A helyzet mutyi-téren változatlan, illetve igenis változik: sajnos rossz irányba. A korrupció már olyan méreteket ölt, hogy az már versenyképességi mutatóinkat is rendkívüli mértékben rombolja. A kutatások szerint nemzetközi összehasonlításban a magyar közbeszerzések körében a versenyerősség kirívóan alacsony, viszont a korrupciós kockázatok kirívóan magas szinten vannak.
Legfrissebb mutyilistáink csak alátámasztják a felmérések eredményeit: a kvóta-népszavazási kampánynak köszönthetően újabb milliárd ütötte Rogán szomszédjának a markát; Andy Vajna bizonyosan jó évet zárt, hiszen csak tavaly 27,4 milliárd forintot zsebeltek be a magyar kaszinók. Ha pedig még több mutyit akarunk találni, akkor szétnézhetünk az ország apró sarkaiba is: például Hatvanban, Zánkán, vagy éppen Rakamazon.
Akkora a korrupció, hogy az már jelentősen rontja hazánk versenyképességét
Magyarország versenyképessége az oktatás és az egészségügy helyzete mellett az intézményi környezet és a korrupció miatt is romló tendenciát mutat. A Világgazdaság Fórum (WEF) 138 országot összesítő versenyképességi listájában a tavalyi 63. helyről idén a 69.-re esett Magyarország. Az intézet által megkérdezett hazai vállalatvezetők a két legsúlyosabb problémának a gazdaságpolitika döntéshozatal kiszámíthatatlanságát és a korrupciót tartották. (A harmadik az adózási rendszer volt – írja a Világgazdaság.)
A Kopint-Tárki, a WEF magyarországi együttműködő partnere a tanulmányuk kiadásakor azt írta: intézményrendszerünk és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek. „A kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás, és a vállalati magatartás etikájával is gondok vannak” – olvasható az elemzésben.
Sajnálatos módon nemzetközi összehasonlításban a magyar közbeszerzések körében a versenyerősség kirívóan alacsony, viszont a korrupciós kockázatok kirívóan magas szinten vannak. Ezen túl mindkét mutató esetében negatív tendenciákat figyelhető meg a 2009–2015 közötti időszakban: a vizsgált hét év alatt a gyengülő versenyt erősödő korrupciós kockázatok kísérték. A legújabb mutylistánk csak alátámasztja a fenti kutatások megállapításait.
Kaszinómutyi
Csak tavaly 27,4 milliárd forintot zsebeltek be a magyar kaszinók. Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkára az LMP-s Ikotity Istvánnal adótitokra hivatkozva csak összesített adatokat közölt. Ebből kiderült, hogy 2015-ben 1,2 millió hazai és külföldi látogatójuk volt a kaszinóknak, akik összesen 183,6 milliárd forint értékben vettek zsetonokat. A hazai kaszinókban ugyanakkor még mindig nem kell a NAV-hoz bekötött pénztárgépeket működtetni. Tállai András korábban ezt azzal indokolta, hogy a netes pénztárgép nem a legmegfelelőbb eszköz a kaszinók napi forgalmának nyomon követéséhez.
Hogy mi a baj a kaszinómutyival, már sokszor összefoglaltuk: Andy Vajna miközben kormánybiztosként is funkcionál, az államtól ajándékba kapott kaszinóbirodalma offshore-céghálóban végződik. Vajna egyszerűen azért lett kaszinómogul, mert a Fidesz a kaszinópiacot is a képére szabta. 2014 májusában Fidesz-közeli milliárdosok kezébe vándoroltak a kaszinók üzemeltetésének koncessziós jogai. Ezek után a kormány további engedményeket adott a „szerencsés” nyerteseknek. A koncessziós díjat áfamentessé tették, ráadásul levonhatóvá vált a játékadó díjából. Azóta már Vajnáé az online kaszinópiac és a TV2 is. Utóbbi persze gazdaságilag inkább teher, de hát van honnan visszacsorgatni, ugyebár.
Kvótanépszavazási-kampánymutyi
Reklámközvetítői-, illetve közzétételi díj címen 900 millió forintot, de akár ennél is többet, 1,9 milliárd forintot kerestek Rogán Antal szomszédjának, Csetényi Csabának cégei, tudta meg a Magyar Nemzet. Rogán Pasa parki szomszédja különböző cégeken keresztül a kvóta-népszavazási és az „Üzenjük Brüsszelnek” kampányt bonyolította le, amiért jár az elhelyezett plakátok hirdetési értékének 15 százaléka.
Csetényi Csaba érdekeltségei az október 2-i népszavazás előtt, tavaly december és idén augusztus között összesen csaknem bruttó 6,5 milliárd forintot kaptak, többek között a kabinetiroda kormányzati intézkedésekről szóló, lakossági tájékoztató hirdetéseivel kapcsolatos feladatok ellátására. Ezt követte augusztus 1-jén egy bruttó 2,4 milliárdos szerződés, majd augusztus 19-én újabb 2,5 milliárdos, amit szintén ezzel a két céggel kötöttek. A második összegnél meg is nevezték, hogy a „kényszer-betelepítés ellen kezdeményezett népszavazásra vonatkozó kampány” feladataira fordítják, de a másik összeg is vélhetően ezt szolgálta, hiszen ott a „kormányzati intézkedések tájékoztató- és információs kampányaihoz kapcsolódó feladatok ellátása” volt a hivatalos megjelölés – írja a Magyar Nemzet.
