Bár a sokat vitatott, az iskolai papírgyűjtést ellehetetlenítő javaslatot már kivették a törvénytervezetből, abban így is maradt elég muníció, hogy kivéreztesse a piaci szereplőket. A jelszó: még több államosítást! A tervezet előkészítője az a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amely egy éves fennállása óta még mindig nem tudja ellátni a feladatát, ám most még több jogkört vonna magához. Ezzel tovább romolna Magyarország amúgy sem rózsás újrahasznosítási aránya, és az EU-s vállalások egyre távolibbnak tűnnek.
Még több állam!
A hulladéktörvény készülő változtatásának egy eleme, amely szerint az állam már az iskolai papírgyűjtésre is rátenné a kezét, hatalmas felhördülést váltott ki. Bár az időközben benyújtott módosítóból ez a javaslat kikerült, a piaci szereplők mégsem nyugodhatnak meg, maradt benne ugyanis éppen elég muníció, hogy kivéreztesse az ágazatot.
Lassan közeledik az időpont, mikor el kell számolni az EU felé a vállalt célértékekről (2020-ig 50 százalékos újrahasznosítási arány, most 32 százalék körül állunk), az intézkedés pedig nagyban csökkentené a szelektív gyűjtés hatékonyságát, valamint a versenyt is kiűzné a szektorból.
A benyújtott módosító az állami monopólium tágítását célozza a hulladékgazdálkodásban, és az a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) készítette elő, amely több mint egy évvel létrejötte után még mindig nem képes ellátni a feladatait. A legfrissebb hír ezzel kapcsolatban, hogy májusig közel 10 milliárdos tartozást halmozott fel a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) felé, és most újabb kizárólagos jogköröket kapna.
A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) szerint a változtatások versenyjogi szempontból elfogadhatatlanok, több 10 ezer ember munkáját sodorják veszélybe, és a környezetvédelmi célok ellenében hatnak.
A hatályos törvény alapján ma Magyarországon minden közszolgáltatónak biztosítania kellene négyféle anyag (papír, fém, műanyag és üveg) elkülönített gyűjtését. Ugyanakkor tavaly egy szakmai konferencián maga az NHKV ismerte el, hogy a magyar települések felén nincs szelektív hulladékgyűjtés. A települések 28 százalékán azért, mert eleve ki sem épült, 22 százalékán pedig van rendszer, de pénzügyi problémák miatt nem tud működni.
Ehhez jön még hozzá, hogy az országnak azon a részein sem működik ez rendesen, ahol létezik az elkülönített gyűjtés, és tudják is finanszírozni. Emellett az FKF Zrt. adatai szerint Budapesten a vegyes hulladékos kukák tartalmának 37,5 százalékában újrahasznosítható anyag volt.
A piaci szereplőket két olyan helyről is kitúrják, ahol eddig még labdába rúghattak: egyrészt alvállalkozóként sem dolgozhatnak be többé a közszolgáltatóknak (kivéve, ha nonprofit alapon működnek), és a lakosság nem adhatja el nekik a szelektíven gyűjtött szemetét.
Ha elfogadják a törvénymódosítót, az háromféle veszéllyel is fenyeget. Könnyedén előfordulhat, hogy a hulladék egy része (főleg a fémek) a feketegazdaságban kötnek ki, másik része elhagyottan, illegális lerakókban végezheti, valamint ennek eredményeképp összességében tovább romolhat az ország eleve gyenge újrahasznosítási aránya.
Intézményi ellehetetlenítés
A Párbeszéd Magyarországért közleményében jól összefoglalta, miként verte a szét a Fidesz a környezetvédelem intézményeit: „Nincs már környezetvédelmi minisztérium (sőt a jelenlegi felállásban környezetügyi államtitkár sincs), megszűnt az önálló zöldombudsman posztja, a területi zöldhatóságok beolvadtak a megyei kormányhivatalokba – miközben a jogköreiket is alaposan megnyirbálták, eljáró hatóságból szakhatósággá fokozva le őket –, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget (OKTVF) pedig egy szakképzettség nélküli politikai kalandor kinevezésével nevetségessé tették és eljelentéktelenítették". Itt Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin kinevezésére gondoltak, akinek felkészületlenségétől volt hangos akkoriban a sajtó. Majd végül 2016 januárjában az OKTVF beolvadt a Pest megyei Kormányhivatalba, megszüntetve ezzel az utolsó elemét is a '90-es években működő állami környezetvédelmi hatóságnak.
„Az „eredmények” máris látszanak: a hatósági rendszer súlytalan és megfélemlített maradéka szó nélkül veszi tudomásul a legnyilvánvalóbb környezetpusztításokat a Városligetben, a Római-parton vagy az almásfüzitői vörösiszap-lerakóban” – áll a PM közleményében.
Csak pár példa
2004-ben, amikor csatlakoztunk az EU-hoz, a parlamenti pártok kiadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben szerepelt, hogy az EU olyan célkitűzései, mint „a természeti környezet fokozott védelme teljes összhangban vannak nemzeti érdekeinkkel”.
Ehhez képest elég megnézni akár csak az utóbbi két év eseményeit. 2015 januárjában „jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok” kategóriába sorolták a napelemet a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításával. Így kilónként 115 forint termékdíjat kell fizetni a napelemek után, miközben más országokban adókedvezményeket kapnak azok a cégek, ahol a megújuló energiát preferálják. Miközben az Európai Unió 28 országában már a teljes energiafelhasználás 16 százalékát a megújuló források adják, nálunk ez az arány az Eurostat 2016-os adatai szerint csupán 9 százalék. Így persze igencsak kérdéses, hogy sikerül-e teljesíteni a 2020-ra vállalt, igen szerény 13 százalékos nemzeti célt.
2016 januárja újabb negatív fejleményeket hozott. A Zöld Forrás állami környezetvédelmi támogatási alap elzárásával az Orbán-kormány újabb lépést tett a környezetvédelem ellen, és a már itt is megjelenő civilvegzálás ügyében. A szervezet vezetője, Victor András szerint 2016-ra 70 millióra csökkent ez a támogatás, amely 2010-ben még majdnem a duplája, 120 millió forint volt. A civil szervezetek a támogatásért cserébe átvállaltak olyan feladatokat az államtól, amelyeket az nem tudott, vagy nem akart elvégezni. Ráadásul 2002-ben 1,2 milliárdos volt a keret, majd fokozatosan csökkent 500 millióra és tovább.
A Liget-projekt tervezete is nagy port kavart a környezetvédőknél. A fő kifogás, amelyet Lányi András fogalmazott meg, hogy azt szeretnék, a közpark valójában parkként újuljon meg, ám a „40 méter magas Nemzeti Galéria, a fák koronája fölé magasodó Zeneház, a Parlamenttel azonos alapterületű Biodóm és társaik megszüntetnék a Városliget park-jellegét, várható forgalmuk pedig a máris túlterhelt környezetben elviselhetetlen zsúfoltságot okozna”. Mint állítja, ezt nem egy tiltakozókból álló szűk csoport utasítja el, hanem közvélemény-kutatásokra hivatkozva a város lakóinak 80 százaléka.
Nem csoda hát, amit 2017. februári közleményében ír az Európai Bizottság: „Magyarország erőfeszítéseket tesz gazdag természeti örökségének megőrzése és környezetvédelmi teljesítményének javítása érdekében, az uniós környezetvédelmi politika végrehajtása azonban még mindig kihívást jelent”.
