Magyarország jobban teljesít, hirdeti a kormány önfényező reklámkampánya. A valóság azonban más: az EU egészét nézve a nettó átlagkereset alapján leghátul kullogunk, mögöttünk már csak Románia és Bulgária van. Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU 68 százaléka. Az elmúlt évekhez képest semmit sem mozdultunk a lista végéről előre, azaz hiába növekszik a gazdaság 2-2,5 százalék közötti ütemben, igen messze vagyunk attól, hogy belátható időn belül beérjük legalább az EU-s átlagot. Fogyasztási és versenyképességi mutatóink sem azt mutatják, hogy hazánk olyan nagyon jól teljesítene.
A KSH 2015-ös adatai szerint a magyar nettó átlagkereslet 162 ezer forint volt. Ez az összeg a fővárosban magasabb, ott 208 ezer forint, míg az Észak-Alföldön mindössze 124 ezer forint. Ezzel az összeggel az Európai Unió egészét nézve leghátul kullogunk, mögöttünk már csak Románia és Bulgária van. Némileg árnyalja a képet, hogy árszínvonalban még mindig nagyon olcsónak számít Magyarország, az átlagos árszínvonal mintegy 40 százalékkal alacsonyabb az EU-s átlagnál. Várhatóan 2016-ban a gazdasági növekedés, adócsökkentések és a fokozódó munkaerő-piaci verseny hatására növekedtek a bérek, ám jó kérdés, hogy ez a növekedés meghaladta-e az EU növekedését. Más szóval élve, közelebb kerültünk Ausztria életszínvonalához, vagy sem?
Csak a bérek összehasonlítása azonban nem elégséges, hogy megállapítsuk Magyarország teljesítményét. Nézzük meg, hogyan muzsikál a gazdaság! Az Eurostat nemrég kidobta legfrissebb összehasonlítását, e szerint a vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék szempontjából az idén is Luxemburg végzett a csúcson. Luxemburgban az egy főre jutó GDP az EU 264 százaléka, míg a legszegényebb Bulgáriában, mindössze a a GDP 47 százaléka. Ebben az elemzésben azt találjuk, hogy Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU 68 százaléka. Az elmúlt évekhez képest semmit sem mozdultunk a lista végéről. Ergo, annak ellenére, hogy jelenleg 2-2,5 százalék közötti ütemben növekszik a gazdaság, az nem elegendő, hogy belátható időn belül beérjük legalább az EU-s átlagot.
Az egy főre jutó nemzeti össztermék (kékkel) és az egy főre jutó tényleges fogyasztás (lilával) az Európai Unió átlagához képest
forrás: Eurostat
Az egy főre vetített tényleges fogyasztást vizsgálva is a lista utolsó negyedében találjuk Magyarországot. A helyzet pedig trükkös, a kormány ugyanis nem hazudik, amikor azt állítja, hogy a gazdaság mondjuk a 2008-as válsághoz képest jobban növekszik, vagy hogy a fogyasztás növekedésnek indult. A helyzet valóban sokkal, de sokkal jobb a gazdasági válsághoz képest, ám nagy fordulat nem történt a korábbi helyzethez képest. Magyarország jelenleg az EU-s átlagot hozza növekedés szempontjából, sőt a régiós országokhoz képest még gyengébben is teljesítünk.
Ennyivel növekedett a gazdaság 2015-ben az előző évhez képest az EU-ban
forrás: Eurostat
Némi örömre adhat okot, hogy az államadósság növekedése valóban megállt, jelenleg a gazdasághoz viszonyítva 75 százalék körül lehet. Ezzel valamivel az EU-átlag alatt vagyunk, vannak nálunk sokkal eladósodottabb országok Európában. Bár nemrég kiderült, hogy a kormány trükközött a számokkal, ugyanis az állami Eximbank adósságait (amely például hitelt nyújtott Andy Vajnának a TV2 megvásárlásához) nagyvonalúan nem számolta bele az államadósságba.
Magyarország viszont kifejezetten rosszul teljesít a versenyképesség szempontjából, az EU egyik sereghajtója vagyunk. A versenyképességen az sem segít, hogy mi vagyunk az egyik legjobban szétadóztatott ország, a Visegrádi-országokhoz képest elképesztően magas az adózás, és túl magas az állami újraelosztás mértéke.
Összességében elmondhatjuk, Magyarország tényleg jobban teljesít mondjuk a gazdasági válság éveihez, vagy mondjuk Ukrajnához képest. Ám az EU-hoz, vagy a környező országokhoz képest már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet.