Teknősbékaház-mutyi
A Tokaj melletti településen 600 millió forintot költöttek két látogatóközpont és egy csatorna kiépítésére, mégsem lehet használni. További 140 milliót kértek, és pályáznak újabb 230 millió forintra a folytatáshoz. Nagy Teknősbékaház – így becézik a Tokaj melletti Rakamazon található épületet.
A Látogató Központ és Kiállítóterem nevet viselő létesítmény annak a 600 millió forintos beruházásnak az egyik eleme, amely a térség legnagyobb turisztikai attrakciója lett volna: az átadástól számított öt éven belül 78 ezres látogatószámmal. Ezt még az előző, fideszes városvezetés álmodta meg. 2014 után azonban új, civil szervezet színeiben indult vezető került a település élére. Bodnár László szerint a projektnél visszaélések voltak: az épületben nincs víz, nem működik a lift, és nem készültek turisztikailag vonzó látványelemek sem. Tavaly márciusban feljelentést tett, a nyomozás még tart.
A látványos közpénzégetésnek azonban nem ez az egyetlen, még csak nem is az első mozzanata – írja az Átlátszó. A település korábbi, fideszes vezetése összesen közel 2 milliárdot szórt el, nagyrészt haszontalanul – viszont a pénzből jutott olyan kormányközeli fontos embereknek is, akik üzemszerűen működtették máshol is a rakamazi modellt. A korrupció már a kormányközeli körökben is szemet szúrt: párthovatartozástól függetlenül a pénzzel el kell számolni – mondta Lázár János a rakamazi vízi tanösvény kialakításáról.
Hatvani tanösvény-mutyi
Nincs kitáblázva, így lehetetlen megtalálni a közel kétszázmillió forintos uniós támogatásból épült hatvani tanösvényt. De ha valaki meg is találja, látni biztos nem látja, mert le van zárva az odavezető kapu,számolt be az RTL Klub Híradója.
Miközben a kerítést filmezte a stáb, egy biztonsági őr érkezett hozzájuk és magánterületre hivatkozva elküldje őket. A riporternek a biztonsági őr elárulta, hogy már legalább egy éve le van zárva a tanösvény, amelyet értelemszerűen nem túl sűrűn keresnek fel turisták. A RTL Klub Híradója szerette volna megkérdezni a terület tulajdonosát és a tanösvényt állító egyesületet is, de ők nem akartak reagálni. Az MSZP szerint az egyesület egyik vezetője a fideszes országgyűlési képviselő Szabó Zsolt rokona. Szabó amúgy nem sokkal a tanösvény állítása után megvette az amellett lévő földterületet.
Úttörőtábor-mutyi
Csöndben adta oda az állam a hatalmas területű zánkai tábort és más fonyódi ingatlanokat az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, amelynek kuratóriumában több Fideszhez kötődő személyt is találni, ezáltal a táborok szervezése, a zánkai és fonyódi ingatlanokkal együtt egyértelműen a kormány-közeli kezekbe került.
A legfontosabb kérdés az átjátszással kapcsolatban az, hogy mi a garancia arra, hogy a zánkai és fonyódi táborok területén továbbra is táboroztatás zajlik majd, és az egyház nem értékesíti az ingatlanokat. A törvénytervezet vitájakor Palkovics László, az Emmi oktatási államtitkára az ingatlanmutyit emlegető ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: garancia van arra, hogy az ingatlanokon 15 évig hasonló tevékenység folyik, mint korábban. Azt azonban nem tudni, hogy 15 év után az egyház értékesítheti-e a sok milliárdot érő táborokat, kérdéseikre a történetet feldolgozó Vasárnapi Hírek nem kaptak választ.
Mint ahogy a legfrissebb mutyilista is mutatja, a Fidesz-közeli üzleti körök továbbra is számolatlanul juthatnak hozzá a közbeszerzési forrásokhoz, rokonok és barátok cégbirodalmai nőhetnek ki a semmiből, hogy aztán állami pályázatokon milliárdokat besöpörve vonogathassák a vállukat a bennfentes ügyészségből adódóan a felelősségre vonástól való legcsekélyebb félelem nélkül.
Független ügyészség híján (Helló Polt Péter!) csak külföldről jöhetne valamilyen gát az eszméletlen mutyizások megakadályozása végett. Brüsszelnek már feltűntek a dolgok, amit mit sem jelez jobban, hogy míg az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) egy-egy tagállammal jellemzően 2-3 ember foglalkozik, addig a közelmúltban felállítottak egy külön 20 fős egységet, ami csak a magyar ügyeket vizsgálja.
