A kormány nemrégiben politikai támadást indított a civil szervezetek ellen. Kérdés, hogy mennyire érte el a célját a civil szektor elleni hangolás – tudott-e olyan méretű támogatottságra szert tenni, mint a menekültellenes propaganda, amely nemcsak a kormánypárti szavazókat, hanem még a bizonytalanokat is magához vonzotta. A Publicus Intézet felmérései szerint a civilek kérdésében nem figyelhető meg az a mobilizáció, amely a menekültkérdés kapcsán jelen volt a politikában, hogy más párt szimpatizánsait, vagy akár a bizonytalanokat is a saját oldalára tudta állítani a kormány.
Politikai támadás
A Fidesz már célzott támadást indított a civil szervezetek ellen, amelyek valamilyen formában nem értenek egyet azzal a tematikával, amit a párt képvisel. Jelen állás szerint a kormány meg is nevezte azokat a civil szervezeteket, amelyeket „minden eszközzel vissza kell szorítani, és el kell innen takarítani”. A TASZ-t, a Transparency International-t és a Magyar Helsinki Bizottságot, hiszen véleményük szerint ezek olyan civil szervezetek, amelyek létüknél fogva Soros Györgyhöz kapcsolódnak, és azért hozták őket létre, hogy beleavatkozzanak a politikába anélkül, hogy részt kellene venniük a választásokon. Az ilyen szervezetek „álcivil szervezetek”, olyanok, amelyek „bár így regisztrálják magukat, de elsősorban politikai céljaik vannak”. Az ilyen „álcivil szervezetek”, ha közpénzt nem is kaphatnak, de korrumpálhatóak. A kormány szerint ugyanis „vannak olyan civil szervezetek, amelyek semmilyen mértékben nem járulnak hozzá Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, politikai célokat szolgálnak, külföldről finanszírozzák őket. Így létüknek nem sok értelmük van, s természetes reakció, hogy szigorúbb szabályozás alá kell vonni őket”– ezért a jövőben a tervek szerint a civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük.
Ahogy a választók látják
A Publicus Intézet által készített reprezentatív kutatás szerint a politikai célokat szolgáló, Soros György támogatásában működő „álcivil szervezetekről” a választók egyharmadát sikerült a kormánynak meggyőznie, további egyharmad erről nem így vélekedik, míg a fennmaradó közel 30 százaléknak nincs véleménye a kérdésről. Tehát a megkérdezettek 34 százaléka gondolja azt, hogy Soros György a magyar kormány megbuktatására törekszik, és lényegében ugyanannyian (36 százalék) gondolják azt, hogy ez nincs így. Ez az arány, habár így nem tűnik kiemelkedőnek, azért jelentős, mert a Publicus Intézet korábban, 2016 nyarán az összeesküvés-elméletek kutatása kapcsán arra az eredményre jutott, hogy a társadalom 29 százaléka, körülbelül csupán minden harmadik megkérdezett gondolta az, hogy Soros György meg akarná buktatni a kormányt, és 44 százalék gondolta ezt másként. Ez azt is bemutatja, hogy bár nem történt teljes átalakulás a megkérdezettek körében a kormány retorikája kapcsán, ám mégis megfigyelhető érdemi elmozdulás történt azok javára, akik a Fidesz kommunikációjával egyetértenek, és csökkent azon megkérdezettek hányada, akik nem képviselik ezt az álláspontot.
Hasznosak a civil szervezetek, bár nem ismerjük őket
Ugyanakkor a civilek elleni támadás nem tekinthető abszolút pozitív kimenetelűnek, hiszen a társadalom nagy arányban még ettől függetlenül is azt gondolja, hogy a civil szervezetek jelenléte és tevékenysége nem káros: a relatív többség 43 százalék (30 százalék ellenében) azt gondolja, hogy az érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak. Ez azt mutatja, hogy a civil szervezetek támogatottsága erős Magyarországon, mivel tízből nyolc megkérdezett (78 százalék) szerint egy jól működő demokráciában erős civil szféra van, több mint kétharmad (68 százalék) szerint pedig a civil szervezetek fontos feladata, hogy ellenőrizzék a hatalmat. Ezen kérdésekben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik. Ugyanakkor a szervezetek spontán ismertsége nem túl magas, csupán minden ötödik megkérdezett (18 százalék) tudott megnevezni egy érintett civil szervezetet. A legtöbben a Helsinki Bizottságot, és a Norvég Alapot, illetve a Soros Alapítványt említették (6, 6, és 5 százalék), 4, illetve 3 százalék említette továbbá a Transparency Internationalt és a TASZ-t.
A szakpolitika és a pártpolitika közötti homályos határvonalat bizonyítja az, hogy a válaszadók közel kétharmada (64 százalék) szerint a civil szervezetek szakmai, szakpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak és pártpolitikával ne. Hasonló arányban (60 százalék) gondolják azt is, hogy a külföldről is támogatott civil szervezetek ne foglalkozzanak hazai politikai kérdésekkel. A válaszadók az érintett civil szervezetek tevékenységeinek mindegyikét, a szegények támogatásától a környezetvédelmen, a kormányzati korrupció elleni fellépésen, a roma esélyegyenlőség támogatásán, a demokráciát veszélyeztető lépések ellenni fellépéséken át, a határon túli magyarok támogatásáig az ország érdekeivel megegyező ügynek gondolják.
A politikai preferenciák is számítanak
Természetesen a különböző pártok támogatottsága is aktív befolyásoló tényezőként működött a válaszadás tekintetében: a Fidesz támogatói azok, akik markánsan más véleményt fogalmaznak meg ezen kérdésekről a többi társadalmi csoporthoz képest. Néhány esetben a Jobbik szavazói is ebbe az irányba mozdulnak el, ám a legtöbb esetben a Jobbik, az MSZP, a baloldali és a bizonytalan szavazók a Fidesz szimpatizánsoktól eltérő véleményt fogalmaznak meg.
Tehát az most is kiválóan látszik, hogy a Fidesz kommunikációja egyértelműen a Fidesz szavazókra van hatással, viszont a civilek kérdésében nem figyelhető meg az a mobilizáció, ami a menekültkérdés kapcsán jelen volt a politikában: hogy más párt szimpatizánsait, vagy akár a bizonytalanokat is a saját oldalára tudta állítani a kormány. A kutatás alapján a válaszadók többsége szerint ugyanis a kormány a civil szervezetek munkáját nehezítő lépéseivel a demokrácia leépítésére törekszik, és célja, hogy kevésbé jelenjenek meg kritikus hangok a közéletben. A választások közeledtével ismét jelen van a kormánypárti stratégia, az ellenségkép kreálása és a negatív kampányelemek kiragadása, amelybe kapaszkodva az erre fogékony szavazók támogatottságát igyekeznek növelni, ám kérdéses, hogy ez mennyire fog működni a továbbiakban, kitart-e ez az ellenségkép egészen a 2018-as választásig.
