Bár sokan szokták azt mondani, hogy a Fidesz mindig kész elmenni a falig, sőt, még azon is túl, most éppen az olimpiai pályázat ügye mutatja, hogy van olyan pillanat, amikor végül belátják, mégiscsak jobb meghátrálni. Több „visszavonulós” esetben is az a közös, hogy leginkább csak azért léptek vissza, mert egyszerűen megijedtek, hogy olyan dologba vágnak bele, amellyel esetleg szavazókat veszíthetnek.
A meghátrálásokból kiolvasható, hogy a Fidesz döntései mögött soha nincsenek elvek, hanem csak egyszerű szavazatmaximalizálási szándék. Ha olyat lépnek, aminél azt látják, hogy sokat veszíthetnek, akkor nem kockáztatnak. Többek között nem álltak ki Schmitt Pál köztársasági elnöksége mellett, az internetadó visszavonását maga a miniszterelnök jelentette be, a vasárnapi boltzár ügyében is visszavonulót fújtak, illetve most egy esetleges budapesti népszavazás miatt szintén meghátrálásra kényszerültek. Az utolsó két esetnél látható, hogy a Fidesz egyszerűen retteg egy olyan népszavazástól, amelynek nem ő a kezdeményezője, hiszen jól tudják, mekkora pofont is lehet bevinni a hatalmon lévőknek egy sikeres referendum esetén.
Íme, a Fidesz legnagyobb múltbéli meghátrálásai:
1. Schmitt Pál
A HVG derítette ki még 2012 januárjában, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációja nagy részét forrásmegjelölés nélkül átvette más szerzőktől és saját szellemi termékeként mutatta be. A plágium gyanúját a először a Fidesz nem kívánta kommentálni, később pedig ugyanúgy, mint a Köztársasági elnök Hivatala, a vádakat visszautasította. Amikor azonban a Semmelweis Egyetem megfosztotta doktori címétől a volt köztársasági elnököt, a Fidesz már nem védte tovább Schmittet, így a „nemzet golyóstolla” kénytelen volt lemondani.
Igaz, a Fidesz nem engedte el teljesen Schmitt kezét, aki egyszerűen a lemondása óta sem tud olyat tenni vagy mondani, hogy utána végérvényesen megbukjon és visszahúzódjon. Például, mint az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke arról beszélt a DigiSport reggeli adásában, hogy Budapest nyugodtan megrendezheti majd az olimpiát, hiszen a „magyar gazdaság most is, meg az elkövetkező tíz évben is olyan állapotban lesz, hogy ezen nem múlhat semmi”.
2. Internetadó
2010 előtt azt nyilatkozták, hogy nem támogatnak semmilyen internettel kapcsolatos adóemelést. 2014 októberében mégis be akartak vezetni egy új adónemet. Terveik szerint minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintot kellett volna fizetni.
Orbán Viktor végül elállt az adónem bevezetésétől, mivel mint mondta: „A távközlési adó kiterjesztését ebben a formában lehet bevezetni mert kialakult egy félelmeket előhívő vízió, amely kezelhetetlenné teszi a vitát, vagyis a vita félrecsúszott […]nincs meg a közös alap”. A meghátrálás pontos indoka egyértelmű: elég csak visszanézni a képeket, hogy mekkora tömeg sétált át az Erzsébet hídon az internetadó elleni tüntetés idején.
3. Választási regisztráció
A Fidesz sokáig az előzetes választási regisztráció gondolatával kacérkodott, azaz, hogy csak az vehessen részt a választásokon, akik előzetesen már jelezték ebbéli szándékukat. Az elfogadott törvényjavaslatot Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybíróságra küldte, amely először formai okokból semmisítette meg az átmeneti rendelkezésekben található regisztrációról szóló törvényt, majd tartalmi szempontból is kifogásolta azt. A Fidesz megtehette volna, hogy a problémás rendelkezéseket egyszerűen csak átemelik magába az Alaptörvénybe, azonban mégis meghátrált a választási regisztráció bevezetésétől.
