Még az Orbánék által barkácsolt Alaptörvényben is szerepel a lakhatási jog, igaz, ennek a biztosítására csupán „törekednie” kell az államnak. A szakértők egybehangzó véleménye szerint szükség lenne egy állami bérlakásépítési-programra. A kormány azonban egyelőre semmilyen jelét nem mutatja annak, hogy belátható időn belül szándékában áll támogatni a szociális bérlakások tömeges építését. Az ellenzéki pártok terveiben már szerepel valamilyen szociális bérlakásprogram elindítása, sőt, egyesek már a gyakorlatba is átültették elképzeléseiket.
Kellene egy állami bérlakásprogram
Továbbra is szükség lenne egy átfogó kormányzati bérlakásépítési-programra, mert egyre szélesebb idehaza az a társadalmi réteg, amely nem képes magának saját tulajdonú otthont vásárolni, még kormányzati támogatással sem, ugyanakkor nem tudja megfizetni a lakáspiacon lévő albérletek egekbe szökő díjait sem – nyilatkozta az MNO-nak Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezetője.
Évek óta szakmai konszenzus van abban, hogy Magyarországon átfogó, államilag finanszírozott önkormányzati szociális bérlakásprogramra lenne szükség. A fővárosi és nagyvárosi albérleti díjak a lakáskínálat szűkössége miatt szinte megfizethetetlenek, a fiatalok tömegei a lakhatási krízis okán is a külföldi munkavállalást választják. A hazai lakhatási szegénység felszámolásában, a hajléktalanság megelőzésében rengeteget segítene a szociálisbérlakás-programok indítása. A helyzet azért is bosszantó, mert például a fővárosban sok lakás – többségükben magáningatlan – üresen áll. A KSH 2015-ös lakásfelmérése alapján a budapesti lakások 6,5 százaléka nem lakott, ami hatvanezer lakást jelent. Ebből harmincezer lakás tartósan (egy évnél hosszabb ideje) üres.
Egy állami bérlakásprogram felgyorsítaná a hazai lakásállomány megújulását is, állítják szakértők. Erre szükség is lenne, hiszen az épületek jelentős hányadának állapota már most sem megfelelő, a hazai otthonok hetven százaléka felújításra szorulna. Emellett az eddigi 8-10 ezer körülivel szemben évente 40-45 ezer új otthon átadására lenne szükség ahhoz, hogy százévente megújuljon a mintegy 4,4 milliós magyar lakásállomány, s ezáltal legalább a mostani szinten maradjon az otthonok műszaki állapota Szakértői becslésekből az is kiderül, hogy évi tízezer lakás felépítése mintegy 44 ezer embernek adna munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer otthon felépítése hiányzik a lakásállomány megújulásához. Ez több mint 120 ezer új munkahely megteremtésének a lehetőségét jelentené – írja az mno.hu.
A Fidesz valami miatt nem foglalkozik kiemelten ezzel a kérdéssel
Még az Orbánék által barkácsolt Alaptörvényben is szerepel a lakhatási jog, igaz, ennek a biztosítására csupán „törekednie” kell az államnak. A törekvést viszont nagyon nem látjuk. Párdi Zsófia az MNO-nak elmondta: a kormány egyelőre semmilyen jelét nem mutatja annak, hogy belátható időn belül szándékában áll támogatni a szociális bérlakások tömeges felépítését. Holott több önkormányzat is hajlandó lenne partnerként részt venni a megfizethető otthonok megépítésében. Egyes települések türelme pedig már el is fogyott, ezért a polgármesteri hivatalok maguk vágnak bele az építkezésekbe, s ha kell, akár piaci hitelt vesznek fel a beruházásokhoz.
Az ellenzék már zászlójára tűzte valamilyen szociális bérlakásprogram elindítását, sőt, egyesek már a gyakorlatba is átültették elképzeléseiket.
