A lex CEU-ról, a civil szervezetek megbélyegzéséről és a Brüsszel-ellenes kampányról kellett számot adnia Orbán Viktornak az Európai Parlamentben, ahol ismét a magyar helyzet volt a központi téma szerdán. A magyar miniszterelnök volt annyira bátor, hogy beleállt a vitába - ha Magyarországon erre már nem képes -, érvelése azonban nem különbözött a Fidesz kommunikációs paneljétől. Orbán szerint senki sem akarja bezáratni a Közép-Európai Egyetemet, miközben köztudott, hogy a lex CEU lényege az egyetem ellehetetlenítése. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési-eljárást indított Magyarország ellen (már sokadjára).
A miniszterelnök nemcsak, hogy nem mondott igazat az Európai Parlamentben, hanem kihasználta a lehetőséget, hogy sorosozzon egy kiadósat is, ismét megfeledkezve arról, hogy két évtizeddel ezelőtt még ki volt a mostani kormánypárti politikusok legbőkezűbb támogatója.
Orbán nem mondott igazat
A Fidesz egy egész hazugsággyárat épített fel a CEU-val kapcsolatban, amelybe teljes arzenálját bevonta a megmondóemberektől kezdve a köztársasági elnökön át a pártmédiáig. A lex CEU hatalmas port kavart mind Magyarországon, mind pedig nemzetközi szinten. Orbánt pedig nemcsak a patás ördögnek kikiáltott liberális értelmiség, hanem konzervatív gondolkodók sora és saját pártcsaládja is kritizálta az elmúlt hetekben. Nem volt könnyű dolga a miniszterelnöknek az Európai Parlamentben sem, ahol azzal kellett számolnia, hogy most nem csak a baloldalról fogják pofozni, hanem saját háza tájékáról is komoly kritikák érkezhetnek.
Olaj volt a tűzre, hogy miközben Magyarországon új szakaszába lépett az illiberális állam építése, a magyar kormány komoly lejárató kampányba kezdett Brüsszel ellen az „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátokkal és a nemzeti konzultációval. Nem véletlen, hogy Manfred Weber, a Néppárt vezetője sem tudott kiállni Orbán mellett. Weber a CEU-törvénnyel kapcsolatban kifejtette, nem érti, miért zavarja a magyar kormányt, hogy az egyetem amerikai diplomát is kiad, az EU-ellenes lejárató kampánnyal kapcsolatban pedig az mondta, hogy:
Még egy dolgot nem értek. Lehet más és más a véleményünk, de amit ezzel a kérdőívvel csináltak, az egyszerűen hangulatkeltés Európa ellen.
A Néppárt vezetője fején találta a szöget, Magyarországon valóban hangulatkeltés zajlik az EU ellen, a Fidesznek ezzel sikerül fenntartania a párt híveinek a harci kedvét. A bőséges támogatások miatt viszont nem kell attól tartani, hogy Magyarország kilépne az Európai Unióból, mert annak legnagyobb vesztesei pont a Fidesz körüli oligarchák lennének. Az EU melletti elkötelezettséget Orbán is megerősítette az EP-ben, magát csak reformerként beállítva, a nagy reformernek azonban a CEU-val kapcsolatban sem sikerült igazat mondania:
– Orbán Viktor az Európai Parlamentben azt állította, hogy a CEU rektora azt írta levelében a diákoknak és tanároknak, hogy nincs veszélyben az egyetem működése, ami nem igaz, mert az idézett levélben a rektor azt írta, hogy egyetem a legnehezebb körülmények között is működni fog, ami nem egyenlő azzal, hogy ne lenne veszélyben.
– A miniszterelnök azon állítása sem igaz, hogy a CEU-nak valamiféle különleges privilégiuma lett volna, a CEU-törvény pedig megteremti az egyetemek közötti esélyegyenlőséget. Valójában a CEU keményen megdolgozott az akkreditációért, és a diplomák kiadása nem privilégium. A magyar egyetemeknek ráadásul megvan a lehetőségük arra, hogy külföldi egyetemekkel társulva kettős diplomát adjanak ki, amellyel sok állami egyetem él is.
