Nemrégiben jelent meg egy KSH-jelentés, amely minden eddiginél pontosabb képed ad, hogy mennyi és milyen vagyonnal rendelkeznek a magyarok. Szerencsére a kutatást más EU-s országokban is lefolytatták, így a kapott eredményeket több tagállammal is összehasonlíthatjuk. A számok azt mutatják, hogy a budapestiek rendelkeznek a legtöbb vagyonnal, ugyanakkor egy átlag szlovák háztartás nagyjából 30 százalékkal gazdagabb a magyarnál.
Itthon Budapest a király
Azt már régóta tudjuk, hogy rendszerváltozás óta képtelen a magyar gazdaság tartósan jól produkálni, miközben a környező országok gazdasági növekedése általában meghaladta a miénket. Azt azonban, hogy ez miként van hatással ezen országok lakóinak az életére, arról már kevesebbet tudtunk.
A 2014-ben készült felmérésben összesen 14 ezer magyar háztartás vett részt. A kérdőív reáleszközökre vonatkozó része a háztartás által tulajdonolt ingatlanokat, járműveket, értéktárgyakat és vállalkozásokat vette számban. A kutatásból kiderül, hogy Közép-Magyarországon átlagosan 22 millió forint, míg Budapesten 27 millió forintnyi vagyonnal rendelkeznek az emberek, míg a legszegényebb Észak-Alföldön mindössze 10,5 millióval. A háztartások által birtokolt reáleszközök értének a háromnegyedét maga a lakóingatlan tette ki. A társadalom vagyon szerinti alsó ötödének jellemzően nincs saját ingatlanja.
Forrás:KSH
A lakások értéke is Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, míg itt 17,5 millió forint egy átlagos lakás ára, addig az Észak-Alföldön ez csak 7,8 millió. Az egynél több ingatlantulajdonnal rendelkező háztartások 37 százaléka a Közép-Magyarország régióban élt a felvétel időpontjában, közel háromnegyedük a gyermektelen háztartásokból került ki, jelentős többségükben a főkereső 35 évesnél idősebb volt.
A háztartások 12 százaléka rendelkezett vállalkozással 2014 októberében, ez az arány Budapesten némileg magasabb, az Észak-Alföldön pedig alacsonyabb. Pénzügyi kockázattal járó befektetéseket nagyon kevesen vállalnak, a legelterjedtebb befektetési forma a legkisebb kockázatot jelentő banki betét volt a felvétel időpontjában. Sajnos Magyarország továbbra is egy időzített bombán ül, ugyanis a lakosság töredéke rendelkezik megtakarítással a nyugdíjas éveire. Pedig nagy szükség lenne rá, hiszen a nyugdíjrendszer belátható időn belül össze fog omlani, így azok akik semmilyen megtakarítással sem rendelkeznek, nyugtalan évek elé néznek.
Eladósodottság szempontjából nem állunk rosszul, 2014 októberében a háztartások 36,9 százaléka rendelkezett adóssággal, a legtöbben lakóingatlan miatt vettek fel, jellemzően jelzálog hitelt. Ám az EU-s átlaghoz képest a jövedelmünk nagyobb arányát költjük el hiteltörlesztésre, többnyire, mert az itthoni bérek elmaradnak az EU-s átlagtól.
Európában csórónak számítunk
Amennyiben a kutatás eredményeit összehasonlítjuk más európai országokkal, az összkép elég elkeserítő. Míg Magyarországon 15,7 millió forint egy átlagháztartás összvagyona, addig Szlovákiában ennél 30 százalékkal, Lengyelországban pedig majdnem kétszer több vagyonnal rendelkezik egy átlagos háztartás. Ahhoz, hogy az EU-s átlagot beérjük, 440 százalékot kellene gyarapodnunk.
A jövedelmi egyenlőtlenséghez képest némileg magasabb a vagyoni egyenlőtlenség, ami nem csoda, hiszen akinek több vagyona van (például egy lakása, amit bérbe adhat), az a jövedelmén felül is gazdagodik. Az egyenlőtlenségben viszont a középmezőnyben helyezkedünk el, Németországban például erősebb a vagyonkoncentráció (tehát kevesebb ember kezében van a nemzeti vagyon nagyobb része), ám Szlovákiában ez alacsonyabb.
Egy másik friss felmérésből kiderült, hogy a hazai minimálbér szempontjából, még a mostani emelés ellenére is, az utolsók között vagyunk Európában. Míg Magyarországon 412 euró a minimálbér, addig mondjuk Franciaországban 1480 euró. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben mintegy 50 százalékkal emelkedett a minimálbér, ami még európai szinten sem rossz teljesítmény. Persze a jövedelmi helyzeten kívül, sok minden máson is múlik, hogy változni fog-e hosszabb távon a magyarok vagyoni helyzete.
