A rendszerváltás óta soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon, és a munkanélküliség sem volt soha ennyire alacsony. Ennek ellenére még sincs hurráoptimizmus a munkaerőpiacon, mivel a munkaerőhiány a gazdaság minden ágazatában már jelen van, a cégek számára pedig egyre nagyobb fejtörést okoz a betöltetlen álláshelyek feltöltése.
A kormány a közmunkaprogramban részt vevők mobilizálását és átcsatornázását tekinti megoldásnak: Brüsszelből érkező ajánlások figyelembevételével állna neki a közfoglalkoztatás megreformálásának. A módosítások keretében először 150 ezerre csökkentik majd a programban résztvevők számát, mivel az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A közfoglalkoztatás eredeti célja a munkaerő-piacra való visszavezetés lett volna, ám épp az ellenkezőjét sikerült elérniük vele, ráadásul több milliárd forintot nyelt el évente.
Az Európai Unió átlagánál nagyobb Magyarországon a betöltetlen álláshelyek száma és a bérköltség növekedése is, mivel a cégek béremeléssel próbálnak alkalmazottakat szerezni – közölte az Eurostat adatai alapján a Világgazdaság csütörtöki számában. Az Unióban 1,8, az euróövezetben 1,7, Magyarországon pedig 1,9 százalék volt 2016 utolsó negyedévében a beöltetlen státuszok aránya, míg a munkaerőköltség közösségi átlaga ebben az időszakban nem egészen két százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
Az ING felmérése alapján, a teljes kelet-európai régióban óriási munkaerő-hiánnyal küzdenek a kormányok, ám Magyarország még a térségen belül is rekordernek számít a hiányzó munkások számát illetően. Legnagyobb bajban a feldolgozóipar van, felmérések alapján 75 százalékának gondot okoz új munkaerő felkutatása és felvétele, ami megakadályozza a cégek bővítését.
A magyarországi vállaltok egy része saját stratégiát dolgozott ki a munkaerőhiány leküzdésére: ez pedig a duális képzés, amelyet többek között a Bosch is alkalmaz. Közép- és felsőfokon is vannak képzéseik, ösztöndíjrendszerük, amellyel frissen végzett diákokkal pótolhatják a munkaerőhiányt, de szóvivőjük szerint az oktatás megreformálása lényeges tényező lenne a jövőre nézve.
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) stratégiája
A VIMOSZ is előállt egy komplex javaslatcsomaggal, mert a szervezetben is úgy látják a munkaerőhiány helyzetét, hogy tarthatatlan állapotok uralkodnak. A vendéglátóiparban elsősorban a korábban nyugdíjazottakat állítanák vissza teljes-, vagy részmunkaidőben, ám erre már kevesen alkalmasak egészségi állapotuk miatt. A részmunkaidős állást kiterjesztenék a Gyes-en lévőkre is, továbbá képzési programokat is indítanának.
Javasolnák továbbá a menekültstátusszal rendelkezők munkaerőpiacra lépését is, úgy gondolják a vendéglátóipar jól járna a menekültek munkába állásával, és a közmunkások versenyszférába való kilépését is támogatná az egyesület. Mindkét társadalmi csoport elhelyezkedését betanítással segítenék, idővel szakképzettséghez is hozzájuthatnának. A VIMOSZ főtitkára szerint nem halogatható tovább a lehető legtöbb munkaerőforrás felkutatása és kiaknázása.
Az ágazatok szerinti elemzések azt mutatják, hogy a szolgáltató szektor az, ami a leginkább visszahúzza a termelékenység növekedését. A gazdasági válság óta nem sikerült visszajutnia a termelékenységnek a válság előtti szintre.
Válságmenedzsment állami irányítással
A kormány most a közmunkaprogramban részt vevők mobilizálását és átcsatornázását tekinti megoldásnak. A módosítások keretében először 150 ezerre csökkentik majd a közmunkaprogramban résztvevők számát, mivel a program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A program eredeti célja a munkaerőpiacra való visszavezetés lett volna, ám épp az ellenkezőjét sikerült elérniük vele, ráadásul több milliárd forintot nyelt el évente.
2016 végén 197 ezren dolgoztak a programban, ennek feltételeit tervezi szigorítani a kormány: többek között maximálnák a közfoglalkoztatotti státuszt 3 éven belül 12 hónapnyi időre, szakképzettséggel rendelkezők csak különleges esetben maradhatnak a közmunkaprogramban, illetve 25 év alattiak is csak akkor kerülhetnek be, ha nincs más reális lehetőség számukra.
A kormány nem ismertette pontosan, hogyan tervezik a közmunkaprogramot elhagyóknak megkönnyíteni a munkaerőpiacra kikerülést, a munkaerőhiány és a munkanélküliség ugyanis nem egymás ellen ható folyamatok hazánkban. A legnagyobb munkanélküliség az Észak-Alföldön van, ám ugyanebben a régióban van a legnagyobb munkaerőhiány is. A probléma ismét visszavezethető a népesség képzettségi szintjére, amely ebben a régióban nagyon alacsony.
Korábban is próbálkoztak már a közmunkaprogram leépítésével. A minimálbér emelésével szemben alig növelték a közmunkások bérét, így 2016-ra jobban megérte minimálbérért dolgozni, mint a közmunkaprogramban, ezzel ösztönözték volna a munkaerőpiacon való elhelyezkedést, ám az intézkedés nem hozta meg a várt eredményeket. A közmunkaprogram lett a legdrágább munkaerő-piaci program, emellett a legkevésbé hatékony is.
Úgy tűnik, hogy Fidesz kezd lassan rájönni arra, nem a közmunkaprogram felfújásával lehet megoldani a hazai munkaerő-piaci problémákat, hanem megfelelő képzési rendszerrel. A magyar kormány hiába büszke a 4 millió fő feletti foglalkoztatásra, hiszen köztudott, hogy a jó adatok csak annak köszönhetőek, hogy évente több százmilliárd forintot öntenek a közmunkaprogramba, és a statisztikába beleszámolják a környező országban dolgozó magyarokat is.
Forrás: slejm - a torkon ragadt politika
Brüsszel diktál?
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból azt derült ki, hogy arra a mintára átalakítaná át a közmunkaprogramot, amit Brüsszelből javasoltak, és a kormány hosszú időn át masszívan ellenállt neki. Az Európai Bizottságban úgy gondolják, hogy a közmunkaprogram egyenlő a szegénységi csapdával, nem hatékony, emellett uniós források igénybevételére sem alkalmas, míg más programokhoz igénybe vehetné az állam.
Vagy jobb belátásra jutott a kormány, vagy hiányoznak nekik az uniós források, de most hajlandóak voltak reformokat kezdeményezni a közmunkaprogramon. A korábban ismertetett reformok 2018. június 1-től lépnek életbe. A reformok mellett a kormányfő felkérte a nemzetgazdasági minisztert egy kompetenciaalapú munkaközvetítési rendszer kidolgozására, amitől javulást várnak a munkaerő-piaci helyzetben. Erre a következő két évben 60-60 milliárd forintot szánnak.