Rég olvasott be valaki annyira Orbánnak, mint Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője:
Verhofstadt a rendszerváltás idején nagy csodálója volt Orbánnak, jól is ismeri, véleménye szerint azonban a magyar miniszterelnök konzervatív politikusból ugyanolyan vén kommunistává vált, akik ellen egykoron harcolt.
Kötelezettségszegési-eljárás
A szabad szolgáltatásnyújtás elvét korlátozhatja a lex CEU, emiatt Brüsszel szerdán kötelezettségszegési-eljárást indított Magyarország ellen. Az eljárás első lépésében Brüsszel figyelmeztető levelet küld, amelyre egy hónapon belül válaszolnia a magyar kormánynak. A válasz függvényében az EU felszólíthatja a magyar kormányt, hogy milyen pontokon kell változtatnia a törvényen annak érdekében, hogy összhangban legyen az uniós joggal. Amennyiben a magyar kormány ezt nem teszi meg, akkor az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy, ahol pénzbüntetést is kiszabhatnak az ország ellen amellett, hogy kötelezik a kormányt a törvény megváltoztatására.
Sorosozás ezerrel
A magyar miniszterelnök nemhogy nem mondott igazat az Európai Parlamentben, hanem úgy viselkedett, mintha egy Fidesz kampányrendezvényen lenne. Ismét előkerült a sorosozás, egykori támogatóját pedig úgy állította be, mint országok tönkretevőjét:
A vita önökkel és egy nemzetközi pénzügyi spekulánssal áll fenn.
Orbánt és párttársait érdekes módon 25 évvel ezelőtt, de még 5 évvel ezelőtt sem zavarták Soros György pénzügyi ügyletei, a sorosozás csak akkor jött elő, amikor új ellenségképet kellett gyártani. A milliárdos üzletembert pedig könnyedén ki lehetett kiállítani a patás ördögnek, mivel sosem értett egyet a Fidesz migrációs politikájával, amelyből a kormánypártnak természetesen sikerült azt a következtetést levonnia, hogyha Soroson múlna, akkor egy millió illegális migránst hozna az országba. Hogy a Soros György elleni támadás mennyire elragadt a valóságtól annak ékes példája a CEU-támogató nagy tüntetés, ahova a Fidesz média szerint Soros György egyenesen repülőgéppel szállíttatta az embereket. És bármennyire is viccesen hangzik a történet, sokan el is hiszik ezt, erre pedig kitűnően tud építeni a Fidesz hazugsággyára.
A frakcióból nem zárják ki a Fideszt
Ha el is maradt a Canossa-járás az Európai Parlamentben, a zárt ajtós tárgyalások során Orbán valószínűleg már sokkal együttműködött lehetett, mivel a Fideszt nem fogják kizárni a Néppárti frakcióból. A miniszterelnök emiatt győztesként élhette meg a szerdai vitát, hiszen következményei egyelőre nem lesznek a magyarországi eseményeknek, a Fidesz 2 millió szavazóját pedig sikerült feltüzelnie parlamenti szereplésével. A CEU-törvényt viszont kénytelen lesz beáldozni, mivel nemcsak a kötelezettségszegési-eljárás nehezíti meg a magyar kormány helyzetét, hanem saját pártcsaládja sem fogadja el a lex CEU-t.
Zárt ajtók mögött valószínűleg Orbán fel is ajánlotta, hogy enyhítenek majd a törvényen, kérdés, hogy ez mikor és milyen keretek között következik be. A miniszterelnök egyelőre fellélegezhet, az elmúlt hetek eseményeivel viszont sikerült annyira túltolnia az illiberális demokráciát, hogy az Európai Unió a következő hónapban nagyobb figyelemmel fogja követni a magyarországi eseményeket. Az országgyűlési választás kampánya pedig még csak most következik, ahol Brüsszel és Soros György ostorozása központi téma lehet.
