéz helyzetbe került adósok között jó néhány tízezer olyan személy van, akinek anyagi körülményei lehetővé tennék adóssága kifizetését. A jogszabály alkotója szerint ezek a személyek tehát nem reménytelen anyagi helyzetük miatt csúsztak meg a hiteltörlesztéssel vagy a rezsiszámlákkal, hanem azért, mert bevételüket nem megfelelően osztották be – közüzemi számlák befizetése helyett nyaralásra, tartós fogyasztási cikkekre stb. költötték a pénzt, illetve a hitel törlesztésére nem áldozták fel a nyaralójukat, otthonukat vagy hétvégi házukat stb.
A magáncsőd és a családi csődvédelem szinonimák, jóllehet a csődvédelemről szóló párbeszéd során a KDNP – a rendszer bevezetését leginkább szorgalmazó párt – egyik képviselője kijelentette: a családi csődvédelem talán több is lesz, mint a magáncsőd. A magáncsőd 5–7 évig tarthat, ezalatt a csődöt kérő védelmet élvez (nem árverezhető el a háza stb.), viszont szinte maradéktalanul be kell tartania a gondnok által előírtakat. Ha a csődgondnok és az adós között áthidalhatatlan ellentét áll fenn, akkor a probléma jogi útra terelhető. A magáncsődöt jelentő személy tehát nincs teljesen kiszolgáltatva a csődgondnok kénye-kedvének.
A folytatás sem sikerült valami túl jól: 13 hónap alatt ugyanis alig több mint ötszáz szerződés született. Harrach Péter azzal magyarázta az eredményeket, hogy a tapasztalatok szerint a jelenlegi űrlap bonyolult, sok hitelesített adatot, utánajárást igényel, ezért sokan megijednek tőle. Már megvannak a tervek, hogyan egyszerűsítik az űrlapot, reményeik szerint ősszel, vagy télen sikerül rendezni ezt a problémát.
Az MNO által megszólaltatott szakértők azonban másban látják a családi csődvédelem kudarcának az okát: „Általában nem szeretik az emberek, ha megmondják nekik, mikor és mire költhetnek, márpedig a csődbiztos öt éven keresztül jogosult erre, ha valaki belép a családi csődvédelem rendszerébe" – fejtegette az MNO-nak Gergely Péter, a bankracio.hu vezető elemzője. A szakértő szerint azért is húzódoznak az emberek a konstrukciótól, mert a családi csődvédelemmel kapcsolatos banki vélemények sem egyértelműen pozitívak.
Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség szakértője kissé másként látja a dolgot. Az MNO-nak a közelmúltban nyilatkozva arról beszélt, hogy éppen azokon nem segít a csődvédelem, akik a leginkább rászorulnának, azaz a nagy összegű jelzáloghitelek visszafizetésével küszködő adósoknak. A lehetőséggel ugyanis csak azok élhetnek, akiknek több a tartozásuk, mint a vagyonuk, és csak addig, ameddig a mérlegnek ez a két serpenyője egyensúlyba nem kerül.
A szakértők szerint tehát túlságosan szigorúra sikerült a jogszabály, hiába módosítgatják, nem lesz népszerűbb, inkább a bankokkal érdemes egyezkedni.
