Lázár János hónapok óta prédikálja a bürokráciacsökkentést, vagyis az állami kiadások mérséklését, és a rendszert elhagyni kényszerülő állami alkalmazottakról úgy beszél, mint munkaerő-tartalékról, amely enyhítheti a nyomasztó munkaerőhiányt. Közben élen járunk a végrehajtó és törvényhozó szervekre fordított kiadásokban, amelyek 3-ról 4 százalékra nőttek, azaz csupán a kormányzásra és az országgyűlésre évente közel 1300 milliárd forint megy el, több mint a teljes adósságszolgálatra. Ráadásul a hazai foglalkoztatottak negyedét az állam tartja el.
Lázár ígérete
A Fidesz mer nagyokat álmodni és ígérgetni, ez kommunikációjának egyik fő oszlopa. Ha nem teljesülnek az ígéretek, vagy ejti a témát és előáll valami mással, vagy egyszerűen tagadja a nyilvánvaló tényeket. A 2010 előtti főbb vállalások sora tökéletes példája ennek, hiszen egyszerre ígértek nagy arányú és általános adócsökkentést, az államadósság gyors és drasztikus lefaragását, valamint az állami kiadások visszafogását.
Az adócsökkentés nem csupán elmaradt, de két tucat új adófajta jelent meg, és a teljes adóterhelési arány is növekedett. Az állami kiadások is csak nőttek annak ellenére, hogy az egészségügyből és az oktatásból százmilliárdokat vontak ki. Az államadósság abszolút és nettó nagyságrendje pedig emelkedett, GDP-aránya is alig csökkent.
Az „unortodox” módszerek alkalmazása és a költségvetési korrekciók, amelyek főleg átmenetileg beállított különadók rendszerét jelentették, egyáltalán nem javítottak a súlyos szerkezeti problémákon. Eközben az állam nemhogy visszafogta magát, de terjeszkedett, nőtt a bürokratikus vízfej, az egészségügy, az oktatás, a közszolgáltatások közvetlen állami kézbe vételével kis gömböcként burjánzott a közszféra.
Lázár János hónapok óta prédikálja a bürokráciacsökkentést, vagyis az állami kiadások mérséklését, és a rendszert elhagyni kényszerülő állami alkalmazottakról úgy beszél, mint munkaerő-tartalékról, amely enyhítheti a nyomasztó munkaerőhiányt.
Hasonlót már mondtak kormánytagok egy évvel ezelőtt is, 100-150 ezres leépítést helyezvén kilátásba az államgépezetben, de ebből gyakorlatilag semmi sem lett. Hiába szüntettek meg vagy szerveztek át több háttérintézményt, az állami foglalkoztatottak száma nem csökkent, ráadásul az idei költségvetésben a bürokrácia összköltsége számottevően emelkedett.
Kiadások
Ezt igazolja Felméry Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2017/7. számában megjelent, az Eurostat adatai alapján készült friss elemzése. Mint írja, a pénzügyi válság idején tapasztalt átmeneti kiadáscsökkenés után 2012 óta újra folyamatosan emelkednek az államháztartás GDP-arányos kiadásai. Ez hitelesen tükrözi a magyar gazdaságpolitika unortodox voltát: a pénzügyi válság előtt az EU-tagok átlagosan a GDP-jük 45-45,5 százalékát fordították államháztartási kiadásokra; Magyarország viszont 50,5-51 százalékát.
Mikor beütött a pénzügyi válság, az EU tagállamai a költségvetési fegyelem lazításával reagáltak, elkezdték pumpálni a pénzt a gazdaságba, így próbálván élénkíteni azt. Magyarország ezzel szemben az állami kiadások csökkentésére kényszerült, egyrészt az évek óta folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárás, részben a visszaeső bevételek, és persze a válság miatt ellehetetlenülő hitelfelvétel miatt. Tehát, amikor mindenki költségvetési forrásokból igyekezett élénkíteni a gazdaságot, mi pont akkor húztuk be a nadrágszíjat.