Az MSZP-és Botka László által vezetett szegedi önkormányzat nagyszabású bérlakásfelújítási-programot indított. Az önkormányzat valamennyi üres, gazdaságosan felújítható lakását helyreállítják és pályázat útján a szociálisan rászorulók rendelkezésére bocsátják.
Önkormányzati bérlakásprogram indítására tett javaslatot a Jobbik is. Varga Zoltán Péter képviselő azt javasolta Dunakeszin, hogy az önkormányzat 2017-től 2021-ig évi 40 millió forintot, azaz összességében 200 millió forintot különítsen el a költségvetésben összkomfortos önkormányzati lakások vásárlására. A jobbikos képviselő elképzelése szerint a lakások 60 százalékát a fiatalok lakásvásárlását segítendő, a piaci árnál jelentősen alacsonyabb bérleti díjért adná ki az önkormányzat. A Fidesz és a KDNP képviselői azonban napirendre sem voltak hajlandóak venni a javaslatot.
A Demokratikus Koalíció azt indítványozta, hogy állami bérlakásrendszerrel segítsék azokat a felsőoktatásban tanuló fiatalokat, akik nem tudják megfizetni a drága albérleteket. A DK szerint a kormány a CSOK ígéretével átverte az embereket, hiszen a legtöbb igénylő a mai napig sem jutott lakáshoz. A DK ezzel szemben olyan állami bérlakásrendszert hozna létre, amely kihasználja a jelenleg üresen álló számtalan állami és önkormányzati lakást, valamint vállalja az új lakások építésének költségeit, hogy senkinek se kelljen a lakhatásért eladósítania magát.
Az LMP szerint a kormány társadalompolitikája megbukott, az ország kettészakadása felgyorsult és a megállíthatatlannak látszó elvándorlás okaként az alacsony bérek mellett a lakhatási problémák felerősödését határozta meg. Schmuck Erzsébet bejelentette, hogy pártja egy állami bérlakásépítési-alap létrehozását javasolja, az önkormányzatok ennél az alapnál pályázhatnának bérlakásépítésre, a következő öt-tíz évben 50-100 ezer lakás épülhetne, vagy újulhatna meg.
A Fidesz csak ritkán foglalkozott lakhatási problémákkal: az egyik projektje még a 2011-ben indított ócsai lakópark kivitelezése volt, amely azonban totális kudarccal végződött. Először is nagyon nehezen népesült be a kormány által megálmodott lakópark. 2015 januárjáig nem költöztek be az elkészült 80 lakóházba (amit kezdetben több ütemben 500-ra tervezett a kormány). A házak egyenként 34 millió forintból épültek fel, amelyekben nincs gáz, a fűtésről és a meleg vízről fatüzeléses pedig kályhák gondoskodnak. A lakópark egy elkülönülő, infrastruktúrától, munkahelyektől távoli helyen épült, így kitörést aligha jelent az ócsai projekt a bedőlt devizahiteleseknek.
A szakértők szerint a lakóházak megépítésére költött közel 2,7 milliárd forintból 80 helyett sok száz család problémáján segíthettek volna, ha azt a mintalakópark helyett meglévő, szociális bérlakássá alakítható lakások, családi házak felújításra költik. Míg így egyenként 34 millió forintot költött a kormány ezekre a lakásokra, addig vidéken 7-8 millióért családi házat, de még a fővárosban is 10 millióért lehetett lakást venni. Összehasonlításképpen: egy 13. kerületi 100 lakásos önkormányzati bérház ugyanebben az időben 2,2 milliárd forintból épült fel, míg az ócsai lakópark 80 házára az említett körülmények közepette 2,7 milliárd forintot költött a kormány.
Még talán a „Családi Otthonteremtési Kedvezményt” (CSOK) lehetne egyfajta megoldási kísérletnek venni a lakhatási krízis megoldása szempontjából, azonban ebből a programból pont azok a szerényebb keresetű társadalmi rétegek szorultak ki, akik a leginkább lakhatási gondokkal küzdenek. A CSOK-ot eddig nagyon kevesen vették igénybe, erről bővebben itt írtunk.
