Paks II. körül, mint mindig, most is valami bűzlik. Nyáron Orbánt meglátogatta Oettinger EU-biztos, Klaus Mangold magángépén, aki, akkori információk szerint az orosz érdekeket képviselte a Paks II. ügyben, és ezt valamiért mostanáig tagadni kellett. A találkozó után jelentette be Lázár, hogy az Európai Bizottság megszüntette a Magyarország ellen folyó tendereztetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást, és jövőre akár kezdődhet is az építési fázis. Orosz hitelből, orosz és nemzetközi kivitelezőkkel a magyar adófizetők pénzén, még véletlenül sem a magyar gazdaságot gyarapítva.
Paks II. azonban egyáltalán nem kapott még teljesen zöld utat: az Európai Bizottság két ügyben indított eljárást tavaly novemberben, amelyből most csak az egyiket szüntette meg. A másik, a tiltott állami támogatásról szóló vizsgálat még folyamatban van.
Mangold repülője...
Májusban fontos ember látogatta meg Orbán Viktort Budapesten. Nem más, mint Günther Oettinger német EU-biztos, aki 2014-ig az energetikáért felelt. Semmi különös nem lenne ebben, csakhogy az EU-biztos egy orosz lobbista, aki Klaus Mangold magángépével érkezett, és ezt mostanáig nem volt hajlandó elismerni.
Novemberben viszont megérkezett a válasz Jávor Benedek, a Párbeszéd EP képviselőjének kérdésére, amelyet még júliusban tett fel a biztosnak. Eszerint: „Tekintve, hogy nem állt rendelkezésre olyan kereskedelmi légi járat, amellyel időben megérkezett volna az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott találkozóra, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos Mangold úr magángépén utazott Budapestre”.
Mangold és Oettinger barátsága közismert: közös vadászat, szülinapozás jellemzi kapcsolatukat.
Oettinger azt állítja, hogy nem Paks miatt jött, hanem csak a sofőr nélküli autókról szóló konferencia érdekelte, ám a 444-nél úgy hallották, hogy a paksi bővítésről is tárgyaltak hármasban. Pletykák szerint Oettinger Brüsszel, Mangold pedig Moszkva felé közvetíthetett.
Az EU biztos egyébként a Barroso vezette bizottságban még az energetikáért felelt, és csak 2014 őszén helyezték át a digitális fejlesztés élére. Vagyis az őáltala vezetett főigazgatóság írta azt a levelet, amelyben az EB hozzájárulását adta az erőmű orosz bővítéséhez.
Mangold pedig Berlinből származó információk szerint kezdettől érdekelt volt a Paks-bizniszben, sőt olyan pletykák is napvilágot láttak, hogy egyenesen ő kezdeményezte az egészet. Ráadásul társelnök a Rothschild bankházban, amelynek tanácsadó cége készített tanulmányt a magyar kormány számára, amelyet az EB-nek nyújtottak be válaszul az Energiaklub és a Greenpeace aggályaira.
Mindenki titkolózik
Annak idején többször is próbált felvilágosítást kérni a 444.hu, hogy valóban a lobbista gépével érkezett-e a biztos, ám az Európai Bizottság hallgatott. És hallgatott a német kormány is, amikor a Zöldek képviselője interpellált a parlamentben a cikk nyomán. Sem a bizottság, sem a német kormány és a magyar parlament sem akarta megerősíteni a repülőzés körülményeit.
Ma ott tartunk, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint Oettinger magánrepülőn megtett útját nem lehet ajándékként értelmezni (az uniós tisztség viselőkre szigorú szabályok vonatkoznak az elfogadható ajándékok tekintetében), így nem látnak benne semmi kivetnivalót, és a bizottság szóvivője szerint az sem gond, hogy a biztos egy orosz lobbistával repült, pedig elvileg a biztosoknak minden ilyen találkozót le kell jelenteniük.
A repülőzés közben európai botránnyá növekszik: a témával foglalkozott már a BBC, a Financial Times és az Observer is.
Ami nem jó, az kell
Aztán november 18-án jött a hír, hogy az Európai Bizottság lezárta a közbeszerzések ügyében 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. Ezt Lázár János jelentette be a kormányinfón, és hozzátette azt is, hogy az EU ezek szerint nem vitatja Magyarország jogát, hogy a beruházásra és a hitelfelvételre Oroszországgal kössön megállapodást, és jövőre akár kezdődhet is a beruházás építési szakasza.