4. Vasárnapi boltzár
A Fidesz elnökségi ülése után Rogán Antal sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány visszavonja a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényt, és mindent a 2015. március 14-i állapotba helyez vissza. Bár a Fidesz azzal indokolta a törvény visszavonását, hogy mérlegelték az elmúlt egy év tapasztaltait, és költséges lenne 5 milliárd forintot kiadni egy népszavazásra, valójában a kormánypárt megijedt a népszavazás következményeitől, és nem mert szembenézni az emberek akaratával.
A Fidesz folyamatosan azon volt, hogyan tudja meghekkelni a szocialisták népszavazási kezdeményezését, miközben megállás nélkül azt kommunikálta, hogy az ellenzék csak a balhékeltésben érdekelt. Az igazság viszont az, hogy a Fidesz keltette a balhét azzal, hogy gátlástalanul útját állta a népszavazásnak. Már az időpecsételőhöz köthető procedúra is nevetségesnek mondható, a csúcspont azonban egyértelműen a kopasz balhé volt, amellyel kapcsolatban már súlyos demokratikus aggályok merültek fel. Utólag a Kúria is kimondta, hogy jogsértő volt a kigyúrt kopaszok viselkedése.
Miután a Kúria végül az MSZP népszavazási kezdeményezését fogadta el, a kormánypártnak nem maradt más választása: vagy belefut egy nagyon nagy pofonba, vagy a könnyebb utat választja, és visszavonja a törvényt. Pár nap elteltével végül ez utóbbi mellett tették le a voksukat, belátva, hogy a Fidesz csak, és kizárólag rosszul jöhetett volna ki egy népszavazásból. A kormánypárt nem is tehetett mást, hiszen a felmérések egyértelműen azt mutatták, hogy a lakosság döntő többsége a zárva tartás ellen szavazna. A boltzár ügyében az elvek (vasárnap legyen együtt a család) egyértelműen a politikai célok (véletlenül se legyen népszavazás) mögé kerültek.
5. Budapesti olimpia
Az M1 szerint a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének szerda esti találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép a budapesti olimpiai pályázattól. A hivatalos indok szerint: „Magyarország nem tarthat fenn elhúzódó, vereségre ítélt pályázatot. Ezért a tárgyaló felek arra jutottak, hogy csak az lehet a felelős döntés, ha a főváros és a MOB visszalép a pályázattól”. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az MTI-vel később közölte, a kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására.
Forrás: Szomszédok forever
A döntés egyáltalán nem meglepő, a Ténytár is megírta már hétfőn, hogy ez lenne a leglogikusabb lépés. Teljesen egyértelmű, egy népszavazás rendkívüli módon tematizálta volna az elkövetkező hónapokat, illetve kiváló média megjelenést tudott volna adni mind ez ellenzéknek, mind a feltörekvő Momentumnak. Ráadásul egy népszavazás esetén borítékolható lett volna a végeredmény: a felmérések mind azt mutatják, hogy az emberek többsége inkább nem kér az olimpiából.
Itt érdemes megemlékezni Lázár János pár napja elhangzott szavaira:
A kormány azt akarja, hogy a nép döntsön a olimpia sorsáról, az lesz, amit az emberek akarnak a népszavazáson. [...] A miniszterelnök egy nagyon-nagyon bátor ember, nem szokott megfutamodni semmitől.
Úgy tűnik, hogy mégis....
Jól látható tehát, hogy a Fidesz egyszerűen retteg egy olyan népszavazástól, amelynek nem ő a kezdeményezője, hiszen jól tudják, hogy mekkora pofont is lehet bevinni a hatalmon lévőknek egy sikeres referendum esetén.
A kormány érvelés és vita helyett ismét megfutamodik a közvélemény és a politikai kihívás elől, semmibe véve ezzel egyrészt azt a több mint 260 ezer embert, akik dönteni szeretett volna a kérdésben, másrészt azokat, akik esetleg tényleg támogatták volna egy budapesti olimpia megrendezését.
A kormány nem akart kiállni és érvelni az álláspontja mellett. Ezek szerint nem is voltak erős érveik az olimpia mellett? Akkor a kormány miért is erőltette ennyire a budapesti pályázatot, hacsak nem azért, hogy még többet lophasson?