De még ebben az időszakban is csak 2010-ben és 2012-ben maradtak el a magyar állami költségvetés GDP-arányos kiadásai az európai átlagtól, és ekkor is csak 0,4 százalékponttal. Aztán 2013 után a 2012-es 49 százalékról 47,7 százalékra zuhantak az EU tagállamainak átlag államháztartási kiadásai. Magyarországon közben 48,6 százalékról újra 50 százalékra emelkedtek.
A többiekhez képest a statisztikák alapján arányaiban nálunk költ legtöbbet saját magára az állam
Míg a közép-európai országok átlagban GDP-jük 2,9 százalékát költik a végrehajtó és törvényhozó szervek, pénzügyi és külkapcsolatok területére, Magyarország a 3,9 százalékát. A magyar kiadások közül ezeken kívül kiemelkedő még az egy százalék, amit az általános szolgáltatásokra fordítanak, valamint az adósságszolgáltatás 3,6 százalékos aránya.
Magyarán, a magyar állam a közszolgáltatások ágazaton belül is a legtöbbet a parlamentre, a köztársasági elnökre és a miniszterelnöki hivatalra; a tanácsadókra; a minisztériumok, pénzügyi tevékenységet fordító központi szervek és a külképviseletek működtetésére, illetve az államadósság és az önkormányzatok adósságainak kamatterheire és tőketörlesztésére.
Gazdasági ügyekre is sokat fordítunk a régiós átlaghoz képest: 8,6 százalékot a GDP-arányos 5,7 százalékos EU átlaghoz képest. Ezen belül is kimondottan sokat, az átlagos 0,8 százalékkal szemben 2,5 százalékot az általános gazdasági ügyek, kereskedelem és foglalkoztatás ágazatra. A KSH adatai szerint elértük azt a pontot, hogy a költségvetés fizeti a hazai foglalkoztatottak negyedét, ami kétszerese a visegrádi országok, és háromszorosa Németország átlagának.
Élen járunk a végrehajtó és törvényhozó szervekre fordított kiadásokban, amelyek 3-ról 4 százalékra nőttek, azaz csupán a kormányzásra és az országgyűlésre évente közel 1300 milliárd forint megy el, több mint a teljes adósságszolgálatra.
A kormány eltartottjai
Jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalban és a 8 minisztériumban 56 államtitkárt, 108 helyettes államtitkárt, 20 kormány- és 66 miniszteri biztost fizetnek, a mi pénzünkből! Ez több mint háromszoros növekedést jelent 2010 óta. Annak ellenére, hogy már az év elején rekord magas volt az állami vezető gárda létszáma, alig két hónap alatt még tovább növekedett az államtitkárok, helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok száma.
Idén eddig 18 miniszteri biztost, egy új államtitkárt és 8 helyettes államtitkárt neveztek ki (miközben az utóbbiak közül négyet felmentettek) – derült ki az év eleje óta megjelent Magyar Közlönyök és Hivatalos Értesítők adataiból.
Bár miniszterből valóban kevesebb van, mint a szocialista–liberális kormányok idején, alig hét év alatt meglódult az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma, és ez a csoport mára kétszer akkora, mint 2010 előtt volt. Az államtitkárok száma most 56-nál jár.
Ami a helyettes államtitkárokat illeti, ezekből most 108 dolgozik az Orbán-kormányban. A legnagyobb továbbra is a Balog Zoltán vezette minisztérium 20 helyettes államtitkárral. Ettől alig valamivel marad el a korábban állami bürokráciacsökkentést hirdető, Lázár János által vezetett Miniszterelnökség. Ott a kormányzati holnap adatai szerint a kilenc államtitkár mellett összesen 19 helyettes államtitkár dolgozik. Harmadik helyezett a Nemzetgazdasági Minisztérium 17 helyettes államtitkárral.
Hiába tehát a látszólagos átszervezések, gyönyörűen látszik, hogy valójában egyáltalán nem zsugorodik az a nagy állam, hanem egyre csak nő.