Az Energiaklub véleménye szerint azonban Lázár szavai ellenére Paks II. felépülése még egyáltalán nem biztos. Az Európai Bizottság két ügyben indított eljárást tavaly novemberben, de most csak az egyiket, a nemzetközi közbeszerzési eljárás elmaradása miatti kötelezettségszegési eljárást szüntette meg. A másik, a tiltott állami támogatásról szóló mélyreható vizsgálat még folyamatban van.
Bár híreket hallhatunk arról, hogy hamarosan abban is megszületik a döntés, mindenképpen számíthatunk arra, hogy mindkét ügyben újabb jogi lépések következnek majd. A megegyezésről még hivatalos dokumentum sincs, de a Reuters azt írja, hogy azzal hagyta jóvá a bizottság a megállapodást, hogy továbbra is vizsgálja a projekt finanszírozását.
A kormány mindig is kiállt amellett, hogy Paks II. meg fog térülni, bár a titkosítás miatt sosem mutattak be olyan számításokat, amelyek az állításukat alá is támasztaná. Ezzel szemben 2014 óta több tanulmány is megjelent arról, hogy a várható áramárak mellett Paks II. sohasem fog megtérülni, és rengeteg pénzébe fog kerülni az adófizetőknek. A Regionális Energia Kutatóközpont és az Energiaklub tanulmánya is azt taglalja, hogy az összes megtérülést vizsgáló mutató azt jelzi előre, hogy nem érdemes megvalósítani a beruházását, és biztosan csak akkor térülni meg, ha az áramárak 75 százalékkal emelkednének. A modellszámítások alapján viszont csekély esély van arra, hogy ekkora árrobbanás történjen az energiapiacon.
Jávor Benedek EP képviselő még szeptemberben hozta nyilvánosságra azt a levelet, amely alapján már akkor körvonalazódott a kötelezettségszegési eljárást lezáró megállapodás tartalma.
Ennek tartalma szerint a magyar fél azért nem írt ki közbeszerzést a projektre, mert a magyar előírásoknak csak és kizárólag a Roszatom szállította VVER 1200-as típusú blokkok felelnek meg. Jávor szerint azonban ez egyértelműen kamu, ugyanis a kormány évekig nemzetközi közbeszerzés kiírására készült, és soha nem merült fel, hogy más gyártó blokkjai ne felelnének meg. Ráadásul a kormány maga nevezett meg több tucat ajánlattevőt.
Szintén nehezen hihető, hogy az EU más tagállamaiban megfelelő típusok csak a magyar szabványoknak ne felelnének meg. Slussz poén, hogy Jávor azt állítja, magától a bővítési kormánybiztostól tudják, hogy pont az orosz technológia az, ami nem illeszkedik a magyar előírásokhoz, és ezért módosítást is kértek az orosz féltől a konstrukcióhoz.
Kikaparják előlünk a gesztenyét...
A Bizottság a hivatalos szövegben feltehetőleg előírja majd, hogy a beruházás további szakaszaiban már nem maradhat el a tendereztetés. Nemzetközi versenyben viszont aligha elérhető a beharangozott 40 százalékos magyar beszállítói arány, porrá zúzva a kormány bővítés mellett szóló érveit.
A General Electric Power Systems már be is jelentkezett a projektre. Michael Keroulle kereskedelmi igazgató az MTI-vel közölte, arra számítanak, hogy jó eséllyel részesei lehetnek az atomerőmű építésének. Ezt arra alapozza Keroulle, hogy ők szállítják a turbinaszigetet a finn Hanhikivi I. atomerőműbe is, amelyben a tervezett paksival azonos típusú és teljesítményű atomreaktort telepít az orosz fővállalkozó.
Így könnyen előfordulhat, hogy az állami finanszírozásból származó pénz nem a magyar gazdaságot fogja élénkíteni, hanem azokét az országokét, ahonnan a tendereket sikerült megnyerni, valamint Oroszország gazdaságát. Magyarországot és a magyar adófizetőket kivéve tehát mindenki jól jár.
